Jákob hét évet dolgozott Lábánnak, hogy feleségül vehesse kisebbik lányát, ám nagybátyja csúnyán átverte: a hét év elteltével Ráchel helyett Leát adta hozzá. Jákob ezután újabb hét évet dolgozott Lábánnál, s csak ezután vehette feleségül Ráchelt is.
A történettel kapcsolatban bölcseink egy fontos kérdést vetnek fel: a Tóra tiltja a férfi számára, hogy egy lánytestvérpár mindkét tagját feleségül vegye. Ha ez így van, vajon Jákob miként vehette feleségül először Leát, majd Ráchelt is?
Az egyik válasz erre természetesen az, hogy ekkoriban még nem történt meg a tóraadás, így Jákobra nem vonatkoztak a tórai törvények.
Ezzel a válasszal azonban az a probléma, hogy a bölcsek tanításai szerint az ősapák olyan erős spirituális ösztönnel rendelkeztek, hogy már a Tóraadás előtt megcselekedték az abban közölt isteni törvényeket. Ennek értelmében azonban a kérdés továbbra is áll: Jákob hogy vehette mindkettőjüket feleségül?
A Rebbe azt tanítja, hogy mikor Jákob a tórai törvények szerint cselekedett – lévén, hogy nem volt még kötelessége –, az csupán a spirituális önkifejezéséről szólt, míg a Ráchelnek tett ígérete – miszerint feleségül fogja venni – egy másik emberrel szemben fennálló kötelezettségének a teljesítéséről.
Mikor Jákob rájött, hogy Lábán becsapta, választania kellett: vagy egyéni spirituális kiteljesedését helyezi előtérbe vagy a Ráchellal szembeni kötelességét. Egy valamit biztosan tudott: nincs köztes út: vagy ez vagy az.
A történet végét már ismerjük: Jákob kész volt lemondani saját kiteljesedéséről, és önmaga Tóra-őrző, makulátlan ideál-képéről, csak hogy a Ráchelnek tett ígéretéhez hű maradjon.
A Rebbe azt tanította, hogy ez mindnyájunk számára örök érvényű tanításul szolgál. Vannak pillanatok, mikor konfliktust tapasztalunk saját álmaink és a közösség felé való kötelezettségeink között. A jó zsidó vezetőnek ezt illetően azonban már nem kell dilemmát éreznie: Jákob kijelölte erre a helyes utat.
Kovács Jichak rabbinövendék cikke Tali Loewenthal rabbi írása nyomán.
