Szimhát Tóra: amikor a megtérés után már táncolni kell

A félünnep napjaiban Oberlander Báruch rabbi Kérdezd a rabbit! 282. adásában már Szimhát Tóra, Smini Áceret és a nagyünnepi időszak lezárása került előtérbe. A nézők kérdeztek a hakafotról, a jizkorról, a szukka utolsó napjairól, az etrogról, a Gomel-áldásról és arról is, hogyan imádkozhat egy nem zsidó, aki Noé hét törvénye szerint él. A rabbi közben arról is beszélt, hogyan viszonyul a közösségi kritikákhoz és a mesterséges intelligenciával készített illusztrációkhoz.

A megtérés után következik az öröm

Szimhát Tóra a Tóra éves olvasási ciklusának befejezése és újrakezdése. A nap központi élménye a tánc a Tórával.

Oberlander rabbi szerint ennek fontos üzenete van: ugyanabban a zsinagógában, ahol Jom kipurkor böjtöltünk, bocsánatot kértünk és komolyan számot vetettünk önmagunkkal, néhány nappal később már táncolunk.

A megtérés tehát nem azt jelenti, hogy az ember örökre a múlt hibáinál marad. Bocsánatot kér, változtat, majd folytatja az életet, immár örömmel és új erővel.

Miért eszünk töltött káposztát Szimhát Tórakor?

A töltött káposztához családi hagyomány is kapcsolódhat. Oberlander rabbi édesanyja azt mondta: azért illik Szimhát Tórakor töltött káposztát enni, mert alakja a Tóratekercsre emlékeztet.

A rabbi ezt folklorisztikus magyarázatnak nevezte, de a beszélgetés közben egy nyelvi játék is előkerült: a héber kruv szó jelenthet káposztát, és ugyanígy hangzik a kerub szó is.

Smini Áceret, Szimhát Tóra és a szukka

Izraelben Smini Áceret önálló ünnep, ezért azon a napon már nem esznek a szukkában. A diaszpórában azonban az ünnepnapok megduplázása miatt bonyolultabb a helyzet.

A nyolcadik napon még eszünk a szukkában, de már nem mondjuk a lésév bászuká áldást. A következő napon, Szimhát Tórakor már bent étkezünk.

Ez jól mutatja a második ünnepnap intézményének sajátosságát: ugyanaz a nap egyszerre hordozhatja az előző ünnep folytatásának és az új ünnep kezdetének elemeit.

Mi a hakafot?

A hakafot szó körmenetet jelent. Szimhát Tórakor a Tóratekercsekkel körbejárjuk a bimát, miközben énekelünk és táncolunk.

A haszid és kabbalisztikus szokás szerint már Smini Áceret estéjén is tartanak hakafot, majd Szimhát Tóra este és másnap délelőtt ismét.

A tánc itt maga is istenszolgálat: a Tórával való kapcsolatot nemcsak tanulással, hanem örömmel és egész testünkkel fejezzük ki.

Jizkor: emlékezés és cedáká

A jizkor az elhunyt hozzátartozókért mondott emlékező ima. Elsősorban szülőkért mondják, de más rokonokért, mesterekért vagy akár barátokért is elmondható.

Évente több ünnepen kerül rá sor: Jom kipurkor, Smini Áceretkor, Pészách végén és Sávuotkor. Az ima mellett szokás cedákát is adni az elhunyt lelki emelkedéséért.

A jizkorgyertyát még az ünnep vagy sábát bejövetele előtt célszerű meggyújtani. Sábátkor új lángot semmiképpen sem gyújtunk.

Noé fiainak is lehet imájuk

Felmerült, elmondhatja-e az Ámidát vagy a Smá Jiszráélt egy nem zsidó, aki Noé hét törvénye szerint él.

Oberlander rabbi szerint az Ámidá tartalma alapvetően alkalmas erre, hiszen Istenhez forduló kéréseket és hálát tartalmaz. A Smá első részei szintén elmondhatók, mert az egyistenhit, a jutalom és büntetés gondolata nem kizárólag a zsidókra vonatkozik.

A cicitről szóló rész viszont már olyan micvához kapcsolódik, amely kifejezetten a zsidó nép kötelezettsége.

A lulávot minden irányba lengetjük

A luláv lengetésének sorrendjében közösségi különbségek vannak. Van olyan szokás, amely körkörös irányt követ, más hagyomány más sorrendet alkalmaz.

A közös elem az, hogy minden irányba lengetjük: jobbra, balra, előre, hátra, felfelé és lefelé. A mozdulat azt fejezi ki, hogy az Örökkévaló mindenütt jelen van.

Gomel: amikor valaki valódi veszélyből menekült meg

Aki súlyos veszélyt élt át és megmenekült, Gomel-áldást mond minján előtt.

Oberlander rabbi egy friss repülőgépes esetet említett példaként, ahol az utasok szerinte valódi életveszélyben voltak. Ilyen helyzetben nem csupán elméleti veszélyről beszélünk: a megmenekülés után külön hálát kell adni az Örökkévalónak.

A Gomel lényege éppen az, hogy az ember közösség előtt ismerje el: megmenekülése nem magától értetődő.

Mikor állítunk sírkövet?

A sírkőállítás időpontjában több szokás létezik. A kabbalisztikus hagyomány szerint már a temetés utáni nyolcadik napon felállítják.

Más közösségek a slosim, vagyis a harmincnapos gyászidő végén, megint mások az első járcájtig teszik ezt meg.

A közös gondolat az, hogy a sírkő az elhunyt emlékének és nyughelyének tartós jele.

Az etrogot nem lehet helyettesíteni

Ha valaki nem tud etrogot szerezni, más gyümölccsel – például gránátalmával – nem helyettesítheti.

Az arba minim négy fajtája tórai előírás. A micva meghatározott tárgyai nem cserélhetők le hasonló vagy szimbolikusan megfelelő más növényekre.

A rabbi történelmi példát is említett: a háború alatt Magyarországon annyira kevés etrog volt, hogy néhány darabon egész közösségek osztoztak.

A fűzfa, amely egyedül már kevés

Hosáná Rábákor a fűzfaágakat a földhöz csapjuk. Egy haszid magyarázat szerint a fűzfa azt a zsidót jelképezi, akinek sem „íze”, sem „illata” nincs: sem Tóra-tanulásban, sem micvateljesítésben nem jeleskedik.

Amíg együtt van a többi növénnyel, teljes értékű része a csokornak. Ha azonban önmagában marad, és még azt is gondolja, hogy nincs szüksége a többiekre, akkor „meg kell rázni”.

A tanítás üzenete a közösségi alázat: minden zsidónak van helye, de mindenkinek tanulnia is kell a másiktól.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Mi volt az alapja a rabbi elleni legutóbbi Facebookos kritikának?

2. Probléma-e, ha egy tanító videóban neológ zsinagóga látható?

3. Megtévesztésnek számít-e mesterséges intelligenciával készült illusztráció használata?

4. Mi a Szimhát Tóra, és hogyan ünnepeljük?

5. Elmondhatja-e az Ámidát egy nem zsidó?

6. Elmondhatja-e a Smá Jiszráélt egy Noé hét törvénye szerint élő ember?

7. Mi a kapcsolat a töltött káposzta és Szimhát Tóra között?

8. Milyen szabályai vannak a luláv lengetésének?

9. Hogyan lehet új telefonszámmal csatlakozni a rabbi WhatsApp-csoportjához?

10. Van-e kapcsolat a káposzta héber neve és a kerub szó között?

11. Mi a Smini Áceret?

12. Mit lehet tudni a wormsi máchzorról?

13. Igaz-e, hogy ebben található az egyik legrégebbi jiddis szöveg?

14. Miért eszünk még a szukkában Smini Áceretkor a diaszpórában?

15. Miért nem eszünk már a szukkában Szimhát Tórakor?

16. Mit jelent a hakafot?

17. Mi a jizkor?

18. Miért mondjuk évente többször a jizkort?

19. Mondhat-e az ember olyasmit az Örökkévalónak, ami örökké megmarad?

20. Mikor kell meggyújtani a jizkorgyertyát, ha az ünnep sábáttal esik egybe?

21. Mikor kell Gomel-áldást mondani?

22. Mikor alakult ki a jizkor szokása?

23. Mond-e valaki jizkort elhunyt első házastársáért újraházasodás után?

24. Mikor szokás sírkövet állítani a temetés után?

25. Lehet-e szukkát építeni ritkás lombú fa alá?

26. Helyettesíthető-e az etrog más gyümölccsel?

27. Miért csapkodják Hosáná Rábákor a fűzfaágakat a földhöz?

28. Van-e olyan fa, amelyet szabad zsidó temetőbe ültetni?

29. Felhívható-e Tórához hallássérült ember, ha hallókészülékkel jól hall?

30. Mikor kapja a héber nevét egy zsidó újszülött?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander