Oberlander Báruch: Kérdezd a rabbit!

Sófár, házasság, temető – a rabbi válaszol nyáron is

Lehet-e zsidó és nem zsidó közös sírban? Mikor kap nevet a fiúgyermek, ha elhalasztják a körülmetélést? Miért böjtölnek az esküvő napján? – ezekre és sok más, gyakorlati és elméleti kérdésre válaszolt Oberlander Báruch rabbi a sorozat 237. részében, amelyet ezúttal nemcsak virtuálisan, hanem a budapesti Vasvári Pál utcai zsinagógában élő közönség előtt is megtartott. Az elul hónap hangulatában a sófár is megszólalt, és a rabbi újra bizonyította: a halacha minden élethelyzethez tud eligazítást adni.

Élő közvetítés és sófár a Vasváriból

A rabbi a zsidó tudományok szabadegyetemének nyári szemesztere keretében tanított, de nem akarta kihagyni a szokásos szerda esti Facebook-órát sem, így a Kérdezd a rabbit! most félig élőben, félig online zajlott. Mivel elul hónap van, a tanítás előtt röviden sófárt is fújtak: „Általában reggel, az ima után szokás, de most szimbolikusan, mivel ti itt vagytok személyesen, a többiek pedig virtuálisan, fújjuk meg együtt” – mondta a rabbi.

Főbb témák a tanításból

A sógorházasság és a halica

A Tóra előírása szerint, ha egy házaspár gyermektelenül marad, a férj halála után az özvegynek a sógorhoz kellene feleségül mennie (jibum). Ma azonban ez már nem szokás. „Az Izraeli Rabbinátus egységes gyakorlatot vezetett be: minden esetben a halica szertartását alkalmazzák, nem történik sógorházasság.” A halica során a nő leveszi a férfi cipőjét – ez a micva szimbolikusan lezárja a kötelezettséget.

Látható cicesz a temetőben?

Tamás kérdése nyomán a rabbi megerősítette: „A temetőben nem szabad látványosan micvát teljesíteni, például kilógó cicest viselni vagy tvilint hordani, mert az gúnyolódásnak hat az elhunytak felé (héberül: loég lárás).” Az élőknek tisztelettel kell jelen lenniük a temetőben, emlékezni kell, de a hangsúly az élet folytatásán van.

Mikor nevezik el a fiúkat?

„A fiúgyermek nevét általában a bris (körülmetélés) során kapja, még ha az halasztásra kerül is egészségügyi okból. Ilyenkor várunk a névadással, amíg a bris meg nem történik” – magyarázta a rabbi. A lányokat a Tóraolvasáskor nevezik el.

Közös sír vegyes házasság esetén?

Egy hallgató a közös temetkezés lehetőségéről kérdezett. Oberlander rabbi világossá tette: „A zsidó temető zsidók számára van fenntartva. A közös sír a zsidóságban amúgy sem kívánatos, mert minden ember teljes sírt érdemel. Technikailag csak úgy lehet ‘közös’ sír, ha az egyik sír jóval mélyebb – de zsidó és nem zsidó még így sem nyugodhat ugyanabban a temetőben.”

Ékszerek, böjt és a hűpe

Miért böjtöl a vőlegény és menyasszony esküvőjük napján? A rabbi két okot is adott: egyrészt, „hogy elkerüljék az esküvő előtti túlzott alkoholfogyasztást, mert ha valaki nem beszámítható állapotban köt házasságot, az érvénytelen lehet”. Másrészt, „mert ez az ő Jom Kipurjuk – megtisztulással kezdenek egy új életet.” Az ékszereket pedig a hűpe alatt szimbolikusan nem viselik: „mintha mindent elhagyva, tisztán lépnének be az új szövetségbe.”

Egyéb kérdések és válaszok

• Kóser-e a kukoricából készült sör? – Igen, ha nem tettek bele más, kóser szempontból problémás anyagot.

• Miért nem nyomják újra a Miriám imakönyvet? – Mert nem hagyományos imakönyv, inkább költői szövegek gyűjteménye, és ma már elérhető sokkal jobb, két nyelvű, hivatalos imakönyv.

• Milyen gyakran kell temetőbe menni? – „Nem gyakran. A zsidóság az élet vallása. Jarcájt, nagy ünnepek, vagy különleges családi események kapcsán szokás.”

• Mikor kezdhetjük kívánni egymásnak a jó beírást és bepecsételést? – Elul hónapban már lehet. „Sőt, már 40 nappal Rós Hásáná előtt is.”

• Hogyan lehet megemlékezni egy rég elhunyt családtagról, ha nem ismertük? – „Fontos az emlékek továbbadása a családban. A pozitív példákat tartsuk meg, a negatívumokat nem muszáj.”

• Szokás-e elul hónapban ellenőriztetni a tvilint és mezuzákat? – Igen, ez az önvizsgálat időszaka. „A Talmud szerint hét évente kétszer ajánlott az ellenőrzés.”

• Lehet-e Izraelben örök tulajdonú házat venni? – A rabbi elmagyarázta, hogy bár jogilag sokszor csak bérletnek minősül, halachikusan ma a föld örök tulajdonként kezelhető, mivel a jóbél-évet ma nem tartjuk meg.

• Van-e elsőbbsége valakinek a kádiskor? – Ma már több gyászoló is együtt mondhatja a kádis imát. A régi, szigorú rangsort csak előimádkozó választásánál tartják fenn.

• Mi az a szokás, hogy a koporsóra füvet szórnak? – A rabbi szerint ez nem ismert általános szokás, viszont a temető elhagyásakor valóban szórnak füvet a régi hagyomány szerint.

Az epizódban elhangzott kérdések

1. Létezik-e ma sógorházasság?

2. Mi az a halica szertartás?

3. Szabad-e kilógó cicesszel bemenni a temetőbe?

4. Milyen gyakran kell temetőbe járni?

5. Mikor kap nevet egy fiú, ha a brit mila késik?

6. Ki választ nevet – szülő vagy felnőtt maga?

7. Lehet-e örök tulajdonú házat venni Izraelben?

8. Mikortól kívánható „jó beírást és bepecsételést”?

9. Hogyan lehet megemlékezni egy régen elhunyt rokonról, ha nem ismertük?

10. Miért fontos a pozitív emlékek továbbadása?

11. Ellenőrizni kell-e a tvilint és mezuzát elul hónapban?

12. Kivel kell ellenőriztetni a tvilint?

13. Lehet-e közös sír zsidó és nem zsidó házastárs számára?

14. Miért dobunk füvet a temetésen?

15. Kinek van elsőbbsége kádismondáskor?

16. Miért böjtöl a menyasszony és vőlegény?

17. Miért kell levetni az ékszereket a hűpe alatt?

18. Kóser-e a kukoricából készült sör?

19. Miért nem nyomják újra a Miriám imakönyvet?

Ha kéred, készítem a következő epizód összefoglalóját is!

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander