Oberlander Báruch: Kérdezd a rabbit! (280)

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

Jom kipur előtt: megtérés, böjt és végső jó bepecsételés

Az 5787-es év első Kérdezd a rabbit! adásában Oberlander Báruch rabbi már Jom kipur közeledésére készítette fel a nézőket. Szó esett a böjt értelméről, a tesuváról, a könnyű böjt kívánságáról, a táslich pótlásáról, a szukkáról, a Hállélről és a járcájtról is. A beszélgetésben ismét előkerült a zsidó hagyomány egyik fontos sajátossága: a háláchá világos kereteket ad, miközben az egyes közösségek szokásai eltérhetnek.

Jom kipur: az ember dolga a tesuvá

Jom kipurkor az ember feladata végig ugyanaz: megbánni a múltat és komolyan elhatározni, hogy a jövő másként alakul. Az Örökkévaló megbocsátása ehhez kapcsolódik.

„Egész Jom kipur az elejétől a végéig az a megtérés lényege” – fogalmazott Oberlander rabbi. A hangsúly tehát nem egyetlen pillanaton van: a böjt egész napja a tesuvá, az ima és az önvizsgálat ideje.

Jom kipur végén egyetlen tekiá, sófárhang jelzi a nap végét és a spirituális küzdelem lezárását.

Miért böjtölünk körülbelül 25 órát?

A böjt napnyugta előtt kezdődik, és a következő este a csillagok megjelenése után ér véget. Budapesten az adásban említett évben vasárnap 18:27-kor kezdődött és hétfőn 19:30-kor ért véget.

A Tóra „sanyargatásként” írja le Jom kipurt. A Talmud ebből öt tilalmat vezet le: evés és ivás, mosakodás, testkenés, házasélet és bőrcipő viselése.

A rabbi ugyanakkor hangsúlyozta: a sanyargatás nem azt jelenti, hogy az embernek szándékosan tovább kell fokoznia a szenvedést. Ezért teljesen helyénvaló „könnyű böjtöt” kívánni. A micva az előírt dolgokról való lemondás, nem a fölösleges szenvedés keresése.

Ha valaki beteg, a böjtnek is vannak szabályai

Ha egészségügyi okból valakinek ennie vagy innia kell, nem az a helyes megoldás, hogy saját maga eldönti, mennyit fogyaszt. A rabbi külön cikket ajánlott azoknak, akik betegség miatt nem tudnak teljesen böjtölni.

Az adásban szóba kerültek késleltetett hatású készítmények is, amelyek koffeinnel vagy elektrolitokkal könnyíthetik a böjtöt. Oberlander rabbi szerint a legtöbb vélemény megengedi ezek megfelelő használatát.

A táslich még Jom kipurig pótolható

A táslich neve a héber „eldobni” jelentésű szóból ered, és Micha próféta versére utal: azt kérjük Istentől, hogy vesse vétkeinket a tenger mélyére.

Mivel Ros hásáná első napja abban az évben sábátra esett, a táslichot a második napon mondták. Aki akkor is elmulasztotta, Jom kipurig még pótolhatta.

Sokféle szokás egy háláchikus keretben

Felmerült, miért különböznek az askenáz és szefárd szokások. A rabbi szerint van egy mindenkit kötelező háláchikus keret, ezen belül azonban különböző közösségi hagyományok alakultak ki.

„Ez a zsidóság szépsége, hogy a háláchikus kereteken belül vannak szokások, és mindenki kövesse a saját szokását” – mondta.

Ez megfigyelhető az imarítusban, a szlichot rendjében, a Hállél mondásában és számos ünnepi részletben is.

Szukka: növényi tető és több árnyék

A szukka tetejét, a szcháchot természetes, földből nőtt növényi anyagból kell készíteni. A tetőnek úgy kell árnyékot adnia, hogy az árnyék nagyobb legyen, mint a rajta átjutó napfény.

A sátorban evés és alvás időhöz kötött pozitív micva, ezért a nők nem kötelesek rá, de örömmel teljesíthetik. Ugyanez vonatkozik a luláv, az ünnepi csokor micvájára is.

A négy növény és a szív

A luláv lengetésekor az ünnepi csokrot eltávolítjuk magunktól, majd visszahozzuk. A rabbi elmondta: a négy növény a test különböző részeit is jelképezi, az etrog pedig a szívet. Ezért a Rebbénél is megfigyelhető volt, hogy a mozdulat végén a csokrot mindig visszahozta a szívéhez.

Járcájt sábátkor is járcájt

Ha a halálozási évforduló sábátra esik, a járcájtot akkor kell megtartani, és a kádis is azon a napon hangzik el. A temetőlátogatást viszont nem sábátkor végzik, hanem általában előző nap, pénteken, esetleg utána, vasárnap.

Ha az elhunytnak nincs fiúgyermeke, más férfi családtag – például a veje – mondhat kádist. Ha erre sincs lehetőség, a család gondoskodik valakiről, aki vállalja a kádis mondását.

Szőlőlé: háláchikusan már bor

A frissen kipréselt szőlőlé a háláchában már bornak számít. Ezért ugyanazt a boráldást, a boré pri hágáfent mondjuk rá, és kidusra is használható.

A meghatározó tényező nem az alkoholtartalom, hanem az, hogy a folyadék szőlőből származik. A sör alkoholt tartalmaz, mégsem bor; a szőlőlé alkoholmentes, mégis a bor kategóriájába tartozik.

A műsorban elhangzott kérdések

  1. Mit jelent a táslich szó?

  2. Van-e sófárfújás Jom kipurkor?

  3. Miért mondják, hogy Jom kipur böjtje 26 órás?

  4. Pótolható-e a táslich, ha Ros hásánákor elmaradt?

  5. Hol ér véget az emberi felelősség, és hol kezdődik az isteni kegyelem a tesuvában?

  6. Milyen áldást mondunk sörre?

  7. Gyújtunk-e gyertyát Jom kipurkor?

  8. Tisré vagy niszán a világ teremtésének kezdete?

  9. Lehet-e chálát venni jom tovkor?

  10. Miért különböznek az askenáz és szefárd szokások?

  11. Mikor tartják a kapárotot?

  12. Mit lehet tenni internetes zaklatás esetén?

  13. Egy életre szól-e a Ros hásáná-i ítélet?

  14. Hogyan készül a cicit?

  15. Lehet-e sütés után chálát venni nagyon híg tésztából?

  16. Beszéli-e ma még valamilyen közösség az arámi nyelvet?

  17. Miért kapott Dávid király büntetést Saul vétke miatt?

  18. Hogyan böjtöljön az, aki egészségügyi okból nem tud teljesen böjtölni?

  19. Mekkora lehet egy kóser szukka?

  20. Mikor szabadultak fel ténylegesen a zsidók az egyiptomi rabszolgamunka alól?

  21. Milyen anyagból készülhet a szchách?

  22. Galileában jelenik-e meg a Messiás?

  23. Mi a máchzor?

  24. Miért hozzuk vissza a lulávot a szívünkhöz?

  25. Van-e jiddis nyelvű rész a vallási szertartásokban?

  26. Viselhet-e izraeli katona fegyvert sábátkor?

  27. Milyen szabályok vonatkoznak a Hállél mondására?

  28. Mondunk-e áldást a Hállélre?

  29. Felelős-e valaki azért, ha látja más vétkét, de nem figyelmezteti?

  30. Nappal vagy este végezzük a holdszentelést?

  31. Honnan ered a jiddis „bencsolás” szó?

  32. Kötelező-e a nőknek a szukkában enni és aludni?

  33. Ki választja majd ki a főpapot?

  34. Miért a csillagok feljövetelével ér véget a sábát?

  35. Mi történik, ha a járcájt sábátra esik?

  36. Ingyenes-e a smitá évében az etrog?

  37. Miért nem viselünk szlichotkor tálitot és tfilint?

  38. Nagyobb micva-e Izraelben megtartani a Tóra törvényeit?

  39. Mikor kell megrendelni az etrogot?

  40. Ki mond kádist, ha az elhunytnak nincs fia?

  41. Mitől függ, hogy egy böjt estétől estig vagy csak pirkadattól estig tart?

  42. Mit ajánlott olvasni Jom kipurkor?

  43. Miért nem hordunk bőrcipőt Jom kipurkor?

  44. Mit jelent a máchzor szó?

  45. Hogyan nevezik a Jom kipur előtti szombatot?

  46. Hogyan böjtölünk, ha Jom kipur sábátra esik?

  47. Hányszor reinkarnálódhat a lélek a 613 micva teljesítéséig?

  48. Mi számít bőrcipőnek?

  49. Miért halt meg olyan fiatalon az Árizál?

  50. Lehet-e könnyű böjtöt kívánni?

  51. A frissen kipréselt szőlőlé már bornak számít-e?

  52. Az alkoholtartalom vagy a szőlőből való származás teszi borrá a bort?

  53. Milyen áldást mondunk szőlőből készült lekvárra?

  54. Mit jelent a „jó bepecsételés” és a „végső jó bepecsételés”?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.