Elulban a király közel van – de nekünk kell elindulnunk felé

Elul hónapja, Ros hásáná közeledése és az ünnepi készülődés határozta meg Oberlander Báruch rabbi Kérdezd a rabbit! 277. adását. A nézők a sófár jelentéséről, a „király a mezőn” haszid tanításáról, a Ros hásáná-i szokásokról, a cedákáról, a tfilinről, a bikurimról és a sábáti-ünnepi munkatilalmakról is kérdeztek. Szóba került a klónozás, az interneten hallgatott sófár, a hávdálá, a zsidó rabszolgaság történeti kérdése, valamint a bet din és a háláchikus büntetések világa is.

A király a mezőn

Elul egyik legismertebb haszid képe, hogy „a király a mezőn van”. Oberlander rabbi az Alter Rebbe tanítása alapján magyarázta el: a példázat azt jelenti, hogy ebben az időszakban az Örökkévaló különösen közel van az emberhez, és könnyebben lehet hozzá fordulni.

Ez azonban nem automatikus megtérést jelent. A király közel van, de az embernek magának kell odalépnie hozzá. Ha valaki tovább dolgozik a mezőn, és nem fordul felé, a közelség lehetősége önmagában nem változtat rajta. Elul ezért egyszerre az isteni közelség és az emberi kezdeményezés hónapja.

Ehhez kapcsolódik a sófár hangja is. A sófár nem varázslatosan „visszahozza” a távoli zsidókat, hanem felébreszt, figyelmeztet és lehetőséget ad a tesuvára.

Ros hásáná: emlékezés, ítélet és Izsák érdeme

Ros hásáná egyik elnevezése Jom házikáron, az emlékezés napja. Az Örökkévaló ezen a napon „megemlékezik” teremtményeiről, és ítélet születik az előttünk álló évről.

A kos szarvából készült sófár az Ákédát, Izsák megkötözését is felidézi. Ábrahám kész volt teljesíteni Isten akaratát, végül pedig egy kos került Izsák helyére az áldozati oltárra. A sófár így az ősatyák érdemére is emlékeztet.

Az idei év egyik különlegessége, hogy Ros hásáná első napja sábátra esik, ezért azon a napon nem fújnak sófárt. A táslichot sem az első napon végzik, hanem másnapra halasztják, többek között azért, nehogy valaki az imakönyvet közterületen vigye sábátkor.

Miért édes az új év?

A Ros hásáná-i méz egyszerű és közérthető jelképet hordoz: édes évet kérünk. A rabbi egy további magyarázatot is felidézett: minden, ami az Örökkévalótól érkezik, végső soron jó, de nem mindent élünk meg édesnek. Ezért azt kérjük, hogy az előttünk álló év jó is legyen, és ennek jóságát mi magunk is érezhessük.

A kerek bárchesz ünnepélyes forma, és a rabbi megemlített egy olyan értelmezést is, amely az élet körforgását, az ember sorsának változásait látja benne.

Ros hásáná második estéjén új gyümölcsöt szokás az asztalra tenni, hogy legyen olyan új élmény, amelyre a Sehechejánu áldás is vonatkozhat.

Halfej, kosfej és kárász

A Ros hásáná-i szimbolikus ételek között szerepelhet halfej vagy kosfej. A fejhez kötődő kívánság az, hogy „fej” legyünk, ne „farok”: legyen kezdeményező, vezető szerepünk, és ne csak sodródjunk mások után.

A kosfej az Ákédára utal. Magyar zsidó környezetben régebben a kárász is különleges Ros hásáná-i ételnek számított, mert neve hangzásában az elvágásra, az ellenséges erők megszüntetésére emlékeztetett.

Egyik étel sem önálló tórai kötelezettség. A szokások az ünnepi imádságot és a következő évre vonatkozó jó kívánságokat teszik kézzelfoghatóvá.

Bikurim, orlá és az első gyümölcsök

Felmerült, hogyan fér össze a bikurim, az első termés bemutatása az orlá tilalmával, amely szerint egy fa első három évének gyümölcsét nem szabad fogyasztani.

Oberlander rabbi arra mutatott rá, hogy a bikurim micvája Izrael földjének elfoglalása és felosztása után vált ténylegesen alkalmazhatóvá. Ez a folyamat tizennégy évig tartott, így addigra az elsőként ültetett fák már régen túl voltak az orlá hároméves időszakán.

A bikurimot kosárban vitték a Szentélybe. A gazdagabbak értékesebb kosarakat, a szegényebbek egyszerűbb növényi fonatú kosarakat használhattak.

Havdálá gyertya és fűszer nélkül

Ha nincs hávdálágyertya vagy illatos fűszer, a hávdálát attól még el lehet mondani. A bor és maga a hávdálá áldása a szertartás lényegi része.

Gyertya helyett két összefogott gyufa is használható úgy, hogy több láng együtt égjen. A fűszer hiánya szintén nem akadályozza meg a hávdálá elmondását.

Hallható-e a sófár az interneten?

A válasz egyértelmű: internetes közvetítésből vagy felvételről hallott sófár nem teljesíti a micvát.

A hallgatónak magának a sófár hangját kell hallania. Hangszóró, telefon vagy internet esetén a készülék által újra előállított hang jut el hozzá, amely hasonlíthat ugyan az eredeti sófárhanghoz, de háláchikus értelemben nem azonos vele.

Ezért kórházban fekvő beteghez is szoktak személyesen sófárt vinni, ha megoldható, hogy ő is teljesíthesse a micvát.

Cedáká: nem szívesség, hanem igazság

A cedáká szó a cedek, igazság gyökből származik. Ez fontos szemléletet fejez ki: a zsidó ember nem úgy tekint az adakozásra, mintha nagylelkűen a sajátjából ajándékozna valamit a rászorulónak, hanem úgy, mint az igazságosság teljesítésére.

Ehhez kapcsolódik a máászer keszáfim, a pénzjövedelem tizedének jótékony célra fordítása. A rabbi a tíz százalékot olyan kötelességként mutatta be, amely révén az ember vagyonának egy részét eleve mások javára különíti el.

Sábát előtt sok családban a gyertyagyújtás előtt cedákát adnak, ezért a sábáti gyertyák közelében gyakran található persely.

Ünnepi munkatilalom és sábát

Ros hásánákor is tartózkodni kell a meláchától, vagyis az alkotó jellegű munkáktól. Ez ugyanazokra a munkakategóriákra épül, mint a sábáti tilalom.

A jom tov azonban, amikor nem esik sábátra, bizonyos dolgokban enyhébb. Megengedett például az ünnepi étkezéshez szükséges főzés, meglévő lángról új tűz gyújtása és bizonyos tárgyak közterületen való hordozása.

Idén Ros hásáná első napja sábátra esik, ezért azon a napon a sábát szigorúbb szabályai érvényesek.

A tfilinben az ember önmagát köti Istenhez

A tfilin felrakásánál sok részletszabály és különböző közösségi szokás létezik: merre tekerjük a szíjat, hogyan formázzuk a kézen a betűket, hány fordulatot teszünk.

A lényeg azonban mélyebb. A kéztfilin a szív, vagyis az érzelmek, a fejtfilin az elme és a gondolkodás Isten szolgálatába állítását fejezi ki. Az ember nem csupán szíjakat teker a karjára, hanem jelképesen értelmét és érzelmi világát is az Örökkévalóhoz köti.

Klónozott ember is teljes értékű ember

A klónozás önmagában nem tiltott a háláchában. A probléma akkor merülhet fel, ha az eljárás várhatóan súlyos szenvedést, betegséget vagy más káros következményt okoz.

Ha azonban klónozással ember születik, ő teljes értékű ember. Ha zsidó anyától születik, teljes értékű zsidó, és természetesen isteni lélekkel rendelkezik. Az, hogy a fogantatásban vagy születésben technológia segített, ebből a szempontból nem csökkenti az emberi méltóságot.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Mit jelent az Elulra vonatkozó hasonlat, hogy „a király a mezőn van”?

2. Miért éneklik sábát reggel többször a „Jibáne hámikdás” sort?

3. Mi volt Amszterdamban az askenáz és portugál zsidók közös nyelve?

4. Igaz-e, hogy Elulban olyan spirituális jel szól, amely a legtávolabbi lelkeket is felébreszti?

5. Miért nem mondanak egyes lubavicsi közösségek szlichotot a tíz bűnbánó nap alatt?

6. Milyen további nevei vannak Ros hásánának?

7. Hogyan fér össze a bikurim micvája az orlá hároméves tilalmával?

8. Elvégezhető-e a táslich, ha Ros hásáná első napja sábátra esik?

9. Mi található hagyományosan a Tóra-szekrény jobb és bal oldalán?

10. Miért hasonlít a Habád szidur több ponton a szefárd rítushoz?

11. Miért kosszarvból készül a sófár?

12. Miért eszünk kerek kalácsot Ros hásánákor?

13. Miért mártjuk mézbe az almát?

14. Szabad-e vörös tehenet vagy embert klónozni?

15. Elmondható-e hávdálá gyertya vagy illatos fűszer nélkül?

16. Miért esznek új gyümölcsöt Ros hásáná második estéjén?

17. Kell-e a háziállatnak böjtölnie Jom kipurkor?

18. Miért kell a bikurim gyümölcseit kosárban vinni?

19. Mi a Gomel-áldás, és mikor mondjuk?

20. Mi a kulcs alakú bárchesz jelentése?

21. Miért szokás Ros hásáná előtt temetőbe menni?

22. Miért nem járunk temetőbe magán az ünnepen?

23. Miért Ros hásánától számítjuk az évet, ha a teremtés hat nappal korábban kezdődött?

24. Mikor használjuk a bezrát Hásém kifejezést?

25. Miért mondjuk a Sehechejánuban azt, hogy „lizmán háze”?

26. Van-e isteni lélek a klónozott emberben?

27. Miért engedélyezett a háláchában testi fenyítés bizonyos bírósági esetekben?

28. Miért 39 a maximális ütés száma?

29. Számít-e a tfilin felrakásánál a szíjak tekerésének és a betűk kialakításának módja?

30. Miért mondjuk háromszor a Kol nidré szövegét?

31. Lehet-e kórházi beteghez bemenni sófárt fújni?

32. Pontosan mikor kezdődik és meddig tart Ros hásáná?

33. Káserolás után kell-e hideg vízzel leöblíteni az eszközt?

34. Van-e előírás arra, milyen mézet használjunk Ros hásánákor?

35. Mikor jelenik meg az új zsidó naptár?

36. Mit jelent az ünnepen a „kreatív munka” tilalma?

37. Hogyan reagált a rabbinikus irodalom Amerika felfedezésére és az új élelmiszerek megjelenésére?

38. Szabad-e régi, már feltehetően nem kóser tfilint hétköznapi tárgyként árulni?

39. Miért tesznek halfejet vagy kosfejet Ros hásáná-i asztalra?

40. Van-e kapcsolat a 39 munkatilalom és a 39 ütés között?

41. Miért háromszor mondjuk a fogadalom feloldásakor, hogy „mutár lach”?

42. Részt vettek-e zsidók a gyarmati kori rabszolga-kereskedelemben?

43. Teljesíthető-e a sófár micvája internetes közvetítésből?

44. Mi a cedáká szó szerinti jelentése?

45. Mit jelent a máászer keszáfim?

46. Miért éppen a 27. zsoltárt mondjuk Elultól?

47. Hány szintjét különbözteti meg Maimonidész a cedákának?

48. Mikor szoktak a nők és lányok péntek délután cedákát adni?

49. Mi határozza meg a régi zsidó sírkövek formáját?

50. Mikor van Sábát suvá?

51. Elég-e hideg vízzel megmosni a petrezselymet és a zellerlevelet?

52. Mely cselekedetek képesek megváltoztatni a kedvezőtlen ítéletet?

53. Mi a rabbi kedvenc Ros hásáná-i étele?

54. Helyettesíthető-e a kárász más hallal a Ros hásáná-i asztalon?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander