Elul hónapjától a glátt kóserig: hogyan készül a zsidó ember az új évre?

Ros chodes Elul, a megtérés és a számvetés hónapjának kezdete adta Oberlander Báruch rabbi Kérdezd a rabbit! 275. adásának egyik fő témáját. A nézők kérdeztek a sófárfújás jelentéséről, a Rebbéről, a betérésről, a jiddis nyelvről, a sábát időhatárairól, a glátt kóser fogalmáról, a tóraolvasás rendjéről és arról is, hogyan fér össze a zsidó hagyomány sokszínűsége a háláchá egységével.

„A Rebbe mindig szemem előtt van”

Az egyik első kérdés arra vonatkozott, mit kérdezne Oberlander Báruch rabbi a Rebbétől, ha ma személyesen találkozhatna vele. A rabbi szerint egyetlen kérdést aligha tudna kiválasztani. Inkább áldást kérne „mindenre”.

A kérdés ugyanakkor egy személyesebb gondolatot is előhívott: „A Rebbe mindig szemem előtt van, és bizonyos szempontból állandóan kérdezek tőle” – mondta. Döntési helyzetekben gyakran azt mérlegeli, vajon mit tartott volna helyesnek a Rebbe. A válasz ilyenkor természetesen nem szóban érkezik, hanem a Rebbe tanításainak és személyes példájának ismeretéből.

Elul: számvetés és ébresztő sófárhang

Elul az év utolsó hónapja, ezért a következő évre, Ros hásánára való felkészülés időszaka. A szefárd közösségekben már Elul elejétől mondják a szlichot bűnbánó imákat, az askenáz közösségekben pedig minden hétköznap reggel megszólal a sófár.

A sófár hangját Oberlander rabbi ébresztőórához hasonlította: „Ébredjetek fel, mert meg kell térni.” Elul üzenete, hogy az ember még az új év kezdete előtt tekintse át az elmúlt esztendőt, ismerje fel, min kell változtatnia, és közeledjen az Örökkévalóhoz.

Ehhez kapcsolódik az Alter Rebbe híres tanítása is: Elulban „a király a mezőn van”. A példázat azt fejezi ki, hogy ebben az időszakban különösen könnyű közel kerülni az Örökkévalóhoz – az embernek azonban oda kell fordulnia hozzá.

Mi az a glátt kóser?

A glátt kóser kifejezést gyakran egyszerűen „szigorúbban kóserként” használják. Eredeti jelentése azonban a levágott szarvasmarha tüdejéhez kapcsolódik: a glátt jiddisül simát jelent. Ha a tüdő teljesen sima, problémás letapadások nélkül, az állat magasabb kósersági követelménynek felel meg.

Oberlander rabbi ezt egy hétköznapi hasonlattal érzékeltette: „Kocsi az kocsi, de azért egy BMW annak más ára, és egy Lada egy másik minőség.” Hozzátette: aki az élet más területein magas minőséget keres, annak a kóserságban is érdemes a magasabb színvonalat választania.

Elutasítható-e a betérni szándékozó?

A zsidóság nem térítő vallás. Ha egy betérni kívánó emberről kiderül, hogy valójában nem akarja vállalni a micvák megtartását, akkor a betérést el kell utasítani. Még komoly jelentkező esetében sem feladat a betérés ösztönzése.

A rabbi ennek egyszerű okát hangsúlyozta: a nem zsidónak nem kötelessége megtartani mindazokat a parancsolatokat, amelyek a zsidót kötelezik. Aki betér, új kötelezettségeket vállal magára. Ha azonban valaki kitartóan és őszintén kíván zsidóvá válni, és elfogadja a micvákat, akkor lehetséges a betérés.

A jiddis: zsidó nyelv héber betűkkel

A jiddis latin betűs átírásával kapcsolatban Oberlander rabbi hangsúlyozta: a jiddis eredeti írása héber betűs. Ugyanez igaz a hagyományos zsidó nyelvek jelentős részére, így a ladinóra és a zsidó-arab nyelvváltozatokra is.

A holokauszt után voltak olyan túlélők, akik a némethez való hasonlósága miatt elutasították a jiddist. A rabbi családjában azonban máig élő nyelv: „Én a gyerekeimmel a mai napig jiddisül beszélek.” Számára a jiddis nem a német üldözők, hanem évszázadok zsidó kultúrájának nyelve.

Miért nem pontosan 24 óra a sábát?

A sábát időtartamával kapcsolatban a rabbi tisztázta, hogy nincs általános „egyórás biztonsági ráhagyás”. A naplemente és a csillagok megjelenése közötti idő, a bén hásmásot háláchikus szempontból bizonytalan: nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy már az új naphoz vagy még az előzőhöz tartozik.

Ezért a sábátot már naplemente előtt fogadjuk, és csak a csillagok megjelenése után búcsúztatjuk. Így valamivel hosszabb 24 óránál, de nem azért, mert automatikusan egy teljes órát hozzáadnánk.

Egy napfogyatkozás sem változtat ezen. Ha a Napot ideiglenesen eltakarja a Hold, és emiatt csillagok válnak láthatóvá, attól még nem következett be napnyugta.

A léleknek is szüksége van táplálékra

A Tórát nyilvánosan hétfőn, csütörtökön, szombat reggel és szombat délután olvassák. A rabbi szerint ennek egyik alapgondolata, hogy ne teljen el három nap Tóra nélkül.

„Olyan, mintha a testnek kell a tápláléka” – magyarázta. Ahogyan az emberi test nem maradhat hosszú időn át élelem nélkül, a lélek tápláléka a Tóra. A hétfői és csütörtöki olvasás, valamint a két szombati alkalom biztosítja ennek rendszerességét.

A Tórához felhívott ember az olvasás előtt és után is áldást mond. Régen az egész tóraolvasás előtt hangzott el egy áldás, a végén pedig egy másik; később a bölcsek úgy rendelkeztek, hogy minden felhívott külön mondja el mindkettőt.

Sokféle haszid út, egy háláchikus keret

Arra a kérdésre, jó-e, hogy ennyi haszid irányzat létezik, Oberlander rabbi igennel válaszolt. A zsidóság nem várja el, hogy minden ember pontosan ugyanúgy gondolkodjon és minden részletben azonos módon éljen.

„Nagyon fontos, hogy sokszínűség legyen a háláchá keretén belül” – fogalmazott. A határokat a Tóra és a háláchá adják, ezen belül azonban különböző szokások, közösségi hagyományok és spirituális hangsúlyok egyaránt helyet kaphatnak.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Mit kérdezne Oberlander Báruch rabbi a Rebbétől, ha ma találkozhatna vele?

2. Miért Elul a visszatekintés, a számvetés és a megtérés hónapja?

3. Mit jelent az étkezés utáni kézmosó vízen nyugvó „gonosz szellem”?

4. Zavarta-e a zsidókat, hogy a jiddis nagyon közel áll a német nyelvhez?

5. Ha egy feleség évtizedekre eltűnik, a férj újraházasodhat-e?

6. Feloldhatók-e egyáltalán a háláchikus törvények?

7. Miért nincs benne a Habád szidurjában az újhold kihirdetése előtt mondott ima?

8. Miért fújják Elulban minden reggel a sófárt?

9. Mit jelent a glátt kóser?

10. Milyen hagyományra épül a Habád imakönyv?

11. Van-e vallási jelentősége a napfogyatkozásnak?

12. Mikor jelenik meg az 5787-es zsidó zsebnaptár?

13. Miért olvasnak Tórát hétfőn, csütörtökön és sábátkor?

14. Befolyásolja-e a napfogyatkozás a csillagok feljövetelének háláchikus időpontját?

15. Honnan ered „a király a mezőn van” eluli tanítása?

16. Miért tanulnak Misnát járcájt alkalmával?

17. Mi történik azzal a zsidó szolgával, aki hat év után sem akar felszabadulni?

18. Mikor kezdik Elulban a sófárfújást?

19. Miért gyújtanak Jeruzsálemben 40 perccel napnyugta előtt sábáti gyertyát?

20. Szabad-e sábát reggel fogat mosni?

21. Tekinthető-e a jiddis az askenáz zsidóság egykori közös nyelvének?

22. Utcai teraszon enni ugyanaz-e háláchikus szempontból, mint az utcán enni?

23. Melyik nap a lubavicsi haszidizmus „újéve”?

24. Hány áldást mond a Tórához felhívott ember?

25. Van-e fellebbezés a bét din döntése ellen?

26. Mi a bét din szerepe napjainkban?

27. Miért utasítják el sokan a háredi közösségből az izraeli katonai szolgálatot?

28. Kósersági problémát okoz-e az állat kasztrálása?

29. Érezhető-e az Egyesült Államokban Izrael támogatottságának csökkenése?

30. Milyen áldással áldja meg az apa a gyermekeit péntek este?

31. Lehetne-e online jiddis nyelvoktatást szervezni?

32. Megengedett-e zsidónak fegyverhasználatot tanulnia önvédelem céljából?

33. Nagykállói Eizik Taub rabbi tekinthető-e a magyarországi haszidizmus atyjának?

34. Mennyire veszik komolyan a rendőrségek a zsidó intézmények védelmét?

35. Szabad-e túlzóan méltatni az elhunytat a heszpedben vagy a sírkövön?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander