Megbízhatunk-e a mesterséges intelligenciában, ha Tóráról kérdezzük?

Oberlander Báruch rabbi a Kérdezd a rabbit! 274. adásában a mesterséges intelligencia vallási felhasználásától a szentföldi élet micváján és a lélekvándorláson át a sábáti napszemüveg, a smitá és a zsinagógai előírások kérdéséig számos témával foglalkozott. A válaszok közös tanulsága, hogy a háláchikus döntésekhez pontos tudásra, körültekintésre és valódi emberi mérlegelésre van szükség.

Amikor az AI héber szöveget készít

Az első kérdések egyike arra vonatkozott, érdemes-e szólni annak, aki mesterséges intelligencia segítségével régi zsinagógákat rekonstruál, ám a homlokzaton megjelenő Tóra-idézet hibás héber szöveget tartalmaz. A rabbi szerint a hibát érdemes jelezni, amennyiben a másik fél ezt sértődés nélkül tudja fogadni.

A mesterséges intelligencia héber nyelvű teljesítményével kapcsolatban különös óvatosságra intett. Az AI gyakran keveri a betűket, hibás szóalakokat gyárt, és meggyőző formában közöl pontatlan szövegeket. „Az ember ilyen munkát elkészít, akkor mindenképpen nézesse meg valakivel, aki tudja ellenőrizni” – tanácsolta.

Még nagyobb kockázatot jelent, amikor valaki háláchikus döntéseket, forrásokat vagy rabbinikus véleményeket vár a rendszertől. A rabbi szerint az AI hasznos segédeszköz lehet, ám önálló vallásjogi tekintélyként nem kezelhető. Ahogy korábban a Google-ről gondolták sokan, hogy minden kérdésre választ ad, most az AI vált egyfajta új „messiássá”, amelytől tévedhetetlen tudást remélnek.

Izrael földje és a micvák megtartása

Felmerült, fontosabb-e Izraelben élni, mint a diaszpórában, ha a Szentföldre költözés miatt valaki kevesebb micvát tudna teljesíteni. Oberlander rabbi válasza egyértelmű volt: a micvák megtartása elsőbbséget élvez.

Izrael szent föld, és nagy érték ott élni. Nachmanidész szerint ez önálló micva, míg Maimonidész nem sorolja külön a 613 parancsolat közé. Abban azonban nincs vita, hogy az alijá nem indokolhatja a sábát, a kóserság vagy más micvák elhanyagolását. „Az ember elmegy a palotába, és ott szegi meg a szabályokat és a törvényeket” – érzékeltette a helyzet ellentmondását a rabbi.

A zsidó identitást Izraelben sem helyettesíti pusztán a lakóhely. A zsidó élet tartalmát továbbra is a Tóra és a micvák adják.

Feltölthető-e a tanulás az agyba?

Egy különleges kérdés az agyba ültethető eszközök és az azonnal feltölthető tudás jövőjét érintette. Ha egy rendszer képes lenne a Talmud teljes szövegét közvetlenül az ember memóriájába juttatni, vajon megmaradna-e a Tóra-tanulás micvája?

A rabbi szerint a szöveg birtoklása még nem jelent megértést. Egy könyv is lehet az ember kezében anélkül, hogy felfogná a tartalmát. A Tóra tanulása az elmélyülést, az értelmezést, az összefüggések feltárását és az újabb szintek keresését is magában foglalja. A technológia legfeljebb a memóriát segítheti, a gondolkodás és a megértés feladatát nem veheti át.

A rabbi ennek kapcsán a vita szerepét is tisztázta. A valódi talmudi vita célja az igazság megtalálása. Amikor a felek csupán saját álláspontjukat védik, a vita bezárja őket. A Talmud bölcsei viszont készek voltak elfogadni a másik érvelését, amint felismerték annak igazságát.

Lélekvándorlás és isteni gondviselés

A gilgul, vagyis a lélekvándorlás kapcsán elhangzott: elképzelhető, hogy egy lélek új életében korábbi hibákat javítson ki, ám nincs ok feltételezni, hogy ugyanabba a családba tér vissza.

„Semmi nem köti ide. Az Isten eldönti, hogy hova fog érkezni” – mondta Oberlander rabbi. A zsidó felfogásban nincs véletlen: az Örökkévaló határozza meg, melyik lélek hova születik, milyen feladatokat kap, és mely kapcsolatokban kell fejlődnie.

Az álmokhoz hasonlóan a lélekvándorlás konkrét részleteiről sem érdemes találgatni. A hangsúly azon van, mit tehet az ember jelenlegi életében.

Istenfélelem és félelemmel teli tisztelet

A „mennyek félelme”, vagyis jirát sámájim fogalmát a rabbi nem a büntetéstől való rettegésként írta le. Az Istenfélelem magasabb szintje mély tisztelet és alázat.

Ahogy az ember a világ legnagyobb tudósa mellett állva megérzi saját korlátait, úgy az Örökkévaló nagyságának felismerése is tisztelettel teli visszafogottságot szül. Ez a belső érzés segít abban, hogy az ember cselekedeteit Isten akaratához igazítsa.

Sábáti napszemüveg és plusz lélek

Napszemüveget sábátkor csak körültekintéssel lehet viselni olyan helyen, ahol nincs éruv. A probléma abból adódhat, hogy árnyékba érve az ember leveszi, majd a kezében viszi tovább. A fényre sötétedő, állandóan viselt dioptriás szemüvegnél ez a veszély nem áll fenn. Orvosi szükség esetén a konkrét körülményeket külön kell mérlegelni.

Szó esett a nesámá jeteráról, a sábáti „plusz lélekről” is. Ez a fogalom a sábátkor elérhető magasabb spirituális befogadóképességet fejezi ki. A hávdálákor ezért szagolunk jó illatú fűszereket: vigasztalást keresünk, amikor a sábáti többletlélek eltávozik.

Zsinagóga, smitá és a vallási élet határai

Egy zsinagóga hagyományos imatérnek akkor tekinthető, ha nincs benne sábátkor használt orgona, a bimá középen helyezkedik el, és megfelelő mechicá választja el a férfiakat és a nőket.

A smitá évében a zsidók egymással szembeni pénztartozásai főszabály szerint elengedésre kerülnek. A pruzbul intézménye lehetővé teszi, hogy a követelést a bíróságra ruházzák át, és így az továbbra is behajtható maradjon.

A rabbi beszélt a nem zsidókkal való üzletelésről is. Ennek önmagában nincs akadálya, amennyiben az ügylet tisztességes és megbízható keretek között zajlik. A titoktartás minden ember kötelessége, ám ha valaki veszélyben van, vagy bűncselekmény történik, a hallgatás kötelezettsége megszűnhet, sőt kötelességgé válhat a közlés.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Szabad-e nyitva tartani kóser éttermet Tisá beÁv napján?

2. Illik-e szólni, ha egy AI által rekonstruált zsinagógán hibás héber felirat szerepel?

3. Fontosabb-e Izraelben élni, ha ott kevesebb micvát tartana meg valaki?

4. Lakni Izrael földjén önálló micva-e?

5. Mennyire lehet megbízni az AI háláchikus válaszaiban?

6. Egy későbbi lélekvándorlásban újra találkozhatunk-e rokonainkkal?

7. Ugyanabba a családba születik-e vissza a lélek?

8. Szabad-e napszemüveget viselni sábátkor?

9. Mit jelent a mennyek félelme?

10. Mi történik a Tóra-tanulás micvájával, ha a tudás feltölthető lesz az agyba?

11. Mi a helyes célja egy vallási vitának?

12. Mi Tu beÁv legfontosabb üzenete?

13. Két párválasztó ünnep volt-e évente?

14. Eltörli-e a Messiás eljövetele az ember vétkeit?

15. Mi a különbség a nesámá és a nesimá között?

16. Milyen színt viselhet egy esküvői vendég?

17. Van-e a gyásznak előírt színe a zsidóságban?

18. Biztonságban vannak-e a magyarországi Tóra-tekercsek?

19. Megszeghető-e egy titok, ha a hallgatás erkölcsi értéket sért?

20. Miért hasonlóak az ortodox temetők sírkövei?

21. Végezhet-e Izraelben ortodox betérést egy apai ágon zsidó ember?

22. Milyen imát mondhatunk egy rokon sírjánál?

23. Elfogadja-e az Örökkévaló a félelemből fakadó szeretetet?

24. Hogyan védhető ki a diaszpórában a környezet kedvezőtlen hatása?

25. Mi a haszid üvegfúvó történetének tanítása?

26. Vannak-e korlátai a nem zsidóval folytatott üzletelésnek?

27. Mi a tűz szerepe a zsidóságban?

28. A smitá évében minden adósságot el kell-e engedni?

29. Mehet-e vallásos zsidó neológ zsinagógába?

30. Mit jelent a nesámá jeterá?

31. Kell-e egy kohénnak tfilint viselnie?

32. Ki dönti el, melyik családba születik a lélek?

33. Milyen büntetés jár a gyilkosságért a háláchá szerint?

34. Kell-e szerelemből házasodni?

35. Kell-e sivát ülni egy betért ember nem zsidó szülei után?

36. Zsidó eredetű-e az „abrakadabra” szó?

37. Tiltja-e a Tóra más népek számára a bálványimádást?

38. Mit jelent a szászón szó?

39. Mit jelent a párá adumá?

40. Ki lakhatott a zsidó temetők gondnoki házában?

41. Melyik a következő zsidó ünnep?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander