Oberlander Báruch: Kérdezd a rabbit! (271)

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

Böjt, gyász és a mindennapi háláchá: Támmuz 17. küszöbén

Oberlander Báruch rabbi a Kérdezd a rabbit! 271. részében Támmuz 17. böjtje és a három gyászhét kezdete kapcsán beszélt Jeruzsálem ostromáról, a Szentély pusztulásához vezető útról és a böjt spirituális értelméről. A kérdések közben a szombati közlekedés, a gyászidőszak zenei tilalma, a kóserság, a cádikok sírjának látogatása, a börtönrabbi feladata, a válás háláchája és a szemérmes öltözködés témáit is érintették.

Támmuz 17. és a három gyászhét kezdete

A rabbi az adás elején emlékeztetett: másnap Támmuz 17-e, Sivá ászár betámmuz böjtje következik. Ez reggeltől estig tart, pirkadattól a csillagok feljöveteléig nem eszünk és nem iszunk. A nap Jeruzsálem falainak áttöréséhez kapcsolódik: a rómaiak ekkor törtek be a városba, három héttel később pedig lerombolták a Szentélyt.

Ezzel kezdődik a három gyászhét, amikor nincs élő zene, nem tartanak esküvőt, nem nyiratkozunk, nem veszünk fel új ruhát. Az utolsó kilenc nap még szigorúbb: ilyenkor húst sem eszünk és bort sem iszunk. A gyász csúcsa Tisá beáv, a Szentély pusztulásának napja.

Felmerült, mi történik, ha Támmuz 17. szombatra esik: ilyenkor a böjtöt vasárnapra halasztják, ugyanúgy, ahogy Tisá beáv esetében is. A böjt lényege a megtérés: amikor az ember nem eszik és nem iszik, könnyebben tud befelé figyelni, számot vetni és az Örökkévaló felé fordulni.

A nap öt tragédiája és a böjt szabályai

A hallgatók közül valaki felsorolta Támmuz 17. öt tragédiáját: Mózes ekkor törte össze a kőtáblákat az aranyborjú után; megszűnt a mindennapi áldozat bemutatása; Aposztomosz elégette a Tórát; bálványt állítottak a Szentélyben; és Jeruzsálem falait áttörték.

Böjtnapon Tórát lehet tanulni, a tanulási tilalom csak Tisá beávra jellemző, mert annak gyásza olyan súlyos, mint a közeli hozzátartozó elvesztése. Dohányzásról a rabbi azt mondta: a böjt szempontjából elterjedten megengedettnek tartják, de maga a dohányzás káros, ezért nem helyes.

Nagy melegben vizet inni csak akkor lehet, ha veszélyhelyzet áll fenn. A helyes út az előrelátás: árnyékban, hűvös helyen maradni, hogy az ember ne kerüljön veszélybe.

Szombati járás, segítség és a négyéves gyerek

Szombaton, éruv nélküli helyen nem szabad cipelni. Ha azonban valaki a saját lábán jár, csak kapaszkodnia kell egy másik emberbe, az nem számít cipelésnek. Sőt, nagy micva segíteni idős, beteg vagy vak embert, hogy eljusson a zsinagógába vagy haza.

Más a helyzet a kisgyerekkel. Ha egy négyéves elfárad és nem akar továbbmenni, nem szabad felvenni és vinni az utcán. A rabbi saját családi történetet is mesélt: amikor kisfia egyszer szombaton leült és nem akart menni, a felesége türelmesen elmagyarázta neki, hogy sábesz van, ezért nem lehet őt vinni. A gyerek megértette, és többé nem próbálkozott ezzel.

Ha valaki péntek este úgy tervezi, hogy időben hazaér, de a jármű elromlik, és már csak gyalog tudna hazajutni, akkor gyalog kell mennie, a szombati határok és a hordás tilalmának figyelembevételével. Legyezővel hűteni magunkat szombaton megengedett; elektromos ventilátort vagy légkondicionálót bekapcsolni már más kérdés.

Zene, kávé hávdálára és meleg étel szombaton

A gyászidőszakban nem hallgatunk zenét. Ha valaki buszon vagy munkahelyen akarata ellenére hall zenét, nem feltétlenül köteles elhagyni a helyet, de ha lehet, kérheti a zene kikapcsolását, és igyekezhet nem odafigyelni rá.

Hávdálára elsősorban bor kell. Ha nincs bor, lehet fontos, az adott országban jelentős italra is hávdálát mondani; több vélemény szerint a kávé ilyen ital lehet. A rabbi említette, hogy az Álter Rebbe utolsó szombat estéjén kávéra mondott hávdálát.

A sóletnek nem az a lényege, hogy mindenki nagy mennyiséget egyen belőle, hanem hogy szombaton legyen meleg étel. Aki nem bírja a babos sóletet, ehet krumplis változatot, vagy szükség esetén más meleg étellel is kifejezheti ezt a szombati elvet.

Kóserság: szója, disznóhús főzése, növényi tej

A szója növényként kóser, de feldolgozott formában kósersági felügyelet kell rá, hogy biztosak legyünk: nem került bele problémás adalék. Ha valaki szakácsként nem zsidó helyen disznóhúst készít nem zsidók számára, és nem a sajátja, az önmagában nem ugyanaz a probléma, mint ha a saját fogyasztására készítené. Hús és tej keverése viszont külön tilalom.

A növényi tejekkel készült kávé húsos étkezés után megengedett, ha maga a termék kóser. A rabbi szerint ez nem önbecsapás: amit a Tóra tiltott, azt nem tesszük, amit nem tiltott, az megengedett. A párve étel éppen ezért külön kategória: lehet húsos étkezéshez is, tejeshez is kapcsolni, vagy önmagában fogyasztani.

Hús után Magyarországon hat órát szokás várni a tejes ételig. A tej után húsra jóval rövidebb várakozás is elterjedt, de ez is szokásrendtől függ.

Cádikok, sírlátogatás és a sechina

A cádikok és rabbik sírjának látogatásáról elhangzott: az ember azért megy a cádik sírjához, hogy ott imádkozzon, és kérje az Örökkévalót, segítsen neki jobban szolgálni Istent. Ez nem bálványimádás, mert a cádik egész élete éppen arról szólt, hogy semminek tekintette magát az Örökkévaló előtt.

Magyarországon sok cádik nyugszik, köztük a bodrogkeresztúri cádik és a munkácsi Rebbe. A nyilvános cádikok és a rejtett cádikok kapcsolatáról a rabbi úgy fogalmazott: egy híres cádiknak is lehet olyan mélysége, amely rejtve marad az emberek előtt, de a „rejtett cádik” klasszikus értelemben olyan ember, akiről nem tudják, kicsoda.

Börtönrabbi, kádis és zsidó felelősség

A börtönrabbi feladata nem nyomozás, hanem a zsidó rabok lelki segítése: beszélgetés, tanítás, a kóser étkezés biztosítása, emberi támogatás. Ha felmentő információ jut a tudomására, természetesen jeleznie kell, de elsődleges küldetése a rabok vallási és lelki támogatása.

A kádis mondásáról a rabbi elmondta: legideálisabb, ha az elhunyt után a fia mond kádis. Ha ez nem lehetséges, más családtag, végső esetben nem családtag is mondhatja. A kádis a gyerek részéről fontos tiszteletadás a szülő iránt.

Cedáká, böjt és mindennapi micvák

Böjtnapon különösen helyes cedákát adni, mert az adakozás kiegészíti a böjt belső munkáját. A napi micvák között a rabbi említette a tfilint, a kóser étkezést, az imát, a szülők tiszteletét és általában azt, hogy az ember a hétköznapi életben is a Tóra szerint cselekedjen.

A Tóra-tudásról szóló mondat kapcsán – hogy csak az őrzi meg, aki „megöli magát” érte – elmagyarázta: nem fizikai önpusztításról van szó, hanem teljes odaadásról. A Tóra mélységéhez isteni segítség kell, és ezt az kapja meg, aki egész lelkével tanul.

Házasság, get és második esküvő

A get, vagyis a zsidó válólevél arámi nyelvű okirat, amelyet a férj vagy megbízásából egy szófér ír. Tizenkét sorból áll, két tanú aláírásával, és azt tartalmazza, hogy a feleség elválasztva van tőle, szabadon házasodhat mással.

Ha a getet egyszer átadták, azt nem lehet visszavonni. Újraházasodni azonban lehet, sőt bizonyos értelemben helyes is lehet, ha a felek tanultak a hibáikból, és újra fel tudják építeni kapcsolatukat.

Második vallási házasságnál vannak eltérő szokások: ha mindkét félnek ez már a második házassága, a hét napos sevá bráchot helyett csak az esküvő napján mondják az áldásokat, és a menyasszonyi ruha, a hüpe alatti részletek is eltérhetnek. A gyűrűátadás, ketubá és a házasság alapvető háláchikus szerkezete azonban ugyanaz.

Szemérmesség és közösségi szokások

A női öltözködésnél nemcsak a ruha hossza számít, hanem az is, hogy ne legyen feltűnő, kihívó. A piros ruha kapcsán elhangzott: egyesek szerint nem illik, de a lényeg nem önmagában a szín, hanem a figyelemfelkeltés mértéke.

Koedukált stranddal kapcsolatban a rabbi óvatosan válaszolt: még megfelelő fürdőruha esetén is nehezen mondana egyszerű igent, mert az egész légkör nem feltétlenül illik egy zsidó nő szemérmes életformájához.

Ha valaki más közösségbe látogat, ahol eltérőek a szokások, nem kell feltétlenül átvennie mindent, de úgy kell viselkednie, hogy ne legyen feltűnő és ne keltsen feszültséget. A zsidó közösségi élet egyik finom szabálya éppen ez: ragaszkodni a saját minhágunkhoz, közben tisztelettel lenni másokéra.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.