„Ha kivonulsz háborúba ellenséged ellen és kezedbe adja őt az Örökkévaló, a te Istened és te foglyokat ejtesz közüle.” (5Mózes 21:10.)
A Tóra szerint az ember két alapvető hajlammal rendelkezik: a jó ösztönnel (jécer hátov), és a rossz ösztönnel (jécer hárá). Utóbbinak az a célja, vagy inkább küldetése, hogy félrevezessen minket, és helytelen, a Tóra iránymutatásaival ellentétes viselkedésre sarkalljon. A jó ösztön ezzel szemben azon munkálkodik, hogy Isten elvárásainak minél könnyebben megfeleljünk, valamint hogy a rossz ösztön felett kontrollt gyakoroljon. Ezek a hajlamok azonban csupán ösztönök, késztetések, a döntés valójában a mi kezünkben van. Igaz, időnként csak kemény munkával vagyunk képesek a rossz ösztönünkkel dacolni, a fáradozások előbb vagy utóbb megtérülnek. Ha más formában nem is, spirituális értelemben bizonyosan.
Hetiszakaszunk, a Ki técé elején olvashatjuk: „Ha kivonulsz háborúba ellenséged ellen.” A haszid bölcsek tanítása szerint, valódi, s egyben legkitartóbb ellenségünk a bennünk szüntelenül működő és az identitásunkat meghatározni akaró rossz ösztönünk. Bár a jécer hárával szemben nap mint nap meg kell küzdenünk, a Tóra a remény üzenetével zárja fenti verset: „és kezedbe adja őt az Örökkévaló…és te foglyokat ejtesz közüle…”
A Talmud tanítja, hogy aki meg akar tisztulni, annak Isten megadja az ennek eléréséhez szükséges segítséget. Mikor a változásra és a jó cselekedetekre irányuló elhatározásunk valódi, akkor az Örökkévaló is segít, hogy az azokhoz kapcsolódó vállalásainkat siker koronázza, s hogy képesek legyünk úrrá lenni rossz ösztöneinken.
Ha életünk megmérettetéseinek az idején képesek vagyunk a kihívásokat bátran és elszántan fogadni, akkor Isten nemcsak hogy kezünkre adja a rossz ösztönünket, de még abban is segít, hogy azt valósággal foglyul ejtsük, azaz képesek legyünk rajta uralkodni, s a benne rejlő erőt a jó irányba terelni.
Kovács Jichak rabbinövendék cikke Mordechai Wollenberg rabbi írása nyomán.
Megjelent: Gut Sábesz 23. évfolyam 49. szám – 2021. augusztus 19.
