Ima, gyász, betérés és zsidó élet a diaszpórában

Oberlander Báruch rabbi a Kérdezd a rabbit! újabb adásában az egyéni és közösségi ima erejétől a betérés szabályain, a gyász szokásain és a sábát időhatárain át egészen a zsidó nyelvekig és a diaszpórában megélt vallásos élet kihívásaiig válaszolt a nézők kérdéseire. Az este egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a háláchá világos kereteket ad, ezeken belül azonban a zsidó életnek sokféle hiteles formája létezhet.

Miért többes számban imádkozunk?

Az Ámidá kérései többes számban fogalmazódnak meg: gyógyulást, megélhetést és áldást nem csupán önmagunknak, hanem az egész közösségnek kérünk. Oberlander rabbi magyarázata szerint a közösségi ima különleges erővel bír, mert az egyén érdemei és hiányosságai mellett ilyenkor az egész közösség érdeme kerül előtérbe.

Az adás elején a rabbi két aznap megtartott felnőttkori brit miláról is beszámolt. Egy 59 és egy 20 éves férfi vállalta a körülmetélést. A rabbi különösen nagy jelentőségűnek nevezte azt, amikor valaki felnőttként, tudatosan vállalja ezt a micvát.

Izrael földjének szentsége

Felmerült, hogy a diaszpóra földje is „kivetheti-e” az embert a vétkei miatt. A rabbi rámutatott: a Tóra Izrael földjével kapcsolatban használja ezt a képet, mert Erec Jiszráél önmagában szent. A vétkezés mindenütt súlyos, Izrael földjén azonban további jelentőséget kap, hiszen az ember az Örökkévaló különleges földjén él.

Jákob története ennek szinte ellenkező oldalát mutatja meg: küldetése az volt, hogy Lábán környezetében, a Szentföldtől távol is hű maradjon hitéhez és erkölcsi tartásához. Ez a mai diaszpórában élő zsidó számára is alapvető tanítás: a környezet nem mentesít a Tóra és a micvák iránti elkötelezettség alól.

A zsidó gyásznak nincs színe

A temetések viseletéről szólva Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy a fekete ruha nem zsidó vallási előírás. A judaizmusban a gyásznak nincs meghatározott színe. A ruházat legyen méltó az alkalomhoz, de nincs háláchikus követelmény arra, hogy fekete legyen.

Hasonlóképpen a rabbinak sem vallási kötelessége feketében járnia. A rabbi felidézte, hogy egyes kabbalisták sábátkor éppen fehér ruhát viseltek; a harmadik lubavicsi Rebbe is követte ezt a szokást.

A gyász lelki oldaláról egy különösen fájdalmas kérdés kapcsán beszélt. Egy néző egy csecsemő halála után nehezen tudott találkozni a gyászoló családdal. Oberlander rabbi szerint éppen ilyenkor fontos a jelenlét. A sivá idején a vigasztalás nem a fájdalom megszüntetését jelenti. A részvét, az együttérzés és az, hogy mások is osztoznak a veszteség terhében, valamelyest könnyíthet a gyászolón.

Mikor kell elutasítani a betérőt?

A zsidóság nem térítő vallás. Ha valakiről látható, hogy nem kívánja megtartani a micvákat, akkor a betérést nem lehet elfogadni. Ha komoly a szándéka, akkor is meg kell értenie, milyen kötelezettségeket vállal.

A nem zsidónak nem kötelessége például sábátot tartani. A zsidóvá válás ezzel szemben új vallási kötelezettségeket jelent. A betérés ezért nem puszta identitásváltás, hanem a Tóra parancsolatainak tudatos vállalása.

Jiddis, ladino és a zsidó nyelvek

A jiddis latin betűs átírásáról szóló kérdésre válaszolva a rabbi elmondta: a jiddis hagyományos írása héber betűs. Ugyanez jellemző más történelmi zsidó nyelvekre is, például a ladinóra vagy a zsidó-arab nyelvváltozatokra.

Ezek a nyelvek nemcsak más nyelvek zsidó változatai, hanem számos héber és háláchikus kifejezést is őriznek. A rabbi példaként a tfilin szíját hozta: pontos megnevezése recuá, amely saját vallásjogi terminus.

Mikor mondjuk: Báruch dáján háemet?

A Báruch dáján háemet – „Áldott az igaz Bíró” – áldást halálhír kapcsán mondjuk. Más súlyos veszteség, például anyagi kár vagy egy ház leégése is nagy fájdalom lehet, ám ez az áldás kifejezetten a halálesethez kapcsolódik.

A Talmud ugyanakkor azt tanítja, hogy az embernek a rossz hírt is az Örökkévalóba vetett hittel kell fogadnia. Ez nem a fájdalom tagadása. A zsidó gyász éppen azért ad teret a sírásnak, a közösségi jelenlétnek és a veszteség feldolgozásának, mert a hit és a fájdalom egyszerre lehet jelen.

Sábát: miért hosszabb 24 óránál?

A sábát időtartamáról Oberlander rabbi tisztázta, hogy nincs általános „egyórás biztonsági ráhagyás”. A különbség abból fakad, hogy naplemente és a csillagok megjelenése között van egy háláchikusan bizonytalan időszak, a bén hásmásot.

Ezért a sábát naplemente előtt kezdődik, és csak a csillagok megjelenése után ér véget. Így időtartama valamivel több mint 24 óra, de nem szükségképpen 25.

Sokszínűség a háláchá határain belül

A különféle haszid irányzatokról szólva a rabbi pozitívan értékelte a zsidóságon belüli sokszínűséget. A Tóra nem követeli meg, hogy mindenki minden részletben azonos módon gondolkodjon és éljen. A döntő kérdés az, hogy a különböző utak a háláchá keretein belül maradjanak.

Ebben rejlik a hagyomány egyszerre szigorú és gazdag természete: vannak világos határok, ezeken belül pedig közösségek, szokások, haszid irányzatok és személyes utak egész sora vezethet az Örökkévaló szolgálatához.

A műsorban elhangzott kérdések

1. Az áldások egyénileg vagy Izrael egész közösségére vonatkoznak?

2. „Kivetheti-e” az embert a diaszpóra földje is a vétkei miatt?

3. Kötelező-e fekete ruhát viselni zsidó temetésen?

4. Kötelező-e a rabbinak fekete ruhában járnia?

5. Van-e szabványos latin betűs jiddis írásmód?

6. Elutasítható-e a betérni szándékozó?

7. Volt-e a Rebbének végrendelete az utódlásról?

8. Csak halálesetkor mondjuk-e a Báruch dáján háemet áldást?

9. Hogyan lehet jól közeledni egy gyermekét elvesztő családhoz?

10. Hogyan kell reagálni az antiszemita internetes kommentekre?

11. Mit jelent a zsidó sírkövek alján szereplő öt héber betű?

12. Miért több 24 óránál a sábát tényleges időtartama?

13. Lehet-e a szárazság isteni büntetés valamely micva elmulasztásáért?

14. Miért ütjük a mellkast a bűnvalló imák alatt?

15. Miért éppen Izrael földjét ígérte az Örökkévaló a zsidó népnek?

16. Milyen fejfedőt hordtak a zsidó férfiak a modern kalap elterjedése előtt?

17. Mi volt Jákob küldetése spirituális értelemben?

18. Jó-e, hogy sok haszid irányzat létezik?

19. Miért az anya nevét mondjuk betegért imádkozva, és az apa nevét Tóra-olvasáskor?

20. Melyik sólet a rabbi kedvence?

21. Miért tilos a bűvészkedés?

22. Szabad-e hajóra szállni sábát előtt?

23. Vannak-e háláchikus szabályok a férfiak nyakkendőjére?

24. Valódi próféta volt-e Bilám, vagy csak megtévesztette az embereket?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander