Merre fordul az ima, és mit üzen a második Pészach?
Oberlander Báruch rabbi a Kérdezd a rabbit! új adásában a Pészach utáni időszak, az ómerszámlálás és a mindennapi zsidó élet kérdéseire válaszolt. Szó esett az ima irányáról, a peszách séniről, a politikai felelősségről, a haszid szokásokról, a kóserság gyakorlati részleteiről, valamint arról is, hogyan lehet egyetlen micvával elindulni a szentség felé.
Az ima iránya: Jeruzsálem felé fordított szív
Az adás elején felmerült, miért kelet felé imádkozunk, és érvényes-e az ima, ha valaki nem tudja meghatározni a helyes irányt. A rabbi pontosított: nem egyszerűen kelet felé imádkozunk, hanem Izrael, azon belül Jeruzsálem, azon belül a Szentély, azon belül a szentek szentje felé. Ha valaki nem tudja az irányt, az imája érvényes, de törekednie kell arra, hogy a szívét Jeruzsálem felé irányítsa.
A Talmud szerint az „ég kapuja” a Szentély fölött van, ezért mintha minden ima azon keresztül emelkedne fel.
Peszách séni: a pótlás lehetősége
A peszách séni kapcsán a rabbi elmagyarázta: azok számára adatott, akik tisztátalanság vagy más ok miatt nem tudtak részt venni az első peszáchi áldozatban. Ma, amikor nincs Szentély és nincs áldozat, egy kis macesz fogyasztásával emlékezünk erre.
A peszách séni egyik legfontosabb tanítása, hogy nincs véglegesen elveszett lehetőség. Ha valaki az első Pészachkor nem tudott úgy részt venni, ahogy kellett volna, akkor is van út a pótlásra. Ha már nem maradt otthon macesz, érdemes előre beszerezni, vagy olyan közösséghez csatlakozni, ahol erre figyelnek.
Földhöz kötött micvák, választás és közösségi felelősség
Felmerült, hogy a földhöz kapcsolódó micvák hatással vannak-e Izrael népességére. A rabbi elmondta: ezek a parancsolatok elsősorban Izrael földjén érvényesek, például a termésből leválasztandó részek, amelyek nélkül a termés nem fogyasztható.
A választás kapcsán a rabbi úgy fogalmazott: ha a szavazás eredménye hatással van a zsidó közösségre vagy a zsidó vallásra, akkor kötelesség lehet részt venni benne. A kérdés mindig az, hogy a konkrét döntés valóban érinti-e a zsidó életet, és milyen irányban.
Mindennapi halacha: körömvágás, por, sampon, telefonos ima
A körömvágás sorrendjéről is szó esett. A szokás szerint nem sorban vágjuk a körmöket, mert a halott előkészítésénél történik sorrendben a körömvágás. Az élő embernél ezért más sorrendet követünk: a jobb kézzel kezdünk, majd a ballal folytatjuk. A levágott körmöket nem hagyjuk a földön, hanem összegyűjtjük, és lehetőleg elégetjük.
Felújítási por kapcsán a rabbi tisztázta: a por nem tesz tréfli edényt vagy ételt, de egészség és tisztaság miatt természetesen el kell takarítani.
A hajszínt „helyreállító” samponnál a rabbi további pontosítást kért, mert nem mindegy, hogy festésről, ősz haj visszaszínezéséről vagy más kozmetikai hatásról van szó.
A telefonból való imádkozásról elhangzott: hétköznap technikailag lehet, de a telefon nem válik szent tárggyá, mert nem kizárólag szentségre használjuk. Ezért nem ugyanúgy viszonyulunk hozzá, mint egy imakönyvhöz.
Sábát, kóser étel és macesz
Felmerült, lehet-e Pészach után maceszt enni almával vacsorára. A rabbi válasza szerint természetesen lehet, nincs tilalom a macesz fogyasztására Pészach után sem.
A húsos, tejes és páros ételek kapcsán korábbi kérdésre utalva megerősítette: a páros étel sem húsos, sem tejes, ezért mindkettővel fogyasztható. A kóserság fokozatairól szólva elhangzott, hogy szinte minden területen vannak szintek: húsnál, tejnél, kenyérnél is számít, milyen szigorúsággal és milyen felügyelet mellett készül.
Ómerszámlálás és Lag báOmer
Az ómerszámlálás 49 napig tart, Pészach második napjától Sávuotig. Ezzel készülünk a tóraadás ünnepére.
Az ómer idején a gyász jeleként nem hallgatunk zenét. Lag báOmer, az ómer 33. napja azonban örömnap: ezen a napon szűnt meg Rabbi Akiva tanítványainak halálozása, és ez Rabbi Simon bár Jocháj halálozási évfordulója is. A rabbi hangsúlyozta, hogy aki Zohárt tanul, különösen kapcsolódik ehhez a naphoz, hiszen Rabbi Simon tanításai a zsidó misztika alapjai közé tartoznak.
Haszid szokások: az Ohel, a rejtett cádikok és a vezető alázata
Az Ohelben, a lubavicsi rebbe sírjánál miért nem viselnek cipőt? A rabbi szerint ez tiszteletadás, amely több haszid irányzatban is ismert. Hasonlít ahhoz, amikor Mózesnek azt mondja az Örökkévaló: „Vedd le sarudat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld.”
A jó vezetőről szólva elhangzott: a valódi vezető egyik legfontosabb tulajdonsága az alázat. Aki maga jelentkezik, hogy ő alkalmas vezetőnek, az már gyanússá válik. A jó vezető képes tanulni a hibáiból.
A rejtett cádikokról a rabbi elmondta: a hagyomány szerint minden nemzedékben van harminchat különleges igaz ember, de éppen azért rejtettek, mert nem tudjuk, kik ők.
Nők, házasság, esküvő
Az Éset chájilról, a „derék asszony” dicséretéről elhangzott: általánosan a zsidó asszony dicsérete, de midrási értelmezések szerint Sárára, illetve más hagyomány szerint Bátsevára is utalhat. Péntek este azért mondjuk, hogy kifejezzük a háziasszony megbecsülését.
A zsidó esküvőn a vőlegényt és a menyasszonyt kísérő szülők kezében lévő gyertyák az öröm fokozását jelképezik. Ha a szülők nincsenek jelen, más házas pár is kísérheti őket.
Szent nyelv, ima, áldás
A héber ima elsőbbségéről a rabbi elmondta: ha valaki nem tud héberül olvasni, imádkozhat jó fordításból, de törekedni kell a héber olvasás megtanulására. Régen sok egyszerű zsidó sem értette teljesen a héber szöveget, mégis folyékonyan tudta olvasni az imákat.
A holdszentelésről elhangzott, hogy a nők számára nem szokásos micva, bár ha jelen vannak, mondhatják. A Tóra-tanulás előtt áldást kell mondani, de ezt reggel mondjuk el, és az egész napra érvényes.
A Siratófal, a Szentély és Jeruzsálem
A Kotel kapcsán a rabbi hangsúlyozta: akkor is szent és különleges hely, ha a ma látható falszakasz nagy része a második Szentély korához kapcsolódik. A második Szentély is az Örökkévaló házának része volt, ezért a hely szentsége nem csökken.
A rabbi hozzátette: úgy tudja, az alsó részek még az első Szentély korához is kapcsolódhatnak, de a lényeg az, hogy a hely a Szentélyhez kötődik.
Egyetlen micvával kezdeni
A kérdésre, hogy a Kedosim hetiszakaszból melyik micvát érdemes elsőként kiemelni, a rabbi az első szavakra mutatott: „Legyetek szentek.” Ez a micva önuralmat, emelkedettséget és tudatos életet jelent.
Nem elég ösztönösen élni. A zsidó ember feladata, hogy a materiális világban élve is képes legyen a szentség felé fordulni. Ez lehet az első lépés – és egyben az egész zsidó élet kulcsa.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
