A Tóra útján: kérdések Sávuot után, hétköznapi háláchával
A Kérdezd a rabbit! 267. részében Oberlander Báruch rabbi Sávuot után a Tóra tanulásának és gyakorlásának új lendületéről beszélt. A kérdések a következő ünnepektől a tálliton át a telefonhasználatig, a rabbinikus titoktartástól a szervadományozásig, a hajfedéstől a valóságshow-kig vezettek.
Ünnepek, böjtök és a Messiás reménye
Az első kérdés arra vonatkozott, milyen ünnep következik Sávuot után. A rabbi válasza szerint a remény az, hogy „a nagy ünnep”, vagyis a Messiás eljövetele következik; ha ez még nem történik meg, akkor két gyásznap áll előttünk: Támuz 17. és Tisá beáv.
Sávuot különleges idei rendje is szóba került: mivel a második nap szombatra esett, több olyan dolog, amely ünnepen megengedett lenne, például a főzés, most tilos volt.
Tállit, cicit, kipa és a férfi-női szerepek
A tállit kék vagy fekete csíkjairól a rabbi elmondta: ezek a tórai tchelet, a kék szál emlékét őrzik. Innen ered Izrael zászlójának kék-fehér színvilága is. A hagyományos tálliton kék vagy fekete csík szerepel, más színek inkább nem ortodox környezetben terjedtek el.
Arra, illik-e nőnek tállitot viselnie, a rabbi nemmel válaszolt. Szerinte a férfinak és a nőnek is megvannak a maga micvái: a nő ne akarjon férfi lenni, a férfi ne akarjon nő lenni. Példaként a mikvét említette: ha valaki micvákat keres, ne csak férfiakhoz kötött szokásokat akarjon átvenni, hanem előbb a saját micváit vegye komolyan.
A betérő születésnapja kapcsán elhangzott: a bármicva vagy bátmicva életkorát biológiai életkor szerint számoljuk, de a betérés napja spirituális születésnapként is megünnepelhető.
Szombat: telefon, ajándék, kabát és mellékhelyiség
A telefon szombati használata egyértelműen tilos: ha valaki hív, nem szabad felvenni. Ha a telefon véletlenül a zsebben maradt, nem szabad használni. A rabbi még saját kellemetlen esetét is felidézte, amikor egyszer péntek este véletlenül nála maradt a telefon, és csak remélte, hogy nem szólal meg.
Szombaton ajándékot csak akkor lehet adni, ha az adott dologra szombaton szükség van, és a hordás tilalma sem sérül. Ha valaki rendezvény után nem találja a kabátját, elvileg nem viheti el másét helyette, bár vannak enyhébb megfontolások, ha feltételezhető, hogy a tulajdonos beleegyezne az ideiglenes használatba.
A tállitot nem illik bevinni a mellékhelyiségbe, a kis tállittal, amelyet az ember a ruhája alatt visel, viszont be lehet menni.
Háláchá, titoktartás és rabbinikus tekintély
A háláchá azért kötelező, mert az Örökkévaló akarata. A szombat, a kóserság, az ima, a Tóra-tanulás, a házassági tisztaság törvényei mind ennek részei.
A rabbinak van titoktartási kötelezettsége, de Oberlander rabbi hangsúlyozta: ez nem csak a rabbira vagy az orvosra vonatkozik. Minden ember köteles megőrizni a másik titkát.
A Tóra „koronája” nem fizikai korona, hanem a Tóra-tudás méltósága. A királyság koronája, a kehuna koronája és a Tóra koronája közül a Tóra koronája az, amelyet a tanulás által lehet elnyerni.
Szervadományozás, boncolás és életbiztosítás
A szervadományozás elvileg lehetséges, de minden esetet külön kell mérlegelni: véradás, veseadományozás, szívátültetés és holttestből való szervkivétel nem azonos háláchikus kategória.
A boncolás a holttest meggyalázásának számíthat, ezért csak komoly indokkal engedhető meg. Ha valakit mégis boncoltak, természetesen el lehet és el is kell temetni zsidó temetőben, külön szertartás nélkül.
Az élet- vagy balesetbiztosítás kérdésénél a rabbi meglepődött azon a feltételezésen, hogy ez automatikusan boncolással járna; ha valóban ilyen feltétel lenne, az külön háláchikus problémát vetne fel.
Nők, hajfedés, mezüze és kohénok
A házas nő hajfedéséről elhangzott: háláchikusan otthon, ha csak a férje van jelen, bizonyos feltételek mellett nem feltétlenül kötelező, de a vallásos nők általában otthon is fedik a hajukat, és ezért nagy áldás jár.
A mezüze és az imakönyv csókolása a micva szeretetét fejezi ki. Járvány idején ezt mellőzni kellett, de a rend visszatért.
Ha egy közösségnek nincs kohénja, lehet más közösségből meghívni, „csábítani”, akár díjazással is, hogy papi áldást mondjon.
Tóra, micvák és mindennapi kérdések
A 613 micva listáját nem maga a Talmud adja meg részletesen; a bölcsek, például Maimonidész rendszerezték őket. A listák nagyjából egyeznek, de vannak viták.
A Tóraadásnál Izrael népe azt mondta: „megtesszük és meghallgatjuk”. A rabbi szerint ez a feltétel nélküli elköteleződés lényege: nem válogatunk a micvák között, hanem amit az Örökkévaló kér, azt teljesíteni akarjuk.
A „szeresd felebarátodat, mint magadat” parancsa azt is feltételezi, hogy az ember szereti és értékeli önmagát. Ha valaki erre képtelen, az nem erény, hanem segítséget igénylő állapot.
Kóserság, cigaretta, bor és cipőkötés
A kóser cigarettáról a rabbi csípősen megjegyezte: az a legkóserebb cigaretta, amelyet az ember nem szív el. Peszách szempontjából azonban ténylegesen felmerülhet a cigaretta kósersága.
A bor kérdésénél elhangzott: nem kóser bor ételbe keverve is problémát okoz. Kóser borral természetesen lehet főzni.
A cipőkötés „zsidó módja”: előbb felvesszük a jobb cipőt, majd a balt; kötésnél előbb a balt kötjük meg, mert a kötésben a bal oldalnak van elsőbbsége, ahogy a tfilint is bal kézre tesszük.
Valóságshow, siduch és leháim
Arra, hogy vallásos zsidó szerepelhet-e valóságshow-ban, a rabbi azt válaszolta: ha nem sérül a szombat, a szemérmesség és a férfi-női elkülönülés szabálya, elvileg nincs automatikus tilalom. A kérdés a konkrét helyzettől függ.
A siduch, vagyis házasságközvetítés nagy micva. A jó sádchán tapintatos, türelmes, és tudja, hogy egy rossz szóval is el lehet rontani valamit.
A „lechájim” jelentése: az életre. Több száz éves zsidó köszöntés, amely az életet és az áldást kívánja a másiknak.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
