A gyász heteiben is az életet választani
Oberlander Báruch rabbi a Kérdezd a rabbit! 272. részében már az Egyesült Államokból jelentkezett, de a szerda esti virtuális Beit Midrás megszokott lendületével válaszolt a kérdésekre. A három gyászhét árnyékában szó esett a Sábát káláról, a feltétel nélküli szeretetről, a Talmud mélységeiről, a kóser sáskáról, a cádikokkal való kapcsolatról, a jiddis nyelvjárásairól, a Messiásról, a harmadik Szentélyről és arról is, hogy a hétköznapi segítségnyújtás maga is micva.
Három gyászhét: óvatosság és remény
Az adás elején a rabbi emlékeztetett: benne vagyunk a három gyászhétben, amely Támmuz 17-től Tisá beávig tart. Ez nem szerencsés időszak, a Sulchán áruch szerint ilyenkor fokozottan kell vigyázni a veszélyes helyzetekre. A gyász oka Jeruzsálem falainak áttörése és a Szentély pusztulásához vezető folyamat.
A hosszú gálut kapcsán felmerült: nem túl sok-e már majdnem kétezer év. A rabbi egyetértett, hogy hosszú, ezért kérjük az Örökkévalótól a Messiás eljövetelét. Ugyanakkor a gálut nemcsak büntetés, hanem küldetés is: a zsidó népnek a világ különböző pontjain is micvákat kell teljesítenie, és a kabbala nyelvén össze kell gyűjtenie az isteni szikrákat.
Esküvő előtt: Sábát kálá és a vőlegény ünneplése
A Sábát kálá az esküvő előtti utolsó szombaton tartott női, baráti összejövetel, amelyen a menyasszonyt ünneplik. Nincs feltétlenül kötött program, inkább az esküvői öröm kezdete. A vőlegényt ugyanazon a szombaton a zsinagógában ünneplik: felhívják a Tórához, és cukorkával dobálják meg. A menyasszony és a vőlegény az esküvő előtti hét napban nem találkoznak, ezért külön-külön kíséri őket a közösség öröme.
Szeretet, igazság és felelősség
Létezik-e feltétel nélküli szeretet a zsidóságban akkor is, ha valaki gonosz vagy gyilkos? A rabbi a Talmud szélsőséges példáját idézte: ha a bíróság halálra ítél egy gyilkost, akkor is úgy kell végrehajtani az ítéletet, hogy minél kevesebbet szenvedjen. A „szeresd felebarátodat, mint saját magadat” parancsa még ilyen helyzetben is jelent valamit.
Ez nem jelenti azt, hogy a bűnt nem kell megbüntetni, vagy hogy ne védekezhetnénk a támadóval szemben. A Tánjá alapján úgy fogalmazott: a másikban lévő jót szeretjük, a rátapadt rosszat pedig elutasítjuk. A szeretet nem gyengeség, hanem annak felismerése, hogy az emberben az isteni lélek valódi.
Talmudi gondolkodás, pilpul és Rási betű
A pilpulról elhangzott: átvitt értelemben jelenthet túlkomplikált logikát, de eredetileg mély talmudi elemzést takar. A források ütköztetése, az ellentmondások feloldása, Rási és Toszafot vitája mind a Tóra mélyebb megértését szolgálja.
A Rási-írás sem Rási saját kézírása: valójában egy régi kurzív héber betűtípus, amelyben Rási kommentárjait nyomtatták. A Tóra főszövege más betűvel jelenik meg, a kommentár pedig Rási-betűvel, hogy vizuálisan is elkülönüljön.
A három jel: Ábrahám vagy Bilám tanítványai
Az Atyák bölcs tanításai alapján a rabbi beszélt arról is, mi különbözteti meg Ábrahám és Bilám tanítványait. Ábrahám tanítványait jó szem, szerénység és alázatos lélek jellemzi, Bilám tanítványait rossz szem, gőg és mohó vágyakozás.
Bilám alakjáról elhangzott: van midrás, amely Lábánnal azonosítja, és a Tóra szerint különleges, sötét képességekkel rendelkező személyiség volt. A lényeg mégis az, hogy a spirituális erő önmagában nem tesz valakit igaz emberré; az irány és a szív állapota dönt.
Kóserság: sáska, sör, sáskatartalmú élelmiszer
A Tóra szerint léteznek kóser sáskafajták, de csak ott fogyaszthatók, ahol élő hagyomány maradt fenn az azonosításukra. Az askenázi világban ez a hagyomány elveszett, ezért gyakorlatban nem eszünk sáskát. A jemeni zsidóknál megvolt ez az élő hagyomány, ezért ott más lehetett a helyzet.
Ha élelmiszerben tücsök vagy sáska van, az számunkra nem kóser. A sör viszont akkor kóser, ha természetes alapanyagokból készül, problémás adalékok nélkül. A modern ízesített, különleges összetevőkkel készült söröknél már nagyobb óvatosság kell.
Állatkert, állatok és mentés
Gyerekeket lehet állatkertbe vinni, még akkor is, ha ott nem kóser állatok is vannak. Ez segíthet megmutatni nekik az Örökkévaló teremtett világának gazdagságát, és mély tiszteletet ébreszthet bennük a Teremtő iránt.
Felmerült, mi a teendő, ha tűzben értékes tárgyak és egy macska is veszélyben vannak. A rabbi különbséget tett emberélet, állat szenvedése és tárgyi érték között. Embermentés mindig elsődleges. Állatot is fontos menteni, de ha valaki nem felelős az állatért, és saját értékeit kell megóvnia, mérlegelhet.
Házasság, név és zivug
A zivug a házasságot és a férj-feleség közötti megfelelő kapcsolatot jelenti. Szóba került az is, hogy nem szerencsés, ha a menyasszony neve megegyezik az anyóséval, vagy a vőlegény neve az apóséval. Rabbi Jehuda háChászid óta ismert óvatosság ez; a szokásos megoldás, hogy valamelyikük további nevet kap, amelyet használ is.
Több házasság után kérdés lehet, hogy a halál után melyik házastárssal marad elsődleges a lelki kapcsolat. Erről a rabbinikus irodalomban vita van, például a temetési hely megválasztásánál is felmerülhet.
Jiddis, gój, érev ráv
A jiddisnek számos dialektusa van: magyarországi oberlandi és unterlandi változat, galíciai, lengyel, orosz, lubavicsi kiejtés és sok más árnyalat. A „gój” szó eredetileg egyszerűen népet jelent, akár a zsidó népre is használható. A hétköznapi beszédben többnyire nem zsidót értenek alatta.
Az érev ráv azokra utal, akik Egyiptomban csatlakoztak a zsidó néphez, de nem váltak teljesen annak építő részévé. A szó a keveredés gondolatához kapcsolódik, és a rabbi édesapja kifejezetten negatív értelemben, „csőcselék” jelentésben használta.
Segítségnyújtás mint micva
Az idős szomszédnak hólapátolni, valakinek segíteni az utcán, csomagot vinni, gyerekkel bajlódó anyának segíteni – mind micva. A „szeresd felebarátodat” nem elvont meditáció, hanem gyakorlati életforma.
A rabbi szerint egy rabbinak, de minden embernek is az a feladata, hogy amíg lehet, hasznos legyen. A nyugdíj gondolatáról azt mondta: a lubavicsi Rebbe szerint nem jó, ha valaki egyszerűen kivonul a cselekvésből. Lehet kevesebbet dolgozni, de a tapasztalatot, tudást, Tóra-tanulást tovább kell vinni.
Szentély, Messiás és a jövő építése
A harmadik Szentélyről elhangzott: Maimonidész szerint emberi kéz építi majd, a Messiás király vezetésével. Az első két Szentélyt is emberek építették, és a harmadiknál is így lesz: amikor megérkezik a vezető, elkezdődhet az építés.
A beszélgetés végén is ez a remény maradt meg: a három gyászhétben óvatosabbak vagyunk, emlékezünk a pusztulásra, de közben a helyreállítást várjuk. A gyász célja nem a szomorúság fenntartása, hanem hogy közelebb vigyen a megváltáshoz.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
