Kérdezd a rabbit! 241. epizód – Vallási válaszok a hétköznapokra
„Aki szégyenlős, soha nem fog tanulni” – idézte az Atyák bölcs tanításait Oberlander Báruch rabbi, amikor elindította a 241. „Kérdezd a rabbit!” adást. A megszokott közvetlen stílusban válaszolt a beérkező kérdésekre, amelyek között szerepeltek hétköznapi vallási kérdések, filozófiai dilemmák, valamint történelmi és halachikus háttérrel bíró érdeklődések is. A beszélgetés ismét megmutatta: a Tóra világában nincsenek tabuk, és minden kérdés közelebb vihet a megértéshez és a zsidó vallás gyakorlásához.
Mikor kell kezet mosni?
A kézmosással kapcsolatos kérdések mindig népszerűek. Oberlander rabbi részletesen elmagyarázta: „Reggeli kézmosáskor az ember még az ágyból sem kel fel anélkül, hogy meg ne tisztítsa a kezét – háromszor oda-vissza leöntve”. Evés előtt is kötelező a rituális kézmosás, de például mosdóhasználat után elég a csap alá tartani a kezet. „Kézmosás van temetés után, sőt, a sírkert látogatása után is, és ezekhez külön áldást nem mondunk.”
Ki lehet másgiách?
A másgiách, vagyis a vallási felügyelő személyéről így fogalmazott: „Az első és legfontosabb: legyen maga is vallásos, szombattartó, kósertartó. Másrészt értenie kell ahhoz, amit felügyel.” Ez nem csak az étkezési előírásokra vonatkozik, hanem például egy jesivai másgiách esetében a diákok lelki és tanulmányi fejlődésének kísérésére is.
Hogyan kezelhető a lelkiismeret-furdalás önvédelemből elkövetett emberölés után?
Egy különösen mély kérdésre is válaszolt: mit tehet az az ember, aki önvédelemből ölt, és ez lelkileg megviseli? „Ha az ember biztos benne, hogy helyesen járt el, akkor nem szabad, hogy lelkiismeret-furdalása legyen. A Tóra világosan mondja: az ember köteles megvédeni magát, akár az élete árán is. A bűntudatnak csak akkor van helye, ha hiba történt.”
Ábrahám, a hús és tej, és az angyalok
Egy érdeklődő arra volt kíváncsi, hogy Ábrahám hogyan szolgált fel egyszerre húsos és tejes ételeket az angyaloknak, ha az tilos? A rabbi elmondta: „Ez még a Tóraadás előtt történt, de a midrás szerint Ábrahám már a micvákat ismerte és teljesítette. Lehetséges, hogy nem együtt szolgálta fel a kétfélét, vagy külön fogyasztották el.”
A fogyatékkal élők jogállása a zsidó jog szerint
A fogyatékosság mértéke meghatározza, hogy az illető részt vehet-e például egy minjenben. „Ha a személy nem beszámítható, akkor olyan, mintha kiskorú lenne – és a micvák alól is mentesül” – hangzott el.
Betértek, gyermekek és a micvák
A rabbi megerősítette, hogy „halachikusan betért személy teljes jogú zsidónak számít”, és betérő gyermek esetén a micvák 13 éves kortól válnak személyes kötelességgé, ha addig nem történt meg például az elsőszülött kiváltása.
Különleges egyszeri micvák?
Egy kérdés arra vonatkozott, hogy vannak-e olyan micvák, amiket csak egyszer lehet teljesíteni. „Például a brit milá (körülmetélés) férfiaknál egyszeri micva, de a legtöbb micva ismétlődő. Temető felszentelése, névváltoztatás különleges élethelyzethez köthetők, de nem generációs egyszeriségről van szó.”
Izrael, antiszemitizmus és kivándorlás
Több kérdés is az Izraelbe való kivándorlás és az antiszemitizmus kapcsolatát firtatta. „A Sochnut valóban örül, ha nő az alijázók száma, de Isten őrizzen, hogy valaki emiatt örüljön az antiszemitizmusnak!”
Lubavicsi irányítás világszinten
Oberlander rabbi elmondta: „A lubavicsi tevékenység 98%-a helyben dől el. Nincs centralizált döntéshozó testület. A központi iroda leginkább a világkongresszus szervezését végzi.”
Imával kapcsolatos kérdések
„Az éneklés nem szakítja meg az imát, ha a zsoltárok szövegét énekeljük, de idegen szavakat nem lehet beleénekelni” – magyarázta az egyik gyakori kérdésre válaszul. A péntek esti gyertyagyújtásról így szólt: „Nem a gyerekekért, hanem a szombat tiszteletére gyújtunk, de a gyerekek számától függően növelhetjük a gyertyák számát.”
Csodák a mai világban?
Miért nem történnek ma is nyílt csodák, mint a Bibliában? „Mert Gálutban élünk, ahol az Isten nem nyilvánul meg nyíltan. De ha figyelmesek vagyunk, ma is láthatunk csodákat az életünkben” – válaszolta a rabbi.
A részeg és a minjen
„Ha egy ember alszik, még beszámítható minjenbe, tehát egy részeg talán ugyanúgy. De semmiképpen ne legyen belőle több” – mondta, utalva arra, hogy a közösségi imához szükséges tíz férfi jelenléténél mit lehet elfogadni.
Jóga, kineziológia és zsidóság
„Amennyiben nem tartalmaz bálványimádáshoz kapcsolódó elemeket, lehet gyakorolni. De nagyon vigyázni kell ezek spirituális tartalmára.”
Válás és újraházasodás
A zsidó jog engedi, hogy egy férfi újra elvegye volt feleségét, ha nem kohén. A rabbi egy sajátos példát is elmesélt: „Ismerek párt, akik háromszor házasodtak össze egymással. A harmadik után a sógorom már próbálta őket lebeszélni a válásról – sikerrel.”
A gyümölcsfák kivágása
„Csak akkor szabad kivágni, ha már tényleg nem hoz gyümölcsöt. De még ilyenkor is jobb elkerülni, mert spirituálisan veszélyes lehet.”
A rabbi végül háláját fejezte ki a sok jó kérdésért, és buzdított mindenkit: „Jöjjetek vissza, tanuljunk együtt holnap is! Péntek este pedig a Vasvári Pál utcai zsinagógában közös ima, tanulás és vacsora vár mindenkit.”
A tanítás üzenete világos: a zsidóság nemcsak szigorú törvényekről, hanem a mindennapokban való eligazodásról is szól. És ami még fontosabb: kérdezni mindig szabad – sőt, kell is.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
