Elul, megtérés és sófár: hogyan lesz a bűnbánatból valódi változás?

Elul hónapja, a megtérés időszaka adta Oberlander Báruch rabbi Kérdezd a rabbit! 276. adásának egyik fő keretét. A nézők a sófár jelentéséről, a tesuváról, a mikvéről, a mesterséges intelligencia vallási használatáról, a fogadalmakról, a kamatról, a sábáti gyógyszerhasználatról és a betérés folyamatáról kérdezték a rabbit. Az este visszatérő gondolata az volt, hogy a megtérés célja a tényleges változás: az ember rendezze a múltját, és induljon el egy jobb irányba.

Elul nem a lelkiismeret-furdalás hónapja

Elul a megtérés, a tesuvá hónapja, de Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy ennek nem a rossz közérzet vagy a depresszív önmarcangolás a célja. „Nem az a lényeg, hogy az ember rosszul érezze magát” – fogalmazott. A megbánásnak cselekvéshez kell vezetnie: az ember változtasson azon, amit rosszul tett, és alakítsa másképpen a jövőjét.

A tesuvá szó maga is visszatérést jelent. Ez akkor is értelmezhető, ha valaki korábban soha nem élt vallásos életet. A zsidó lélek eredeti állapotához, saját spirituális gyökereihez tér vissza.

Maimonidész tanítása alapján a megbánás akkor teljes, ha olyan mély, hogy az ember valóban elhatározza: ugyanazt a vétket többé nem követi el.

A sófár mint ébresztő

Elul hétköznapjain megszólal a sófár. A legismertebb magyarázat szerint ez egy spirituális ébresztő: arra figyelmeztet, hogy közeledik Ros hásáná, és ideje felébredni, számot vetni és megtérni.

A rabbi az adásban meg is fújta a sófárt. Elmondta, hogy még az Elulban megszólaló sófárnál sem mindegy, hogyan fújják: a hangszer és a hangok háláchikus szabályai itt is jelentőséggel bírnak.

Elulban naponta kétszer, a reggeli és a délutáni imában elmondják a 27. zsoltárt, a Ledávid Hásém orit. A szokás Elul elejétől egészen Hosáná Rábáig tart.

Mikve a Balatonban?

Egy gyakorlati kérdés arra vonatkozott, használható-e a Balaton mikveként. Oberlander rabbi szerint alapvetően megfelelhet a természetes vízre vonatkozó követelményeknek, de csak szükséghelyzetben szabad ilyen megoldáshoz folyamodni.

„Ha van mikve, akkor a mikvét kell használni” – hangsúlyozta. A természetes tó nem arra szolgál, hogy kényelmi okból kiváltsa a szabályosan kialakított mikvét.

Szemcsepp, gyógyszer és sábát

Sábátkor rabbinikus tilalom vonatkozik bizonyos gyógyszerek használatára, ezért minden esetet külön kell mérlegelni. Ha azonban a szemcsepp pusztán nedvesíti a szemet, és nem gyógyszerként működik, akkor nem tartozik ebbe a kategóriába.

Szükséges kezelés, súlyos betegség vagy veszélyhelyzet esetén természetesen más szabályok érvényesek. A rabbi többször hangsúlyozta: az egészség megőrzése maga is micva.

Ehhez kapcsolódott a dohányzás kérdése is. A dohányzás nemcsak az utcán problémás: az egészségkárosító hatása miatt általában is kerülendő. Ha pedig másokat is kiteszünk a füstnek, további problémát okozunk.

Micva mesterséges intelligenciával

Különösen mai kérdésként került szóba, hogy micvának számít-e egy jó cselekedet, ha annak végrehajtásában mesterséges intelligencia segít.

Oberlander rabbi válasza szerint igen: a döntő az ember szándéka és cselekedete. Ha az AI összefoglal egy szöveget, segít információt feldolgozni vagy egy jó tett végrehajtásához ad segítséget, attól a micva még az emberé.

Ugyanez érvényes egy jövőbeni robotra is. Ha egy beteg ember elindít egy eszközt, amely segít neki feltenni a tfilint, vagy egy robotot küld el cedákát adni, akkor a cselekedet az ő kezdeményezéséből történik. A robotnak azonban nincs saját szabad akarata: programozott eszköz.

A rabbi azt is megjegyezte, hogy nem érti a mesterséges intelligencia használata körül kialakuló automatikus ellenérzéseket. Szerinte az eszköz használata önmagában nem probléma; az eredmény pontosságát kell ellenőrizni.

A kádis miért arámi?

A kádis szövegének jelentős része arámi, mert olyan korban alakult ki, amikor Babilóniában ez volt a zsidó közösség mindennapi nyelve. Ugyanezért találunk arámi részeket a Pészáchi Hágádában, a ketubában, a getben, Dániel könyvében és a Zohárban is.

Az imák nyelvi sokfélesége tehát történelmi valóságot őriz: a zsidó hagyomány bizonyos szövegeket abban a nyelvi formában tartott meg, amelyben megszülettek.

Fogadalmat jobb nem tenni

A fogadalom megszegése súlyos vétek. Oberlander rabbi Salamon király tanítását idézte fel: jobb nem fogadalmat tenni, mint fogadalmat tenni és nem teljesíteni.

A tesuvá önmagában nem szünteti meg a vállalt kötelezettséget. Ha valaki fogadalmat tett, azt teljesítenie kell, vagy megfelelő háláchikus eljárással fel kell oldania. Ha utólag kiderül, hogy a fogadalmat téves feltételezés alapján tette, és az igazság ismeretében nem vállalta volna, három hozzáértő ember előtt bizonyos esetekben feloldható.

A rabbi a fogadalmat egy tartozáshoz hasonlította: a bocsánatkérés nem törli automatikusan magát a kötelezettséget.

Jom kipur és a valódi engesztelés

Jom kipur különleges engesztelést hoz, de a rabbi szerint a háláchá azt az álláspontot követi, hogy ehhez tesuvára is szükség van. Aki nem bánja meg vétkeit és nem kér bocsánatot, annak az ünnep önmagában nem rendezi automatikusan a múltját.

A böjt egyik célja, hogy az ember egy napra kevésbé legyen elfoglalva testi szükségleteivel. Jom kipurkor olyan állapotba kerülünk, amelyet a hagyomány az angyalokéhoz hasonlít: étkezés és számos testi élvezet nélkül a lélek kerül előtérbe.

A Neilá Jom kipur ötödik, záró imája. A nap végén mondják, amikor a spirituális lehetőség kapui jelképesen bezárulnak.

Miért tilos a kamat zsidók között?

A kamattilalom nem abból fakad, hogy önmagában erkölcstelen lenne pénzen pénzt keresni. Oberlander rabbi szerint üzleti szempontból teljesen érthető, hogy a tőkének ára van.

A Tóra mégis megtiltja a zsidók közötti kamatszedést, mert a zsidókat testvéreknek tekinti, és egymás megsegítésére kötelezi. Ezért a kölcsön esetében olyan támogatást vár el, amelyből a hitelező nem húz hasznot.

Az infláció sem teszi automatikusan megengedetté a különbözet felszámítását. Ha valaki többet kap vissza, mint amennyit kölcsönadott, az háláchikusan kamatkérdést vet fel.

Szabad akarat: lehetőség, nem engedély

Ha az embernek szabad akarata van, az nem jelenti azt, hogy szabad rosszat választania. A szabad akarat azt jelenti, hogy nem robotként működünk. Valós lehetőségünk van dönteni, ezért van erkölcsi jelentősége annak, hogy a jót választjuk.

Az állat ösztönei szerint cselekszik. Az ember képes mérlegelni, mi helyes és mi helytelen, majd tudatosan engedelmeskedni az Örökkévaló akaratának. Éppen ezért kaphat jutalmat is a jó döntésért.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Alkalmas-e a Balaton vize mikvének?

2. Mit jelent Ros hásáná lábehemot, az állatok újéve?

3. Szabad-e az utcán dohányozni?

4. Megengedett-e szemcseppet használni sábátkor?

5. Kap-e érdemet az, aki segít másnak egy micva teljesítésében?

6. Melyik zsoltárt szokás Elul hónapjában mondani?

7. Mi a tesuvá valódi célja?

8. Miért fújják Elulban a sófárt?

9. Megengedett-e a szemöldök- vagy sminktetoválás?

10. Micvának számít-e egy jó tett, ha mesterséges intelligencia segít benne?

11. Miért arámi nyelvű a kádis jelentős része?

12. Kell-e sófárt fújni annak is, aki egyedül nyaral, zsidó közösségtől távol?

13. Hogyan lehet repülőgépen kézmosást végezni étkezés előtt?

14. Kell-e áldást mondani mesterséges, csövön keresztüli táplálásra?

15. Szabad-e AI-tréning miatt megvásárolt könyveket megsemmisíteni?

16. Hogyan kell értelmezni a Tóra szolgára vonatkozó testi sértési törvényét?

17. Elérhető-e engesztelés Jom kipur nélkül?

18. Mit jelent „belépni Ábrahám szövetségébe” a betérés során?

19. Van-e Elulban vagy Ros hásáná előtt temetőlátogatási szokás?

20. Milyen áldást mondunk a zöldség főzőlevére?

21. Jom kipur engesztel-e annak is, aki nem bánja meg vétkeit?

22. Mi a teljes tesuvá Maimonidész szerint?

23. Mi történik, ha valaki nem teljesíti fogadalmát?

24. Mi a Neilá?

25. Mikor tisztulhatunk meg ismét a halottal kapcsolatos rituális tisztátalanságból?

26. Miért böjtölünk Jom kipurkor?

27. Van-e kapcsolat a tesuvá és a vörös tehén között?

28. Mit jelent az, hogy a tesuvá visszatérés a gyökerekhez?

29. Mikor kell kifizetni a napi munkást?

30. Miért tilos zsidónak kamatot kérni másik zsidótól?

31. Számít-e kamatnak az infláció mértékének felszámítása?

32. Mit jelentenek a jiddis Eibershter és Bashefer Istenre használt elnevezések?

33. Szabad-e kidobni olyan bélyeget, amelyen Isten neve szerepel?

34. Mi történik a levágott körmökkel, és miért szokás meghatározott sorrendben vágni őket?

35. Milyen további jiddis kifejezéseket használnak Isten megnevezésére?

36. Miért lehet ártalmas a túlzott dicséret?

37. Miért adta az Örökkévaló az embernek a jó és rossz közötti szabad választás lehetőségét?

38. Megfoghatja-e egymás kezét vallásos zsidó házaspár nyilvános helyen?

39. Mennyi ideig tart a betérés előtti tanulási és felkészülési időszak?

40. Lehet-e egy robot közreműködésével micvát teljesíteni?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander