Tisá beÁv, kóserság és tisztaság: mit kell tudni a kilenc gyásznap idején?

A jeruzsálemi Szentély pusztulására emlékező kilenc gyásznap előírásai álltak Oberlander Báruch rabbi kérdezz-felelek műsorának középpontjában. Szó esett a böjt gyakorlati szabályairól, a hús és a bor tilalmáról, az utazásról és a gyász vallási jelentőségéről, de a nézők a kóser konyha, a mikve, a rituális tisztaság, a kádis és a zsidó nyelvek kérdéseit is felvetették.

A böjt a Szentély hiányáról szól

Oberlander Báruch rabbi mindenekelőtt a Tisá beÁv-i böjt budapesti időpontját ismertette: a böjt szerdán 20.30-kor kezdődik, és csütörtökön 21.06-kor ér véget. Vidéken a helyi napnyugtához igazodva néhány perces eltérés lehetséges.

A böjt minden háláchikusan nagykorú zsidó férfira és nőre kötelező, amennyiben az egészségi állapota ezt megengedi. „A böjtnek a lényege az a gyásznak a kifejezése, hogy mennyire hiányzik nekünk a Szentély” – hangsúlyozta a rabbi. Akinek a böjt veszélyeztetné az egészségét, annak nem szabad kockáztatnia, a gyengébbeknek pedig érdemes úgy megszervezniük a napjukat, hogy kerüljék a napot, a fizikai megterhelést és lehetőség szerint sokat pihenjenek.

Tisá beÁv délelőttjéig a gyászolók alacsony széken vagy a föld közelében ülnek. Áv hónap első kilenc napjában – sábát kivételével – askenáz szokás szerint nem eszünk húst és nem iszunk bort. A rabbi rámutatott, hogy ez bizonyos szempontból még a családi gyásznál is szigorúbb előírás.

Szium a gyásznapokban

A kilenc nap sajátos szokása, hogy egy talmudi traktátus befejezése, a szium ünnepi alkalmat teremt. Ilyenkor bizonyos közösségekben húsos ételt és bort is fogyasztanak. A lubavicsi Rebbe különösen nagyra értékelte a sziumokat, ugyanakkor azt tanította, hogy az ünnepi tanulás és öröm önmagában is érték, akkor is, ha a hús és a bor elmarad.

A rabbi az utazásról elmondta: rövidebb vagy szükséges utak megengedettek, nagyobb kirándulást vagy nyaralást azonban jobb más időpontra halasztani. „Nem tilos utazni, csak nem szerencsés” – fogalmazott. A veszélyes vagy félig veszélyes tevékenységeket ebben az időszakban különösen kerülni kell.

Mit jelent a rituális tisztátalanság?

Több kérdés érkezett a tumá, vagyis a rituális tisztátalanság fogalmáról. Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy a magyar „tisztátalan” szó félrevezető lehet, mert itt nem testi szennyeződésről vagy erkölcsi hibáról van szó. A tumá különleges, isteni törvényekkel meghatározott állapot.

Ilyen állapotot okozhatott például a halottal vagy bizonyos állati tetemekkel való érintkezés, és a Szentély idején meghatározta, ki léphetett be a szent területre. A házassági életben a nidá állapota a menstruációhoz kapcsolódik, amelyet a tiszta napok és a mikvében való alámerülés zár le.

A mikve vize önmagában nem válik spirituálisan tisztátalanná. „A mikve minden tisztátalanságot megtisztít, és természetesen a mikve maga marad tiszta” – magyarázta a rabbi.

Tejes és húsos edények a konyhában

A kóser konyháról szóló kérdések között szerepelt a tejes és húsos edények mosogatása. Ha nincs lehetőség két külön mosogatóra, eltérő színű lavórok használhatók. Külön főzőlap használata erősen ajánlott, mert a kifutó étel könnyen kósersági problémát okozhat.

Az étkezőasztalon is világosan el kell választani a tejes és húsos használatot: külön terítővel, alátéttel vagy más jól felismerhető megoldással. A rabbi azt is elmondta, hogy egy már zsidó tulajdonban lévő, mikvében alámerített edényt nem kell ismét alámeríteni pusztán azért, mert később nem zsidó szakember javította meg.

A hal és a tej együttes fogyasztása alapvetően nem tartozik a hús és tej tórai tilalmához, egyes források és közösségi szokások azonban óvatosságot javasolnak.

Micvák, hálá és kádis

A micvák három nagy csoportját is tisztázta az előadás. A mispát logikusan belátható törvény, ilyen például a lopás tilalma. Az édut olyan rendelkezés, amelynek értelmét az Örökkévaló magyarázata alapján megértjük, mint a sábáti pihenés. A chok értelme az emberi értelem számára rejtve marad, ilyen például a gyapjú és len keverésének tilalma. Mindhárom kategória egyformán kötelező.

A hálá leválasztása az öt gabonafajtából készült megfelelő mennyiségű tésztára vonatkozik. Ez Izraelen kívül is érvényes micva, amelyet hagyományosan elsősorban a nők teljesítenek, de szükség esetén férfi is elvégezheti.

A rabbik kádisának nevezett Kádis derábánán sem kizárólag rabbik számára való. „Ez nem a rabbiknak a kádisa, hanem a rabbikért imádkozunk ebben a kádisban” – mondta Oberlander rabbi, ezért azt arra jogosult nem rabbi is mondhatja.

Álmok, képek és imák

A rabbi szerint bárkiért szabad imádkozni, személyes ismeretség vagy külön engedély nélkül is. Az érzelmi együttérzés sem kerülendő: természetes, hogy az ember megérzi mások fájdalmát.

Az álmokban látott rabbiknak, áldásoknak vagy héber betűknek nem érdemes túlzott jelentőséget tulajdonítani. A Sulchán áruch alapján a nyugtalanító álmot sem szükséges feltétlenül böjttel kezelni; gyakran helyesebb elengedni és nem foglalkozni vele.

A „ne készíts magadnak faragott képet” tilalmával kapcsolatban Oberlander rabbi megkülönböztette a síkbeli képeket a háromdimenziós ábrázolásoktól. A fénykép, rajz vagy festmény általában megengedett, a teljes térbeli emberábrázolás azonban összetettebb háláchikus kérdés.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Miért nevezik Áv hónapját gyakran Menáchem Ávnak?

2. Mi a tisztátalanság?

3. Mik a midrások?

4. Elég-e különböző színű lavórban mosni a tejes és húsos edényeket?

5. Beszennyeződhet-e spirituálisan a mikve vize?

6. Mit jelent, hogy valaki tisztátalan?

7. Mi a különbség a mispát, az édut és a chok között?

8. Mely süteményekből kell a sütés után hálát leválasztani?

9. Lehet-e halat tejjel együtt főzni és enni?

10. Létezik-e valahol Tóra-tekercs-múzeum?

11. Kell-e újra mikvébe meríteni egy nem zsidó által megjavított konyhai eszközt?

12. Kovászosnak számítanak-e a savanyított zöldségek?

13. Kell-e külön tűzhely vagy főzőlap a tejes és húsos ételekhez?

14. Lehet-e a tejes és húsos ételeket ugyanarra az asztalra tenni?

15. A Kádis derábánánt csak rabbik mondhatják?

16. Milyen képeket illik kitenni a lakásban?

17. Ki lehet-e tenni elhunyt szeretteink fényképét?

18. Honnan ered a jiddis „ci” kérdőszó?

19. Lehet-e távoli ismerős hozzátartozójáért imádkozni?

20. Lehet-e jelentősége egy rabbiról vagy tanítóról szóló álomnak?

21. Lehet-e utazni a kilenc gyásznap alatt?

22. Mit jelent a faragott kép tilalma?

23. Háromdimenziósnak számít-e a rézmetszet?

24. Mi az a máámár?

25. Miért mondják, hogy Áv hónapja kettősséget tükröz?

26. Hogyan kerülhető el az érzelmi bevonódás, amikor valaki gyógyulásáért imádkozunk?

27. Milyen régóta léteznek a kibucok?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander