Virtuális kérdések Szerbiából: Oberlander Báruch rabbi válaszai a 230. epizódban
Ezen a héten különleges helyszínről, Szerbiából jelentkezett Oberlander Báruch rabbi, hogy folytassa a „Kérdezd a rabbit!” sorozatot. Bár a kapcsolat olykor akadozott, a rabbi türelemmel és jókedvvel válaszolt a legváltozatosabb kérdésekre. Az öltözködéstől kezdve az űrutazáson át egészen a névváltoztatás halachikus szabályaiig, újfent kiderült: nincs olyan téma, amire a Tóra világossága ne adhatna választ.
A 230. adásban elhangzott kérdések:
-
Melyek a nyári női öltözködés szabályai a zsidó vallásban?
-
Szabad-e hízelegni? Mikor és kinek?
-
Miért hároméves korban vágják először a kisfiúk haját?
-
Ki tanította meg Onkelosznak az arámit?
-
Miért számít szent városnak Jeruzsálem, Cfat, Tiberias és Hebron?
-
Készíthet-e biztonsági kamera felvételt szombaton a zsinagógában?
-
Mi a különbség az askenáz és szefárd tóra-tekercs megjelenése és tartása között?
-
Szabad-e szombaton ajándékot adni?
-
Lehet-e pingpongozni szombaton?
-
Miért mondják, hogy a lubavicsi Rebe megváltoztatta a világot?
-
Részt vehet-e egy zsidó szombaton világi rendezvényen?
-
Mikor ajánlott zsidó embernek nevet változtatni? Hányszor lehet ezt megtenni?
-
Elkísérheti-e egy férj a feleségét a mikvébe?
-
Zsidó ember milyen naptár szerint tartja az évfordulókat, születésnapot?
-
Miért virágzott ki Áron botja?
-
Mit ért a Tóra a tudás fája alatt?
-
Valóban több, mint 20 különálló részből áll a Zohár?
-
Miért nem ünneplik a zsidók a névnapot?
-
Mi a lubavicsi Rebe mondásának értelme: „az orvos is a seb által gyógyít”?
-
Miért lett 23 tagú a legkisebb büntetőbíróság a zsidó jogban?
-
Mióta emlékezünk meg halálozási évfordulókról (járceit)?
-
Mi a zsidó álláspont az űrutazásról?
-
Hogyan történik technikailag egy új zsidó név felvétele?
-
Kell-e idős korban is mikvébe járni?
-
Van-e a zsidó naptárban bárók napja vagy névnap?
-
Mi a legfelső határa a cödákának? Mikor nem ajánlott „túl sokat” adni?
-
Miért nehéz mostanában látogatni európai zsinagógákat? Van-e megoldás?
-
Kik azok a vándorrabbik? Léteznek-e ma ilyenek?
Kulcsfogalmak és tanítások az adásból
Hízelgés és dicséret határán
„Mindenkinek jól esik egy jó szó” – de a rabbi figyelmeztetett, hogy ez ne legyen hazugság. A dicséret szép dolog, de a hízelgés, ha nem őszinte, akár káros is lehet.
Hároméves hajvágás – a nevelés kezdete
A kisfiúk első hajvágása nemcsak hagyomány, hanem egy spirituális mérföldkő. „A Tóra hasonlítja az embert a fához – ahogy az első három évben nem szabad a gyümölcsöt szedni, úgy a gyermeket is csak hároméves korától kezdjük ’aratni’” – mondta a rabbi.
Névcsere mint spirituális újrakezdés
Ha valaki súlyosan beteg, gyakori szokás új nevet adni – például a „Chájim” („élet”) nevet hozzáadni a meglévőhöz, ezzel is spirituális megújulást kérve. De „ez nem játék – nem gyakran, és nem önkényesen tesszük” – hangsúlyozta Oberlander rabbi.
23 tagú bíróság – logika és irgalom együtt
A legkisebb zsidó büntetőbíróság 23 tagú – a döntéshez ugyanis kell egy közösség, amely felmenthet (minimum 10 fő), egy másik, amely elítélhet (szintén 10), és mivel a döntés nem lehet holtverseny, egy plusz fő szükséges. „Így lesz igazságos és kegyelmes a rendszer.”
Űrutazás és szombattartás
A zsidó vallás nem zárja ki az űrutazást, de komoly gyakorlati kérdéseket vet fel: mikor kezdődik a nap? Mikor kell imádkozni? A rabbi szerint a legelterjedtebb álláspont az indulás helyének idejét veszi alapul. „Van, aki szerint Jeruzsálem idejéhez kell igazodni – de ez már kabalisztikusabb megközelítés.”
A névnap nem zsidó hagyomány
„Névnapot bárki ünnepelhet, de nincs vallási jelentősége.” Ezért a zsidó naptár nem is tartja számon – noha a hivatalos anyakönyvezéshez néha rendelnek ilyen napokat is.
Cödáka: az adakozás határai
10% az előírt mérték, 20% a maximum – „de ha valakit életveszély fenyeget, természetesen többet is adhatunk.”
Vándorrabbik – ma már ritkaság
Bár régen voltak olyan rabbik, akik körbejárták a közösségeket, ma ezt főleg a Chábád küldöttei (sluchim) és a jesiva diákjai vállalják nyáron. „Ez ma már inkább megszervezett misszió, mint vándorlás.”
Zsinagógalátogatás Nyugat-Európában – nehézségek és megoldások
A biztonsági helyzet miatt egyre zártabbak az európai zsinagógák. A rabbi tanácsa: „érdemes előre telefonálni, sok helyen van kontakt, amit kiírnak, de tökéletes megoldás nincs.”
A Rebbe tanítása, amely megváltoztatta a világot
A lubavicsi Rebbe két forradalmi gondolata: minden zsidót elérni – „ne a zsidók jöjjenek a zsinagógába, a zsinagóga menjen a zsidókhoz” –, és a csuvá lehetősége mindenki számára: „az is lehet teljes jogú tagja a közösségnek, aki eddig nem tudott semmit”.
Zárás: temető és tanítás
A rabbi az adást félbe kellett szakítsa: „megérkeztünk a magyarkanizsai temetőbe, itt nyugszik az ük-ükapám, Mordecháj Áron” – mesélte, és hozzáfűzte: „ő is kapott egy új nevet, amikor beteg lett – Chájim – és ezzel a névvel élt tovább.”
A következő adás visszatér Budapestre, kabalisztikus gondolatokkal a heti szakaszról. De addig is – kérdezni ér, sőt, érdemes.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
