Oberlander Báruch: Kérdezd a rabbit! (231)

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

Csordultig töltött bor és csipetnyi öröklét – újabb 60+ kérdés, amit te is feltettél volna a rabbitól

Miért nincs női rabbi az ortodox közösségben? Hány mikronos lehet egy kóser mezúza? Mi történik a világban, ha valaki meghallgat egy tóramagyarázatot az ágyban fekve? És miért jó, ha csordultig öntjük a bort a havdala pohárba? – ezekre és még több mint hatvan kérdésre válaszolt Oberlander Báruch rabbi a virtuális tanház 231. adásában.

A Facebookon élőben közvetített alkalom a szokott barátságos légkörben zajlott, ahol a rabbi nemcsak a tudását, hanem a közösség iránti szeretetét is megosztotta. A kérdések ezúttal is a halacha mélységeitől a hétköznapi praktikákig terjedtek – és ahogy mindig, a válaszokból egyszerre sugárzott a hagyományhoz való hűség és a mai élethelyzetekre való érzékeny figyelem.

Kiemelt kérdések és válaszok

Áron járcájtja és a Tóra különös említése

Miért épp Áron halála van dátumszerűen megemlítve a Tórában? – kérdezte Kata. A rabbi szerint azért, mert Áron „Rodef Shalom” volt, azaz béketeremtő, és mindenki szerette. Még Mózes halálát sem jelzi a Tóra dátummal – Áronét igen, pont ezért.

Micvák szándékkal és szándék nélkül

Szóba került az is, hogy lehet-e úgy micvát teljesíteni, hogy nem is tudjuk róla? A válasz: tórai micvákhoz kell kavana (כוונה – szándék), rabbinikus micvákhoz nem feltétlenül. Egy különleges kivétel: a „sechichá” (שכחה) micvája – amikor a mezőn felejtett kéve a szegényeké lesz –, épp akkor teljesül, ha szándék nélkül történik!

Hangszerek a zsinagógában

Miért tilos szombaton hangszerrel játszani? A rabbinikus tilalom mögött a javítás lehetőségének veszélye áll. De még hétköznap is kérdéses a hangszerhasználat, amióta lerombolták a jeruzsálemi Szentélyt – írja is ezt a rabbi a legutóbbi kötetében.

Kóser gólya és hagyomány

Lehet-e gólyát enni? – hangzott el a különös kérdés. A válasz rövid: nem tudni pontosan, melyik madárfajról van szó, de ha nincs élő hagyomány a fogyasztásáról, akkor nem számít kósernek.

A sófár hibái

Mi tesz érvénytelenné egy sófárt? – például egy repedés vagy lyuk, mondta a rabbi.

Étkezés szombaton

Fel lehet vágni szombaton a kenyeret, gyümölcsöt, salátát? – Igen, de apróra vágni tilos, az már „darálásnak” (tochen) minősül.

Betegek látogatása kohénként

Látogathat-e kohén beteg barátot kórházban? – A rabbi szerint nem egyszerű: ha tudjuk, hogy van ott holttest, akkor tilos, ha nem tudjuk, körülményektől függ.

Vakvezető kutya zsinagógában

Behozható-e vakvezető kutya zsinagógába? – nagy rabbinikus viták övezik, de a lubavicsi Rebbe például megengedő állásponton volt.

Választás és szabad akarat

Van-e a zsidóságban szabad akarat? – kérdezte Kata. A válasz határozott: igen, mindenki képes jó útra térni, nem determinál minket Isten akarata.

További kérdések egy sorban – válogatás nélkül:

  • Mi az a „lucsont”, és hogyan kapcsolódik a feltámadáshoz?

  • Ki lehet-e „lépni” a zsidó vallásból?

  • Milyen gyümölcsöket hoztak a kémek?

  • Mi a legkisebb méretű kóser mezúza?

  • Lehet-e zsinagógában orgonát használni?

  • Lehet-e sört használni a hávdálához?

  • Van-e kedvező nap a költözéshez?

  • Miért öntjük csordultig a hávdálához a bort?

  • Taníthat-e nő a zsidóságról?

  • Mi a különbség a félkádis, teljes kádis és gyászkádis között?

  • Használható-e YouTube, hogy jobban megtanuljuk az imákat?

  • Mondhat-e imát valaki, ha elpusztul a háziállata?

  • Milyen foglalkozásokat kerül egy kohén?

  • Kóser-e a bolti teavaj vagy a vizes zsemle?

  • Milyen ételt adhatunk állatainknak szombaton?

  • Mi a mezuza érintésének szabálya? (csók vagy érintés is elég?)

  • Hogy lehet kedvet csinálni a zsidósághoz ma?

  • Mondhat-e valaki „Shehechejánu”-t lakásvásárláskor?

  • Lehet-e sós vízben fürödni szombaton?

  • Kérdezhetünk-e előre e-mailben?

  • Mi a különbség tanítás és paskálás között?

  • Ki számít zsidónak anyai ágon?

  • Melyik a legnagyobb micva?

  • Hogyan lehet bemutatni a papírokat a rabbinak?

  • Kik számítanak cádiknak?

  • Kóser-e a só Izraelből?

  • Mondhatunk-e imát, ha háziállat hal meg?

  • Mikor alkalmazható a „kérem”, azaz a kiközösítés?

  • Hogyan értelmezi a zsidóság Ézsaiás szavait: „Séri jásuv bó”?

  • Létezik-e olyan halachikus betérés, amit csak túlélés miatt végeztek?

  • Volt-e Wehrmacht-tiszt, aki betért és rabbi lett?

  • Elég-e egy sírkő a zsidó származás igazolásához?

  • Miért lesz tisztátalan az, aki meghint másokat a vörös tehén hamvával?

  • Milyen szabályai vannak a mezuza felhelyezésének?

  • Van-e módszertan arra, hogy a zsinagógát vonzóvá tegyük?

Egy csordultig töltött válaszsorozat

A végén még egy utolsó kérdés is elhangzott – csak hogy ne Auschwitz-szal zárjuk a beszélgetést. „Mi volt a rabbi mai kedvenc kérdése?” – hangzott el. Oberlander rabbi kedvesen elmosolyodott: „Ahogy mindig, ma is sok jó kérdés volt – különösen azok, amelyekre magam sem számítottam.”

És talán épp ez a válasz az egész sorozat értelmére: együtt tanulni, újra és újra, még ha nem is tudunk mindent előre – hiszen a legjobb kérdések mindig azok, amik még nem voltak.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.