Szukot: amikor maga az otthon válik micvává

Szukot közeledtével Oberlander Báruch rabbi Kérdezd a rabbit! című műsorának 281. részében természetesen az ünnepi sátor, a luláv és az etrog került a középpontba. A nézők kérdeztek a négy növény jelentéséről, a szukkában alvásról, az esőről, az uspisin vendégekről, az etrog eredetéről és vizsgálatáról, de szóba került Jom kipur, a tfilin, a manna, az arámi nyelv és a női imakönyvek hagyománya is.

Négy növény, négyféle zsidó

A lulávcsokor négy fajtája – az etrog, a luláv, a hádász és az árává – a Midrás szerint négyféle zsidót jelképez. Van, akiben Tóra-tanulás és micvák teljesítése egyaránt jelen van, van, akinél csak az egyik, és van, akinél egyik sem.

Az ünnep üzenete, hogy mind a négyet egyetlen csokorrá kell összefogni. A közösség ereje éppen abból születik, hogy a különböző emberek együtt alkotnak egészet, és segítik egymást.

Az etrog azért jelképezi az ideális zsidót, mert illata és íze is van: a tanulás és a cselekedet egyszerre jelenik meg benne.

A szukka valódi lakóhely

A Tóra úgy fogalmaz, hogy az ember „lakjon” a szukkában. Ez azt jelenti, hogy az ünnep idején a sátor átmenetileg otthonná válik: ott eszünk, lehetőség szerint ott időzünk, tanulunk, és sok közösségben ott is alszanak.

Oberlander rabbi elmondta, hogy gyermekkorában Williamsburgban még viszonylag kevesen aludtak a szukkában, ma viszont jóval elterjedtebb ez a szokás.

A Habád-hagyomány különlegessége, hogy a sátor falait nem szokták külön díszekkel ékesíteni. A gondolat szerint maga a micva legyen szép, nem feltétlenül külső dekorációval kell megszépíteni.

Mi történik, ha esik?

A Sulchán áruch szerint, ha az eső már komolyan zavarja az étkezést, az ember bemehet a lakásba. A haszid hagyományban azonban sokan még esőben is a sátorban maradnak.

„Soha nem kellemetlen. Nagyon kellemes a micva” – idézte fel Oberlander rabbi a haszid mesterek szemléletét.

Ezért ő maga is evett már szukkában olyan esőben, amelyet szinte özönvízszerűnek érzett.

Hét vendég és hét haszid mester

A Zohár szerint Szukot hét napján különleges spirituális vendégeket, uspisinokat fogadunk: Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, Mózest, Áront, Józsefet és Dávidot.

A Habád-hagyomány ehhez további hét haszid mestert kapcsol: a Báál Sém Tovtól kezdve a mezricsi Mágidon és az Alter Rebbén át a későbbi lubavicsi Rebbékig.

A sátor így nemcsak fizikai hely, hanem a zsidó történelem és spiritualitás találkozási pontja is.

Miért éppen etrog?

A Tóra „szép fa gyümölcséről” beszél. Önmagában ebből nem lenne egyértelmű, hogy etrogról van szó, ezért döntő jelentőségű az élő hagyomány.

A Talmud további utalást is talál: az etrog egész évben a fán maradhat, nem hullik le a szezon végén, hanem tovább növekszik.

A Habád-hagyomány szerint a különösen szép kalábriai etrogoknak különleges jelentőségük van. Az Alter Rebbe nevéhez kapcsolódó hagyomány szerint Mózes is Kalábriából hozott etrogot.

A pitám és az etrog kósersága

Az etrog csúcsán található kis rész a pitám. Ha ez a gyümölcs leszedése után törik le, az etrog használhatatlanná válhat.

Ha azonban természetes módon még a fán leesett, és a helye begyógyult, az nem feltétlenül tekinthető hiánynak.

Az etrogot gondosan meg kell vizsgálni. Először azt kell ellenőrizni, hogy kóser-e, majd azt, mennyire szép, ép és hibátlan. Nagyító használható, de a rabbi szerint nincs sok értelme olyasmit keresni, amit szabad szemmel nem lehet látni.

Félünnep és tfilin

Chol hámoédkor, a félünnep napjain vannak olyan közösségek, amelyek tfilint raknak, mások nem.

A haszidok nem raknak tfilint. Ennek egyik magyarázata, hogy maga az ünnepi időszak is „jel”, ahogyan sábát és jom tov is az. A Zohár is azt az álláspontot követi, hogy félünnepen nincs szükség tfilinre.

A szukka körülveszi az egész embert

A haszid tanítás egyik szép gondolata, hogy a szukka „mindent átfogó” micva. Sok micvát egy-egy testrészünkkel teljesítünk, a szukkába azonban az egész ember belép.

Ezért különleges élmény: az ember teljes testével, mindennapi életével együtt kerül a micva terébe.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Mit jelképez a szukkoti csokor négy növénye?

2. Szokás-e a szukkában aludni?

3. Mit jelent az arba minim?

4. Melyik kézben kell tartani a lulávot és az etrogot?

5. Mi Szukot legfontosabb micvája?

6. Szokás-e feldíszíteni a szukka falait?

7. Izraelben valóban úgy építik-e a házakat, hogy minden lakásnak lehessen szukkája?

8. Tud-e a mesterséges intelligencia héberül?

9. Ki állítja össze a lulávcsokrot?

10. Kik az uspisin vendégek?

11. Mik a Habád uspisinok?

12. Miért csak Smini áceretkor kezdünk esőért imádkozni?

13. Miért nem raknak tfilint a haszidok félünnepen?

14. Honnan tudjuk, hogy a Tóra etrogot ért a „szép fa gyümölcse” alatt?

15. Jákob etrogillatot árasztott-e, amikor Ézsaunak adta ki magát?

16. Lehet-e fóliát tenni a szukka fölé esőben?

17. Valóban Kalábriából származik a hagyományos etrog?

18. Hogyan élhetett Maimonidész Egyiptomban?

19. Milyen munkák kerülendők félünnepen?

20. Miért nyitják ki olyan sokszor a Tóra-szekrényt Ros hásáná és Jom kipur idején?

21. Hol termesztik ma az etrogokat?

22. Miért nevezik Silót József sátrának?

23. Lehet-e emeleti erkélyen szukkát építeni?

24. Mi a pitám?

25. Használható-e etrog pitám nélkül?

26. Miért változik a Sehechejánu és a szukkaáldás sorrendje az első és második este?

27. Miért jelképezi az etrog az ideális zsidót?

28. Mit lehet csinálni a szukkában az ünnep alatt?

29. Mire használható fel az etrog az ünnep után?

30. Az ezüst etrogtartó valóban lassítja-e a gyümölcs romlását?

31. Van-e kapcsolat az etrog és az alázat között?

32. Milyen íze volt a mannának?

33. Miért nincs ma manna?

34. Mi a Korbán Minchá női imakönyv?

35. Milyen áldást mondunk a szukkában evéskor?

36. Miért az ember teremtetett utolsónak?

37. Mi volt a Párvá-kamra?

38. Miért csak Jom kipur alatt égő lángról mondunk áldást a hávdálában?

39. Van-e saját szentsége a sófárnak?

40. Miért ilyen részletesek a Jom kipur-i áldozati szolgálat leírásai?

41. Mikor használható fel az ünnepi etrog?

42. Miért éppen Szukot az „örömünk ideje”?

43. Megengedett-e nagyítóval vagy mikroszkóppal vizsgálni az etrogot?

44. Kapcsolódik-e Szukot a báál tesuvá gondolatához?

45. A Biblia valóban alacsonyabb rendűnek tekinti-e a nőt?

46. Mi volt a szentélybeli vízmerítés ünnepe?

47. Miből készülhetnek a szukka falai?

48. Külön imádságok kapcsolódtak-e a vízmerítés ünnepéhez?

49. Valóban nem szűnnek meg Púrim és Jom kipur a Messiás idején?

50. Miért csapkodják a földhöz a fűzfaágakat Hosáná Rábákor?

51. Miért volt Korách elégedetlen Mózessel?

52. Miért rejtjük el a cicit szálait a temetőben?

53. Van-e különbség a „felhők” és a „dicsőség felhői” kifejezés között?

54. Hány napos Szukot?

55. Mit lehet vásárolni nem kóser élelmiszerboltban?

56. Miért nem lengetjük a lulávot sábátkor?

57. Nők is lengethetik-e a lulávot?

58. Van-e előírás arra, hová nem építhető szukka?

59. Ki rendelte el először Jom kipur megtartását?

60. Van-e különleges előírás az első szukkai étkezésre?

61. Mit jelent magyarul a szukka szó?

62. Van-e kapcsolat Jom kipur és Púrim neve között?

63. Van-e maximális mérete a szukkának?

64. Mit jelent az arámi matlala szó?

65. Lehet-e teve hátán szukkát építeni?

66. Mindig kóser-e a méz?

67. Miért nevezik a szukkát „mindent átfogó micvának”?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander