Ismerős nevek?
Azok a gyerekek, akik akkor ott kezdték az óvodát, mára már felnőttek, családot alapítottak, többen közülük rabbik és rebecenek lettek, és gyerekeket nevelnek. Többen visszatértek a hazai közösségbe, mások külföldön találták meg a hivatásukat és vannak köztük többen is, akik gyermekekkel foglalkoznak pedagógusként. Például Feldman Mussie rebecen, Nógrádi Eli, Radziner Chaya, Nógrádi Joszi, Oberlander Náchmán, Blesovsky (Köves) Mushky, Köves Shalom, a Paskesz lányok, Hurwitz Tobi.
„Minden szülőnek a gyermeke a legnagyobb kincs, megfoghatatlan érték.
Az óvoda és az iskola is hasonló elven működik
Az iskola, az óvoda és a bölcsőde legfontosabb jellemzője, hogy mindent alárendelünk a gyerekeknek, számunkra a gyerekcentrikusság a legfontosabb. Mi nem felmenő rendszerben dolgozunk ‒ Batsheva pedagógiai elképzelései alapján ‒, hanem a nevelők minden évben új csoportot kapnak. Én például mindig nagycsoportosokkal, az iskolába készülőkkel foglalkozom. Azzal tudnám megvilágítani ezt, hogy ha csupán egy óvónéni van három-négy évig ugyanazokkal a gyerekekkel, akkor idővel beléjük lát valamit, elhelyezheti őket egy-egy skatulyába. A mi rendszerünk előnyeit később érzik majd jobban a diákok, ez egy komoly faktor az életükben, hogy nem egy kategória-dobozban vannak. Ez a rendszer rugalmasságot követel meg a gyerekektől is és tőlünk is. Az én „gyerekeim”, a nagycsoportos óvodások egészen különleges korosztály, nagyon szeretem őket.”
Nem felmenő rendszerben dolgoznak
A tanároknál is hasonló a rendszer, attól függően dolgoznak az adott korcsoporttal, hogy melyikkel tudnak a legjobban foglalkozni.
„Amikor idekerültem, az elején nagyon más volt a követelményrendszer az állami oktatáshoz képest, de muszáj volt elsajátítanom.
Itt az a fő szempont, hogy 350%-ban a gyerekekre fókuszáljunk, Batsheva is ezt kéri tőlünk.
Mivel velünk több idpt töltenek a gyerekek, mint a szüleikkel, így egymást töltjük fel.
Délelőtt zsidóság órák vannak, például a héber nyelv, délután a magyar és világi tárgyakat oktatjuk.”
Az új épület, az, hogy nagyobb helyre költözhettek, lett egy óriási udvar a sporthoz, játékokhoz, szabadtéri tevékenységekhez. Ez több lehetőséget jelentett és nagy örömöt gyerekeknek, nevelőknek egyaránt. Az átadás izgalmai a dolgozókra is átragadtak.
Az új épület előnyei
„Az új épületünket 2011-ben adták át, ám a munkások levonulása után igyekeztünk minél hamarabb megnyitni. Ezért aztán mi, a nevelők, tanítók és dolgozók készítettünk el sokmindent belül, csinosítottuk a termeket, pakoltuk a székeket, asztalokat. Így aztán nagyon is magunkénak érezzük az épület minden egyes sarkát.” ‒ mondja Modesztó Kati.
Feldman Mussie, Oberlander Báruch rabbi és Batsheva rebecen, a Bét Menáchem igazgatójának a lánya kiskorától a közösség tagja és a Bét Menáchem oktatási rendszerének része.
Feldman Mussie emlékei
„Aktívan része voltam annak, hogy útjára indult a hazai közösség építése Magyarországon. Ebben a térben nőttem fel, egészen sok minden megmaradt bennem.
Emlékszem például, hogy mindig mozgalmasak voltak az ünnepek, ezek közül a lág báomeri a legkedvesebb emlék számomra.
Ilyenkor mindig rengeteg játék volt és versenyek is, mindig jó volt a hangulat, olyan élettel teli volt minden. Ezek meghatározó élmények voltak a gyerekkoromban és kedves emlékként őrzöm őket. Emiatt is nagyon közel áll a szívemhez az itteni zsidó élet, illetve abban is biztos voltam miután összeházasodtunk a férjemmel, hogy előbb, vagy utóbb, Magyarországon fogunk kikötni, hogy az itteni közösséget segítsük, építsük. A külföldön (New Yorkban, Moszkvában, Jeruzsálemben és Cfáton) folytatott tanulmányaim és a diplomaosztás után költöztem haza
Magyarországra és a Bét Menáchemben kezdtem tanítani a zsidóságról, illetve hébert is tanítottam elsősöknek.
Ami megmaradt az oviból, az az, hogy ma is ugyanazokat a dalokat énekelem a gyerekeimnek, amelyeket ott tanultam az óvónéniktől.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.