Ros hásáná előtt: tesuvá, táslich és a tíz bűnbánó nap

Az 5786-os év utolsó napjaiban Oberlander Báruch rabbi Kérdezd a rabbit! című műsorának 279. részében természetesen az ünnepi készülődés került előtérbe. Szó esett a táslichról, a tíz bűnbánó napról, Gedáljá böjtjéről, a szlichot imákról, a kapárot szokásáról, a bűnbakról, a cedákáról, a minjánról és arról is, hogyan készüljön az ember Jom kipurra. A rabbi többször visszatért arra a gondolatra, hogy a tesuvá nem korlátozódik néhány kijelölt napra, ezekben az időszakokban azonban különösen könnyű közelebb kerülni az Örökkévalóhoz.

Táslich: a vétkeket a mély vízbe dobni

A táslichot általában Ros hásáná első napján mondják folyó vagy más természetes víz mellett, lehetőleg olyan helyen, ahol halak is vannak. Idén azonban az első nap sábátra esik, ezért a szertartást a második napra teszik át.

A szokás alapja Micha próféta verse: kérjük az Örökkévalót, hogy „vesse a tenger mélyére” vétkeinket. A vízhez vonulás ezt a gondolatot teszi jelképesen láthatóvá.

A halaknak is van szimbolikus szerepük: szemük állandóan nyitva van, ezért arra emlékeztetnek, hogy azt kérjük Istentől, mindig tartsa rajtunk a szemét, őrizzen és vigyázzon ránk.

A rabbi külön hangsúlyozta, hogy a táslichnál nem szabad kenyérmorzsát dobni a vízbe a halaknak, mert ünnepnapon nem etetünk olyan állatot, amely nem a miénk.

Miért tíz nap a bűnbánat ideje?

Ros hásáná és Jom kipur között hét köztes nap van, mégis tíz bűnbánó napról beszélünk. Ennek oka, hogy maga Ros hásáná két napja és Jom kipur is beleszámít az időszakba.

A napok jelentősége abban áll, hogy fokozottan foglalkozunk tesuvával, imával és az emberi kapcsolataink rendezésével. A rabbi kiemelte: az ember és Isten közötti vétkeknél a megtérés és az ima segít, de az ember és ember közötti sérelmeknél előbb az érintettől kell bocsánatot kérni.

„Egész évben is lehet megtérni” – hangsúlyozta Oberlander rabbi, a tíz nap azonban különleges lehetőség. Tréfás hasonlatával élve ilyenkor „akciós áron” könnyebb az engesztelés.

Sábát suvá: a megtérés szombatja

A Ros hásáná és Jom kipur közé eső szombat neve Sábát suvá vagy Sábát tesuvá. A „suvá” név a háftárá első szavából ered: „Térj vissza, Izrael, az Örökkévalóhoz, Istenedhez.”

Ezen a szombaton hagyományosan a rabbi külön drósét mond, még olyan közösségekben is, ahol egyébként nem minden héten szokás hosszabb tanítást tartani. Ennek gyakorlati oka is van: Jom kipur, majd röviddel utána Szukot következik, sok háláchikus részlettel.

Gedáljá böjtje: egy tragikus politikai gyilkosság emléke

Ros hásáná után következik Com Gedáljá, Gedáljá böjtje. Gedálját a zsidó közösség vezetésére jelölték ki a Szentély pusztulása után, de szélsőséges zsidók meggyilkolták.

A rabbi magyarázata szerint a merénylet következménye súlyos lett: az ország megmaradt zsidó lakossága is szétszóródott. A böjt reggeltől estig tart.

Oberlander rabbi ugyanakkor megjegyezte, hogy ha valakinek a böjt megnehezítené a közelgő Jom kipur teljes böjtjét, akkor a Jom kipur elsőbbséget élvez.

Pát Jiszráél: zsidó által sütött kenyér

A pát Jiszráél szó szerint „zsidó kenyeret” jelent. Olyan kenyérről van szó, amelynek sütésében zsidó is részt vett.

A tíz bűnbánó nap alatt szokás szigorúbban venni bizonyos háláchikus előírásokat, ezért sokan ilyenkor különösen ügyelnek arra, hogy pát Jiszráélt fogyasszanak.

Szlichot: miért hajnalban?

A szefárd közösségek Elul egész hónapjában mondják a szlichot bűnbánó imákat. Az askenáz szokás szerint Ros hásáná előtt, szombat éjszakától kezdik, úgy, hogy legalább néhány nap legyen az ünnepig.

Arra a kérdésre, miért éppen hajnalban vagy kora reggel mondják, a rabbi azt válaszolta: a szlichot a reggeli ima előtti felkészülésként is felfogható. A hangsúly azon van, hogy a bocsánatkérést ne halogassuk.

Miért próbálják lebeszélni a betérőt?

A zsidóság nem térítő vallás. Ezért aki betérési szándékkal jelentkezik, azt többször is próbálják lebeszélni.

Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy nem a „háromszori elutasítás” mechanikus teljesítése a lényeg. Nem arról van szó, hogy kipipálunk három alkalmat. A cél annak tisztázása, hogy a jelentkező valóban komolyan akarja-e vállalni a zsidó életet és a micvákat.

A nem zsidónak nem szükséges zsidóvá válnia ahhoz, hogy igaz ember legyen: a Noé fiainak hét törvényét követve teljes értékű erkölcsi életet élhet.

Bűnbak Jom kipurkor

A Szentély idején Jom kipurkor két kecskebak között sorsoltak. Az egyikből áldozat lett az Örökkévalónak, a másikat az Azázelhez vitték a pusztába.

A második bak jelképesen a nép vétkeit hordozta. A hegy tetejéről lelökték, és pusztulása annak szimbóluma volt, hogy a bűnök eltűntek.

A rabbi szerint ha a bak életben maradt volna, azt rossz jelként értelmezték volna, mert azt jelezhette volna, hogy a vétkek jelképes eltávolítása nem történt meg.

Kapárot: csirkével vagy pénzzel?

A kapárot eredeti szokása baromfival történik Jom kipur előtt. A későbbi gyakorlatban sokan pénzzel végzik.

A rabbi szerint a pénzes változat azért terjedt el, mert a kapárot egyik fontos célja a cedáká. Így a pénzt egyenesen jótékony célra lehet fordítani. Ettől azonban a baromfis forma marad az eredeti hagyomány.

Jom kipur előtti evés is micva

Jom kipur előtti napon nem böjtölünk, hanem éppen ellenkezőleg: külön micva enni és felkészülni a böjtre.

A Talmud úgy értelmezi a Tóra versét, hogy aki a kilencedik napon eszik, majd a tizediken böjtöl, annak olyan, mintha két napot böjtölt volna. A felkészülés tehát maga is része a Jom kipurnak.

Ezen a napon két hangsúlyosabb étkezés szokásos: egy korábbi és egy közvetlenül a böjt kezdete előtt.

A fehér függöny jelentése

A Tóra-szekrény függönyét, a párochetot a nagyünnepekre gyakran fehérre cserélik. Nem azért, mert az egész évben használt függöny feltétlenül kék: lehet bármilyen színű.

A fehér a tisztaságot és a bűnbocsánatot jelképezi, ezért illik Ros hásánához és Jom kipurhoz.

Cedáká: igazság, nem szívesség

A cedáká szó a cedek, igazság szóból ered. Oberlander rabbi ennek alapján magyarázta: amikor a zsidó ember ad a rászorulónak, nem úgy tekint erre, mintha kizárólag saját nagylelkűségéből osztaná meg a vagyonát.

„Ez jár a szegény embernek” – fogalmazta meg a gondolatot. Bizonyos értelemben az Örökkévaló az emberhez helyezett olyan javakat is, amelyeket tovább kell adnia annak, akinek szüksége van rájuk.

A cedákára ezért nem mondunk külön áldást. Ennek egyik oka, hogy a teljesítés a másik féltől is függ: a rászoruló akár vissza is utasíthatja az adományt. A másik magyarázat szerint, ha valaki éhes, nem helyes késleltetni a segítséget egy hosszabb áldás kedvéért.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Van-e előírt anyaga a mezúzatoknak?

2. Mi a táslich szertartása?

3. Miért víz mellett végzik a táslichot?

4. Miért kerül át a táslich második napra, ha Ros hásáná első napja sábát?

5. Mikor alakult ki a tíz bűnbánó nap fogalma?

6. Miért különleges az 5787-es év?

7. Kik voltak a Noé előtti óriások?

8. Mi a Ros hásáná és Jom kipur közötti szombat neve?

9. Miért tíz bűnbánó napról beszélünk, ha csak hét köztes nap van?

10. Mi a tíz bűnbánó nap vallási jelentősége?

11. Mi az a pát Jiszráél?

12. Mit jelképez a kerek bárchesz?

13. Lehet-e egész évben tesuvát végezni?

14. Mely zsidó csoportok nem fogadják el a Sulchán áruch tekintélyét?

15. Mi Gedáljá böjtjének történelmi háttere?

16. Mikor lesz elérhető az 5787-es zsidó naptár?

17. Miért hajnalban mondják a szlichot imákat?

18. Valóban háromszor kell elutasítani a betérni kívánót?

19. Ma többen tanulnak-e Tórát, mint a történelem korábbi időszakaiban?

20. Mely ünnepek következnek Ros hásáná és Jom kipur után?

21. Mi a Jom kipur-i bűnbak?

22. Miért tekinthető Jom kipur utáni nap kedvező esküvői időpontnak?

23. Mikor kezdik az askenáz közösségek a szlichotot?

24. Mikor és hogyan végzik a kapárot?

25. Miért csirkével végzik eredetileg a kapárot?

26. Pejoratív kifejezés-e a „goj” szó?

27. Mit jelent eredetileg a „goj”?

28. Mi történt, ha a Jom kipur-i bűnbak életben maradt?

29. Mi az a Tóra-függöny, és mi a szerepe?

30. Mit jelképez a tíz bűnbánó nap hét köztes napja?

31. Van-e jelentősége annak, ha Ros hásánákor nem látjuk a saját árnyékunkat?

32. Milyen különleges étkezési szokások vannak Jom kipur előtti napon?

33. Miért cserélik fehérre a Tóra-szekrény függönyét a nagyünnepekre?

34. Lehet-e szabadtűzön sóletet készíteni sábátra?

35. Miért marad el a sófárfújás, ha Ros hásáná első napja sábát?

36. Miért nem dobunk kenyérmorzsát a vízbe táslichkor?

37. Részt vehet-e bárki a táslichon?

38. Mit jelent szó szerint a táslich?

39. Van-e kapcsolat a táslich és az isteni „koronázás” között?

40. Miért kapcsolódnak a halak a táslichhoz?

41. Bárhol lehet-e sófárt fújni?

42. Dobtak-e régen ételt vagy más tárgyakat a vízbe Ros hásáná előtt?

43. Mi az a tefilá?

44. Miért nem mondunk áldást cedákáadás előtt?

45. Van-e ellentmondás abban, hogy Mózes ereje nem fogyott el, mégsem léphetett be Izraelbe?

46. Igaz-e, hogy a cedákára adott pénz valójában sosem teljesen a miénk?

47. Mit csinál a cházán?

48. Mit jelent, hogy a lélek „Isten része”?

49. Mi az a gábáj cedáká?

50. Ki számít szegénynek a cedáká szempontjából?

51. Miért nevezik a zsidókat „a könyv népének”?

52. Ki határozta meg a napi imák rendjét?

53. Mit visel egy zsidó férfi a zsinagógában?

54. Többet ér-e tizenkét óra Tóra-tanulás, mint öt perc?

55. Megáldhat-e egy rabbi nem zsidó embert is?

56. Miért hasonlítják az imát a mennybe vezető létrához?

57. Mi a minján szerepe?

58. Lehet-e minján nélkül imádkozni?

59. Mi történik, ha ima közben szétesik a minján?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander