„Tóra a kézben, kérdés a szívben” – Élő közvetítés a Vasváriból: minden, amit kérdezni mertél
Oberlander Báruch rabbi 229. „Kérdezd a rabbit!” adása történelmi fordulatot vett: először nemcsak a Facebook-képernyők előtt, hanem valódi emberek előtt zajlott a tanház. A Vasvári Pál utcai zsinagógában ülő hallgatók és az online nézők együtt kérdeztek – és a rabbi válaszolt. Az este során szó esett háborúról és hangszeres játékról, banánfáról és császármetszésről, zsoltárokról, héber olvasásról, sőt még a zsinagógai padok lecseréléséről is.
A zsoltár, ami előre mutat
Miért mondunk két zsoltárt szerdán? A válasz a szentélybeli gyakorlatban keresendő: minden nap más zsoltárt mondtak a léviták az áldozat mellé. Szerdán viszont már „beleharapunk” a 95. zsoltár elejébe is – „mintha a szombat hangulata már elővenné a hét második felét.”
Banánfa, ami nem is fa?
Miért nem mondunk boré pri háéc áldást a banánra, ha fán terem? Mert a banán növény „törzse” minden évben elhal, és új hajtásból nő újra – nem felel meg annak a halachikus kritériumnak, hogy ugyanarról az ágról ismétlődő gyümölcs jöjjön.
Irán és a háború erkölcse
Felmerült a kérdés: ellenség-e az egész iráni nép? – „Nem, a zsidó gondolkodásban nincs kollektív bűnösség. A vezetés lehet agresszív, de a nép nem válik automatikusan ellenséggé.”
Hogyan lehet megtartani a szombatot háborús helyzetben? A rabbi hangsúlyozta: „Az életmentés maga is egy formája a szombattartásnak.” Katonáknál és civileknél egyaránt érvényes az alapelv: pikúách néfes – életveszély esetén nemcsak szabad, hanem kötelező is megszegni a szombatot.
Zsoltárok betűről betűre
Ha valakiért imádkozni szeretnénk – különösen műtét közben –, a zsoltármondás hatékony segítő. A 119. zsoltár különlegessége, hogy minden héber betűhöz nyolc vers tartozik – így az illető nevének betűi alapján lehet célzottan imádkozni érte.
Ikrek császármetszéssel – van-e elsőszülött?
A kérdés: ha ikrek születtek császárral, ki számít elsőszülöttnek? – „Az, akit először kivettek – de nem számít elsőszülöttnek a kiváltás szempontjából, mert nem ’nyitotta meg anyja méhét’.”
Vihető-e a tóra másik közösségbe?
Alapelv, hogy „a tórához megyünk, nem a tóra jön hozzánk.” Mégis van példa, amikor szállítani lehet, erről Oberlander rabbi részletes cikket írt.
Kém vagy turista?
A hetiszakasz kapcsán felmerült: miért nevezzük a törzsfőket kémeknek, ha Mózes csak annyit mondott: vatúru – járjátok be a földet? A rabbi frappáns megkülönböztetést idézett: „A turista a szépet keresi, a kém a gyenge pontot. A zsidó ember mindig turistaként tekint a világra.”
Messiás és zsidó államiság
A kérdés: mit jelent „amíg el nem jön Siló”? Rási értelmezése szerint a Messiásra utal. Jákob próféciája alapján Júda törzse addig vezeti a népet, amíg a Messiás el nem jön. A rabbi kitért arra is, miért szűnt meg a Sanhedrin: a rómaiak betiltották a rabbinikus felavatást – de ez visszaállhat a messiási korban.
Zene a zsinagógában?
Hangszert szabad-e használni? „A szentély lerombolása óta nem illik zenélni, és szombaton kifejezetten tilos. Esküvő vagy egyéb alkalom esetén hétköznap viszont lehet.”
Külön kérdés volt: nők milyen hangszeren játszhatnak? – „Nincs tiltás. Az énekléssel van gond – a női ének csábító hangja miatt nem hangozhat el férfiak előtt, de a hangszeres játék nem tartozik ide.”
Kipa sport közben?
Leesik a kipa edzés közben – mit lehet tenni? A rabbi javaslatai: csattal, nagyobb kipával, vagy sapkával megoldani, mert „a kipával tiszteljük az Örökkévalót – az nem maradhat el.”
Az élő közönség ereje
Oberlander rabbi külön örömét fejezte ki, hogy „végre nem a képernyőnek beszélt, hanem valódi embereknek.” A jelenlévők kérdései színesítették az estét, amelynek új hagyománya lehet a személyes jelenlét és közvetítés kombinációja.
Misztika és p’sát: van-e helye a spirituális olvasatnak?
A haszid irodalom lelki, érzelmi magyarázatai nem újkeletűek – „a Tóra négy rétegű: p’sát, remez, drus, szod. Mindegyiknek megvan a helye, de az egyszerű olvasatot nem szabad figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztetett a rabbi. A középkorban épp ezért tiltották be egy időre az allegorikus értelmezéseket.
Áldozati hús – van-e ma ilyen?
„Nincs.” Még Pészach estéjén sem. A zsidó hagyomány messze elkerüli a félreértést: „nem eszünk semmit, ami akár áldozatnak is tűnhetne.” De minden étkezés lehet szellemi áldozat: az asztal az oltár, a kenyér sózása pedig az egykori áldozati szabályokat idézi.
Liturgia, közösség és héber imák
-
Van-e zene szombaton? Nincs – tilos.
-
Lehet-e a zsoltárokat magyarul mondani? Lehet, de „csak mankónak. Előbb-utóbb át kell térni a héberre.”
-
Van-e héber olvasás tanfolyam? Igen, minden csütörtök este a Vasváriban.
-
Lehet-e előimádkozó, aki nem tud héberül? Nem – „a közösségi ima csak héberül hangozhat el.”
-
Mi a teendő, ha nincs minjen? A reggeli ima elkezdhető, a kádishoz és barchuhoz viszont már szükséges tíz férfi jelenléte.
-
Mikor lehet elkezdeni a Tóra-olvasást? Csak ha biztosan megvan a minjen.
-
Mi a különbség Beit Midrás és Beit Kneszet között? Az előbbi tanház, az utóbbi kizárólag imára való. De a legtöbb zsinagóga ma multifunkcionális – lehet benne tanítani, tanulni, étkezni, sőt akár esküvőt is tartani.
Az est végén a rabbi még egy kis személyes meglepetéssel szolgált: „a könyvtárban rendet raktam. Valaki észre is vette – jól lát.”
A következő alkalom online lesz, de a közösségi együttlét lendületét már semmi sem állíthatja meg – a kérdések újra jönni fognak, a válaszok pedig nem késnek sokat.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander