Amikor a bíró ítél, az Örökkévaló is jelen van
Oberlander Báruch rabbi a Kérdezd a rabbit! új adásában a zsidó élet egészen gyakorlati és mélyen spirituális kérdéseire válaszolt: mit jelent az isteni jelenlét a bíróságon, mit tegyünk, ha szombaton megszólal a telefon, miért nem ehető az osztriga, hogyan viszonyul a halachá a halálbüntetéshez, és miért lehet a legnagyobb próba egyszerűen elindulni oda, ahová az Örökkévaló hív.
Az ítélet mögött ott áll az Örökkévaló
Az első kérdés arra vonatkozott, jelen van-e az isteni jelenlét a bírák ítéletében. A rabbi hangsúlyozta: az Örökkévaló mindenhol jelen van, de a bíróság esetében ennek különleges súlya van. A Tóra világában az emberi bíró döntése nem puszta jogtechnika: „Az Isten ott áll” – idézte a gondolatot, vagyis az Örökkévaló jelenléte kíséri az ítéletet, feltéve, hogy a bírák jóhiszeműen, a Tóra alapján ítélkeznek.
Ehhez kapcsolódott a hamis tanúk büntetése is. Ha a hamis tanúság még nem vezetett végrehajtott ítélethez, a tanúk azt a büntetést kapják, amit másnak akartak okozni. Ha viszont az ítéletet már végrehajtották, Nachmanidész magyarázata szerint ez már azt jelzi, hogy az Örökkévaló így engedte megtörténni. A bírák felelőssége mégis hatalmas: amikor leülnek ítélkezni, komoly légkörre van szükség, mert az isteni jelenlét is velük van.
Felmerült az is, kell-e böjtölniük a bíráknak. A rabbi szerint ez halálos ítélet esetén kapcsolódik a bírósági gyakorlathoz: ha ilyen ítéletet mondanak ki, aznap böjtölnek.
Telefon, szombat és a kínos pillanat a zsinagógában
Mi történik, ha valaki elfelejti kikapcsolni a telefonját a szombat bejövetele előtt? A válasz egyértelmű volt: nem szabad kikapcsolni. A telefonhoz szombaton nem nyúlunk, nem nyomkodjuk, nem kapcsoljuk ki.
Ha a zsinagógában megszólal valakinek a telefonja, nem lehet felszólítani: „Kapcsold ki!”, mert ez szombatszegésre való felszólítás lenne. A helyes megoldás az, hogy az illető menjen ki, tegye le a telefont olyan helyre, ahol nem zavarja az imát.
A rabbi személyes példát is hozott: egyszer péntek este a Vasváriban, dróse közben vette észre, hogy véletlenül a zsebében maradt a telefonja. Nem szólalt meg, de nagyon kellemetlen volt. Azóta még jobban figyel arra, hogy szombati ruhába öltözéskor a telefon már ne kerüljön a zsebébe.
A kimondhatatlan név és a vallási pontosság
Az Örökkévaló négybetűs nevének kiejtéséről is szó esett. A rabbi elmondta: már a Szentély idejében is rendkívül visszafogottan kezelték ezt, és ma senki nem tudja biztosan, mi volt a valódi kiejtése. Az imakönyvekben látható pontozás nem jelenti azt, hogy az valóban a kiejtést őrizné.
Ehhez kapcsolódott egy mai recenziója is, amelyben arra figyelmeztetett: nem szabad a zsidóság nevében pontatlan állításokat tenni. Példaként említette azt az állítást, hogy Bergen-Belsenben fejből előimádkozni törvényszegés lett volna. Ez nem igaz: aki tudja kívülről, mondhatja kívülről.
Halálbüntetés, Izrael és a halacha óvatossága
A halálbüntetés izraeli bevezetéséről szóló kérdésre a rabbi óvatos választ adott. Nem gondolja, hogy ez ténylegesen bevezetésre kerülne, mert Izrael történetében mindössze egyszer hajtottak végre halálos ítéletet: Adolf Eichmann esetében. A kérdés nem egyszerűen halachikus, hanem állambiztonsági, társadalmi és politikai kérdés is, ezért szerinte nem lehet könnyen egyértelmű választ adni.
Tengeri herkentyűk, busa és a hal különleges státusza
Az osztrigáról a rabbi röviden elmondta: nem kóser. A tengeri herkentyűk általában nem kóserok, mert a kóser halnak uszonnyal és pikkellyel kell rendelkeznie.
A hal kapcsán szóba került a busa is. A rabbi felidézte, hogy Magyarországon sok vallásos zsidó nő csak azt tartotta kóser halnak, amit az édesanyjától ismert. A busa kínai eredetű, később került Magyarországra, ezért sokan nem tudták róla, hogy kóser hal lehet. „Mióta az Oberlander család itt van, a busa is kóser” – idézte fel humorosan a történetet.
A hal sajátos kategória: nem húsos és nem tejes, de hússal együtt nem fogyasztjuk, mert a Talmud veszélyként kezeli. Ezért a hal után új tányért és evőeszközt szokás használni, mielőtt húsos étel következik.
Szombati tárgyak, tfilin és mukce
Mi van, ha valaki szombaton tfilint talál őrizetlen helyen? Kézben nem viheti, mert szombaton tilos vinni. Van azonban megoldás: felveheti, mint ruhadarabot, és így viheti biztonságos helyre. Imakönyvnél ez nem működik, ott meg kell kérni valakit, hogy tegye félre, vagy más módon kell gondoskodni róla szombatszegés nélkül.
Arra is rákérdeztek, be lehet-e vinni a napra tett tárgyat árnyékba, hogy ne sérüljön. Ha nem mukce tárgyról van szó, például imakönyvről, szabad arrébb tenni. Ha viszont mukce, akkor pusztán a megóvása miatt nem mozdítható.
Körülmetélés, úti ima és kenyér a szombati asztalon
A körülmetélésről elhangzott: ha természetes szüléssel született fiú nyolcadik napja szombatra esik, akkor a brit milá szombaton történik. Ha császármetszéssel született, vagy valami miatt nem a nyolcadik napon történik, akkor szombaton nem végzik el, hanem vasárnapra halasztják.
Az úti imát nem indulás előtt, hanem az út megkezdése után, a városon kívül mondjuk. Háborús vagy különösen veszélyes időben azonban volt olyan rabbinikus tanács, hogy az ember áldás nélkül naponta mondja el az úti ima szövegét.
A szombati étkezés kapcsán elhangzott: hétköznap az étkezést kenyérrel kezdjük, szombaton viszont előbb bort iszunk, mert először meg kell szentelni a napot. Ha nincs bor, kidust lehet mondani a bárcheszre is.
Tóra, tanulás és a gyerekek
Van-e korhatára a Talmud tanulásának? A rabbi szerint halachikus alsó korhatár nincs, bár gyakorlatban előbb a gyerek Chumást, majd Misnát, és csak később Talmudot tanul. Felső korhatár természetesen nincs: a Tóra „az életünk”, ezért 70, 80, 90 vagy 100 évesen is tanulni kell.
A Tóra-tekercs javításáról elhangzott: a szófer megerősítheti a halvány betűket, de sokszor nehezebb egy régi tekercset javítani, mint újat írni, mert pontosan az eredeti betű helyére kell dolgoznia.
Rejtett cádikok és a bölcsek tisztelete
Honnan tudhatjuk valakiről, hogy rejtett cádik? A rabbi szerint általában sehonnan. Ha jól rejti magát, akkor nem ismerjük fel. Csak akkor tudunk róla, ha egy másik cádik beszél róla, vagy ha valamilyen helyzetben mégsem sikerül elrejtenie különlegességét.
A bölcsek megsértésének súlya kapcsán a rabbi felidézte: a Talmud figyelmeztet, hogy nagyon kell vigyázni a bölcsek tiszteletére. Nem arról van szó, hogy a rabbinak követelnie kellene a tiszteletet, hanem arról, hogy a Tóra tanítóihoz való viszony az ember spirituális állapotát is mutatja.
Ábrahám indulása és a hit próbája
Miért kellett Ábrahámnak 75 évesen elhagynia szülőföldjét? Azért, mert az Örökkévaló a szent földre hívta. Harán nem volt Izrael földje, Ábrahámnak pedig el kellett indulnia oda, ahol küldetése volt.
A rabbi hangsúlyozta: elindulni sosem könnyű. Aki vallási okból elhagyja a megszokott környezetét, az nagy áldozatot hoz. Ábrahám próbája éppen ebben állt: szó nélkül ment, mert az Örökkévaló hívta.
Micvák Ábrahám előtt és után
Felmerült, voltak-e micvák Ábrahám és Mózes előtt. A rabbi elmondta: a 613 micva a Szináj-hegynél adatott. Ábrahám, Izsák és Jákob azonban a hagyomány szerint már valamiképpen „érezték” a később adott Tóra útját, és előre gyakorolták annak tanításait.
A sok micva nem teherként értendő, hanem az Örökkévaló szeretetének jeleként: sok lehetőséget adott a zsidó népnek arra, hogy kapcsolódjon hozzá.
Szombati utazás, munka és gyakorlati döntések
Ha valaki pénteken és szombaton nem dolgozik, de utaznia kell, elindulhat-e csütörtök este, hogy szombaton ne kelljen utaznia? A rabbi válasza egyértelmű volt: zsidó embernek szombaton nem szabad utaznia, kivéve életveszély esetén. Ha tudja, hogy valahol ott kell lennie, korábban kell elindulnia.
A nő, az élet és a szombati fény
Felmerült, hogy ha a hagyomány szerint a nő hozta a világba a halált, nincs-e ez „ellensúlyozva” azzal, hogy életet is ő hoz a világra. A rabbi szerint ez szép gondolat. A klasszikus magyarázat szerint a nő azért gyújtja a szombati gyertyát, mert Éva „kioltotta a világ fényét”, a gyertyagyújtás pedig a fény visszahozása.
A bodrogkeresztúri rabbi tisztelete
A bodrogkeresztúri rabbi iránti tisztelet okáról a rabbi elmondta: azért tisztelik különösen, mert csodarabbiként ismerték. Életében sok emberért imádkozott, áldást adott, és az emberek úgy látták, hogy imáit az Örökkévaló meghallgatta.
Kérdezni: a tanulás kezdete
Az adás egészét végigkísérte a rabbi nyitó gondolata: aki szégyenlős, nem tanul. A zsidó tanulás lényege nem az, hogy az ember mindent tud, hanem az, hogy mer kérdezni. A kérdés lehet gyakorlati, kényes, személyes vagy történelmi – ha a zsidó élethez kapcsolódik, helye van a Beit Midrásban.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
