Sávuot édessége és a kérdezés bátorsága
Oberlander Báruch rabbi a Kérdezd a rabbit! 265. adásában főként Sávuot szokásairól beszélt: miért eszünk tejes ételeket, miért tanulunk egész éjjel, és hogyan kapcsolódik az ünnephez Rút könyve, Dávid király és a zsinagógák virágdísze. A kérdések azonban most is messzire vezettek: kóserság, nők vallási szerepe, szombattartás, Messiás, öngyilkosság, smitá, Templomhegy és a Tóra tanulásának határai is szóba kerültek.
A Tóra édessége és az éjszakai tanulás
Sávuotkor sok közösségben tejes ételeket fogyasztanak. A rabbi szerint a legismertebb magyarázat az, hogy a tejhez, tejtermékekhez kapcsolódó édesség a Tóra édességére utal. A Tóra nem teherként jelenik meg, hanem örömként: jó, hogy micvákat kaptunk, jó, hogy teljesíthetjük az Örökkévaló akaratát. Ugyanakkor az ünnepi öröm teljességéhez húsos étkezés is tartozik, ezért a tejes és húsos étkezés között természetesen ki kell várni az előírt időt.
Az egész éjszakás sávuoti tanulás szokását a Midrás magyarázza: Izrael fiai a tóraadás reggelén elaludtak, ezért a későbbi nemzedékek ébren maradással és Tóra-tanulással „javítják ki” ezt. A rabbi szerint a szokás nagyjából ötszáz éve terjedhetett el szélesebb körben, a kabbalisztikus hagyományhoz kapcsolódva.
Virágok, Rút könyve és a sávuoti napok
Sávuotkor virágokkal, zöld növényekkel díszítik az otthonokat és a zsinagógákat. A rabbi elmondta: a szokás sok száz éves, és a Szináj-hegy csodás kizöldülésére emlékeztet. A Vilnai Gáon ugyan ellenezte, mert más vallási szokásokkal való hasonlóságot látott benne, de a gyakorlatban széles körben elterjedt. A Vasvári zsinagógát is minden évben feldíszítik.
Rút könyvét azért olvassuk Sávuotkor, mert Rút betérése a Tóra elfogadásának témájához kapcsolódik, másrészt Rút Dávid király ősanyja volt, Dávid király jorcájtja pedig Sávuotra esik. A rabbi emlékeztetett: Sávuot három nagy alakhoz is kapcsolódik – Mózeshez, Dávid királyhoz és a Báál Sém Tovhoz.
A diaszpórában Sávuot kétnapos ünnep. Idén csütörtök este kezdődik, péntek és szombat az ünnep két napja, ezért a második nap egybeesik sábeszszal. Emiatt Izrael és a diaszpóra tóraolvasási rendje átmenetileg eltér majd, amíg egy dupla hetiszakasz újra össze nem hozza a rendet.
Gyertyák, munka és a Tízparancsolat
Sávuot mindkét estéjén gyertyát gyújtanak a nők és lányok. Az első este az ünnep tiszteletére, a második este pedig – idén – a szombat bejövetele előtt. Ha valaki ünnepnapon késik, akkor meglévő lángról még gyújthat.
Sávuot első napján tilos dolgozni, mert bibliai főünnep. Az ünnep egyik legfontosabb szokása, hogy mindenki jelen legyen a Tízparancsolat felolvasásánál. A rabbi a Vasvári közösségi tanulására és a tejes kidusra is hívta a hallgatókat.
Kóserság: hagyma, bor, tojás, gomba és erjesztés
A hagyma a háláchában dává chárif, erős étel: különleges státusza van, mert csípőssége miatt bizonyos helyzetekben úgy viselkedik, mintha „forró” lenne, vagyis ízt vesz át és ad át.
A gabonából készült erjesztett italok, például a sör vagy a gabonaalapú vodka chámécnak számítanak. A Szentélyben viszont érdekes módon egész évben a legtöbb lisztáldozat kovásztalan volt; kivételként említette a todá-áldozat kenyereit és Sávuot két kenyerét.
Nem kóser bor nem kerülhet ételbe. Ha a recept borral készül, kóser bort kell használni. Tojásnál arra kell figyelni, hogy kóser madártól származzon, és ne legyen véres; ezért a tojást külön edénybe törjük fel. A gombára sehákol áldást mondunk, mert nem a földből táplálkozik, hanem a levegőből.
Nők: mezuzá, másgiách, sóchet és Tóra-tanulás
Nő is felszerelhet mezuzát, mert ez nem időhöz kötött tevőleges micva, ezért a nőket is kötelezi. Nő lehet másgiách is: a kóserság területén egy megbízható személy tanúsága is elfogadott, erre a Talmud példaként épp a háziasszony konyhai felelősségét hozza.
Sóchet, vagyis rituális vágó esetében a rabbi szerint a nőket a hagyomány távol tartja ettől a szereptől. A sóchetnek nemcsak a törvényeket kell ismernie, hanem gyakorlatban is tudnia kell a kést előkészíteni és a vágást elvégezni. Különösen fontos az istenfélelem, mert ha hibázik, akkor azt vállalnia kell, akkor is, ha kellemetlen következményekkel jár.
A nők Tóra-tanulásáról elhangzott: mindazt tanulniuk kell, ami rájuk vonatkozik. Az éjjel-nappali Tóra-tanulás micvája alól fel vannak mentve, de ez nem jelenti azt, hogy ne tanulhatnának.
Messiás, remény és az ismeretlen dátum
Miért nem szabad kutatni, mikor jön el a Messiás? A rabbi gyerekkorából idézett magyarázatot: a zsidó történelem nehéz időszakaiban az adott erőt, hogy a Messiás akár hamarosan eljöhet. Ha tudták volna, hogy még évszázadok vannak hátra, az reménytelenné tehette volna a helyzetet.
Ezért a dátum ismeretlensége nem hiány, hanem reményforrás.
Szombat, parlament és vallási komolyság
Egy aktuális közéleti kérdés kapcsán szóba került: ha valaki szombaton gyalog megy a parlamentbe, nem eszik tréfli ételt, és elkerüli az elektronikus kaput, akkor önmagában nincs szombatszegés. A rabbi ugyanakkor fontosabbnak tartotta, hogy a vita nyomán többen elkezdtek komolyan beszélni arról: zsidó ember ne utazzon szombaton, ne vigyen telefont, és vegye komolyan a sábeszt.
A Tóra, könyvek és tisztelet
Nyitva hagyni szent könyvet tiszteletlenség. Ha az ember elmegy, csukja be, vagy legalább takarja le. Ugyanezért nem tesszük le a könyvet fordítva. A Tóra-könyvet, imakönyvet tanulás vagy ima után megcsókoljuk: szeretetből és tiszteletből. Ha leesik, felemelés után szintén megcsókoljuk.
A túlzott dicséretről a rabbi azt mondta: ártalmas, mert hamis képet adhat az embernek önmagáról, és elveheti a további fejlődés igényét.
Kivonulás, állatok és a sivatag védelme
A kivonuláskor biztosan voltak szamarak, mert a hagyomány szerint a zsidók szamarakon vitték ki Egyiptom kincseit. Voltak kóser állatok is, hiszen Mózes azzal érvelt a fáraónál, hogy áldozatokhoz is szükség lesz jószágokra. Kutyáról a Tóra azt említi, hogy nem ugatott a zsidókra; macskáról nincs ilyen forrás. A sivatagban a felhő védte a népet a kígyóktól és veszélyektől, így nem a háziállatok védelmére volt szükség.
Templomhegy, Szentföld és szent városok
A Templomhegy mai helyét a rabbi a Siratófal mögötti területtel azonosította, de megjegyezte: a szentség pontos határai összetettek. A modern mérések és a talmudi adatok alapján nem az egész mai fennsík azonos státuszú.
Izrael földjét azért nevezzük Szentföldnek, mert sajátos szentsége van, és több micva csak ott érvényes. A négy szent város: Jeruzsálem, Hebron, Cfát és Tiberiás. Jeruzsálem a Szentély miatt, Hebron az ősatyák sírja miatt, Cfát és Tiberiás pedig a kabbalisztikus és rabbinikus hagyomány miatt különleges.
Smitá, termőföld és tulajdon
A smitá évében a termés gazdátlan: nem lehet „ellopni” a kertből azt, ami eleve nem a tulajdonos magántulajdona abban az évben. Mindenki annyit szedhet, amennyi otthoni használatra kell, de kereskedni vele nem lehet. A következő smitá év 5789-ben lesz, ezért már előtte megkezdődnek az élelmiszer-ellátással kapcsolatos előkészületek.
Öngyilkosság, Maszada és az élet szentsége
Maszada kapcsán a rabbi határozottan fogalmazott: az öngyilkosság a zsidó hagyomány szerint gyilkosság. Ha egymást ölték meg, az gyilkosság; ha az utolsó ember saját magát, az öngyilkosság. Egyik sem elfogadható. Kivételként csak az merül fel, ha valaki mély depresszióban, nem beszámítható állapotban cselekedett.
Az öngyilkosság azért különösen súlyos, mert az élet az Örökkévaló ajándéka, és az ember nem rendelkezhet vele saját tulajdonaként.
Beszámíthatóság, fogyatékosság és felelősség
A rabbi elmondta: aki nem beszámítható, azt nem lehet ugyanúgy felelősségre vonni. Ez nem csökkenti emberi méltóságát: a fogyatékos ember is az Örökkévaló képmása. A kérdés az, milyen cselekvőképességgel és megértéssel rendelkezik. A süketnémák megítélése például a modern oktatási lehetőségek miatt sokat változott.
Terrorcselekményeknél a rabbi nem ismer olyan általános megközelítést, hogy az elkövetőket nem beszámíthatónak tekintenék: inkább gonosz döntésekről van szó.
A tanulás, az alvás és az egészség határa
Sávuot éjszakáján tanulunk, de általában nem várható el, hogy a Tóra-tanulás az egészség rovására menjen. Az embernek kötelessége vigyázni a testére. Lehet fegyelmezettebben, kevesebb kényelemmel élni, de az egészség tönkretétele nem cél.
A rabbi megjegyezte: voltak nagy rabbik, akik talán túl keveset aludtak, de ebből nem következik, hogy ez lenne az általános követendő út.
Zárás: könnyű ünnep, nagy tartalommal
Sávuot a rabbi szerint sok szempontból „könnyebb” ünnep: nincs sátor, nincs maceszkötelezettség, nincs nagy peszáchi takarítás. Mégis a zsidó élet egyik legmélyebb napja, mert a Tóra elfogadásáról szól. Tejes étel, virág, éjszakai tanulás, Rút könyve és a Tízparancsolat mind ugyanarra emlékeztet: a zsidó nép nemcsak kapta a Tórát, hanem minden évben újra odaáll a Szináj-hegy alá.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
