Kérdezd a rabbit! – 239. epizód
Mi történik a házasság után, ha a házastárs eltűnt? Van-e „élettartama” egy mamzer státusznak? Miért nem állítunk sírt test nélkül?
Egy hónapos ünnepi szünet után ismét visszatért a „Kérdezd a rabbit!” sorozat Oberlander Báruch rabbi vezetésével. Az adásban száznál is több kérdésre válaszolt, a házasság, a válás, a papi áldás, a mamzer státusz, a héber betűk spirituális fénye és a holokauszt halachikus következményei témájában.
A héber betűk fénye
Az egyik első kérdés így szólt: „Hogyan tudnak a héber betűk fényt sugározni a mindennapi életünkben?” Oberlander rabbi szerint ez a kapcsolat tanulással, imával jön létre: „Ha kapcsolatba lépünk a héber betűkkel, akkor tudnak fényt sugározni az életünkbe. Például tóratanulás, imádkozás által.”
Halálbüntetés a zsidó jogban
„Van-e pro és kontra érv a halálbüntetéssel kapcsolatban?” – kérdezte Gábor. A rabbi szerint a Tóra világos: bizonyos bűnök esetén létezik halálbüntetés. A gyakorlatban azonban „szinte lehetetlen” volt alkalmazni a rendkívül szigorú feltételek miatt: „Elvben van, de gyakorlatban lényegében ki van zárva.”
Mamzer státusz – van kiút?
A mamzer, vagyis házasságtörésből született zsidó gyermek kérdése is előkerült. „Mamzer betérhet?” – hangzott el. A válasz: a betérő nem lesz mamzer, de ha zsidó nő házasságtöréséből születik gyermek, ő igen. „A mamzer teljes jogú zsidó, de nem házasodhat.” Az újraházasodási lehetőséget pedig a mamzer státusz örökíti: „Ha házasodik, a gyerek is mamzer lesz.”
Hol volt Ádám, amikor Évát megkörnyékezte a kígyó?
„Hol volt Ádám, amikor Éva evett a tiltott gyümölcsből?” – kérdezte valaki, mire Oberlander rabbi így válaszolt: „Nagyon jó kérdés, nem tudjuk pontosan. A Tóra nem írja. Lehet, hogy sétált a kertben, de nincs konkrét válasz.”
Papi áldás – kire hat?
Amalita kérdezte: „Amikor elhangzik a papi áldás, azok is részesülnek benne, akik nincsenek ott?” A rabbi szerint a legjobb jelen lenni, de „az áldás valamennyire kiterjed azokra is, akik nincsenek jelen.”
Részesülhet-e a végső feltámadásban, aki nem hisz benne?
„Akik nem hisznek a reinkarnációban, részesülnek a feltámadásban?” – kérdezte Amalita. A rabbi Rebbe magyarázatát idézte, miszerint „a kabala szerint végső soron mindenki részesül a halottak feltámadásában valahogy.”
Válás a zsidó jog szerint
Kiemelt figyelmet kapott a válás témája: „Milyen szempontok alapján lehet válni? Ki kérheti?” A válasz: „Bármelyik fél kérheti. De ha nincs komoly oka, akkor a nő lemond a köttubában ígért összeg egy részéről.”
Katonák és válás
„Az ókorban a katonák háború előtt feltételes getet (válólevelet) adtak. Ma is így van?” – kérdezte Kata. „Ma ez nem szokás, mert minden jobban visszakövethető, de van erről halachikus vita” – felelte a rabbi.
Aguna-probléma és a holokauszt
A háború utáni újraházasodás nehézségeit is érintette egy kérdés. A rabbi elmesélte: „Budapesten működött egy Aguna bét din, ahol öt éven keresztül csak ezzel foglalkoztak: tanúkat hallgattak ki, adatokat gyűjtöttek, hogy ki lehessen mondani: a házastárs biztosan meghalt.”
Test nélküli temetés?
Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy „ha a testet nem találják meg, lehet-e gyászszertartást tartani?” A válasz szerint: „Ha biztos a halál ténye, akkor igen, de ha nem biztos, akkor nincs sem gyász, sem kádisk.”
További kérdések
Az epizódban még sok egyéb kérdés is elhangzott. Például:
-
Mit jelent a Sigd? (A rabbi nem ismerte, valószínűleg más naptárból való.)
-
Szintetikus paróka használható-e? (Igen, sőt sokan előnyben részesítik.)
-
Ki lehet sádchen (házasságközvetítő)? (Bárki, akinek van affinitása hozzá.)
-
Elfogadott-e az internetes házasságközvetítés? (Igen, ha megfelelően ellenőrzött.)
-
Mi a hallel eredete? (Dávid király zsoltáraiból összeállított egység.)
-
Zsidó esküvőn milyen ételek szokásosak? (Húsos lakoma – ez az ünnepi színvonal.)
-
Az első emberpár zsidó volt-e? (Nem, Ádám és Éva nem voltak zsidók.)
A házasság időzítése
Felmerült az is, hogy mikor nem ajánlott házasságot kötni. „Szombaton, ünnepnapokon tilos, de hétköznapokon, sőt újhold napján is lehet házasságot kötni” – mondta a rabbi. Régen szokás volt a hónap első felében házasodni, de a Lubavicsi Rebbe szerint „a legjobb jel, ha az ember nem halasztja a házasságot.”
Várakozási idő válás után
„Van-e várakozási idő válás után?” A nőknél igen: „92 napot kell várni, hogy biztosak legyünk benne, ha terhesség van, kitől származik a gyerek.” Férfiaknak nincs ilyen várakozási kötelezettség.
A rabbi zárásként köszönetet mondott a kérdezőknek, és hangsúlyozta, milyen öröm számára, hogy újra elindult a heti kérdés-felelet alkalom: „Látszik, hogy sok kérdés összegyűlt az ünnepi időszak alatt. Remélem, sikerült válaszokat adni – és találkozzunk újra személyesen is!”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
