Oberlander Báruch: Kérdezd a rabbit! (229)

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

„Tóra a kézben, kérdés a szívben” – Élő közvetítés a Vasváriból: minden, amit kérdezni mertél

Oberlander Báruch rabbi 229. „Kérdezd a rabbit!” adása történelmi fordulatot vett: először nemcsak a Facebook-képernyők előtt, hanem valódi emberek előtt zajlott a tanház. A Vasvári Pál utcai zsinagógában ülő hallgatók és az online nézők együtt kérdeztek – és a rabbi válaszolt. Az este során szó esett háborúról és hangszeres játékról, banánfáról és császármetszésről, zsoltárokról, héber olvasásról, sőt még a zsinagógai padok lecseréléséről is.

A zsoltár, ami előre mutat

Miért mondunk két zsoltárt szerdán? A válasz a szentélybeli gyakorlatban keresendő: minden nap más zsoltárt mondtak a léviták az áldozat mellé. Szerdán viszont már „beleharapunk” a 95. zsoltár elejébe is – „mintha a szombat hangulata már elővenné a hét második felét.”

Banánfa, ami nem is fa?

Miért nem mondunk boré pri háéc áldást a banánra, ha fán terem? Mert a banán növény „törzse” minden évben elhal, és új hajtásból nő újra – nem felel meg annak a halachikus kritériumnak, hogy ugyanarról az ágról ismétlődő gyümölcs jöjjön.

Irán és a háború erkölcse

Felmerült a kérdés: ellenség-e az egész iráni nép?„Nem, a zsidó gondolkodásban nincs kollektív bűnösség. A vezetés lehet agresszív, de a nép nem válik automatikusan ellenséggé.”

Hogyan lehet megtartani a szombatot háborús helyzetben? A rabbi hangsúlyozta: „Az életmentés maga is egy formája a szombattartásnak.” Katonáknál és civileknél egyaránt érvényes az alapelv: pikúách néfes – életveszély esetén nemcsak szabad, hanem kötelező is megszegni a szombatot.

Zsoltárok betűről betűre

Ha valakiért imádkozni szeretnénk – különösen műtét közben –, a zsoltármondás hatékony segítő. A 119. zsoltár különlegessége, hogy minden héber betűhöz nyolc vers tartozik – így az illető nevének betűi alapján lehet célzottan imádkozni érte.

Ikrek császármetszéssel – van-e elsőszülött?

A kérdés: ha ikrek születtek császárral, ki számít elsőszülöttnek? – „Az, akit először kivettek – de nem számít elsőszülöttnek a kiváltás szempontjából, mert nem ’nyitotta meg anyja méhét’.”

Vihető-e a tóra másik közösségbe?

Alapelv, hogy „a tórához megyünk, nem a tóra jön hozzánk.” Mégis van példa, amikor szállítani lehet, erről Oberlander rabbi részletes cikket írt.

Kém vagy turista?

A hetiszakasz kapcsán felmerült: miért nevezzük a törzsfőket kémeknek, ha Mózes csak annyit mondott: vatúru – járjátok be a földet? A rabbi frappáns megkülönböztetést idézett: „A turista a szépet keresi, a kém a gyenge pontot. A zsidó ember mindig turistaként tekint a világra.”

Messiás és zsidó államiság

A kérdés: mit jelent „amíg el nem jön Siló”? Rási értelmezése szerint a Messiásra utal. Jákob próféciája alapján Júda törzse addig vezeti a népet, amíg a Messiás el nem jön. A rabbi kitért arra is, miért szűnt meg a Sanhedrin: a rómaiak betiltották a rabbinikus felavatást – de ez visszaállhat a messiási korban.

Zene a zsinagógában?

Hangszert szabad-e használni? „A szentély lerombolása óta nem illik zenélni, és szombaton kifejezetten tilos. Esküvő vagy egyéb alkalom esetén hétköznap viszont lehet.”

Külön kérdés volt: nők milyen hangszeren játszhatnak? – „Nincs tiltás. Az énekléssel van gond – a női ének csábító hangja miatt nem hangozhat el férfiak előtt, de a hangszeres játék nem tartozik ide.”

Kipa sport közben?

Leesik a kipa edzés közben – mit lehet tenni? A rabbi javaslatai: csattal, nagyobb kipával, vagy sapkával megoldani, mert „a kipával tiszteljük az Örökkévalót – az nem maradhat el.”

Az élő közönség ereje

Oberlander rabbi külön örömét fejezte ki, hogy „végre nem a képernyőnek beszélt, hanem valódi embereknek.” A jelenlévők kérdései színesítették az estét, amelynek új hagyománya lehet a személyes jelenlét és közvetítés kombinációja.

Misztika és p’sát: van-e helye a spirituális olvasatnak?

A haszid irodalom lelki, érzelmi magyarázatai nem újkeletűek – „a Tóra négy rétegű: p’sát, remez, drus, szod. Mindegyiknek megvan a helye, de az egyszerű olvasatot nem szabad figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztetett a rabbi. A középkorban épp ezért tiltották be egy időre az allegorikus értelmezéseket.

Áldozati hús – van-e ma ilyen?

„Nincs.” Még Pészach estéjén sem. A zsidó hagyomány messze elkerüli a félreértést: „nem eszünk semmit, ami akár áldozatnak is tűnhetne.” De minden étkezés lehet szellemi áldozat: az asztal az oltár, a kenyér sózása pedig az egykori áldozati szabályokat idézi.

Liturgia, közösség és héber imák

  • Van-e zene szombaton? Nincs – tilos.

  • Lehet-e a zsoltárokat magyarul mondani? Lehet, de „csak mankónak. Előbb-utóbb át kell térni a héberre.”

  • Van-e héber olvasás tanfolyam? Igen, minden csütörtök este a Vasváriban.

  • Lehet-e előimádkozó, aki nem tud héberül? Nem – „a közösségi ima csak héberül hangozhat el.”

  • Mi a teendő, ha nincs minjen? A reggeli ima elkezdhető, a kádishoz és barchuhoz viszont már szükséges tíz férfi jelenléte.

  • Mikor lehet elkezdeni a Tóra-olvasást? Csak ha biztosan megvan a minjen.

  • Mi a különbség Beit Midrás és Beit Kneszet között? Az előbbi tanház, az utóbbi kizárólag imára való. De a legtöbb zsinagóga ma multifunkcionális – lehet benne tanítani, tanulni, étkezni, sőt akár esküvőt is tartani.

Az est végén a rabbi még egy kis személyes meglepetéssel szolgált: „a könyvtárban rendet raktam. Valaki észre is vette – jól lát.”

A következő alkalom online lesz, de a közösségi együttlét lendületét már semmi sem állíthatja meg – a kérdések újra jönni fognak, a válaszok pedig nem késnek sokat.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás