A pénzzel való eljegyzés bibliai forrása

GÖMÁRÁ

Miért a megszerzés kifejezést használja a Misna?

[A Gömárá itt kérdést tesz fel a Misna (a) bekezdésének megfogalmazásával kapcsolatban:]

גמרא. “הָאִשָּׁה נִקְנֵית”.

A Misna azt mondja: Egy nő háromféleképpen szerezhető meg…”.

מַאי שְׁנָא הָכָא דְּתָנֵי “הָאִשָּׁה נִקְנֵית”, ומַאי שְׁנָא הָתָם דְּתָנֵי “הָאִישׁ מְקַדֵּשׁ”!

Miért használja itt a Misna a „megszerezni” kifejezést, amely birtoklásra utal, míg máshol, a 2. fejezet 1. Misnájában, más szót használ, azt mondja: „A férfi… jegyezheti el…”? Nem lenne-e jobb, ha a mi Misnánk is az „eljegyez” szót használná, úgy fogalmazván: „Egy asszony eljegyezhető?

[A Gömárá válasza:]

– מִשּׁוּם דְּקָא בָּעִי לְמִיתְנֵי כֶּסֶף,

Misnánk azért használja inkább a „megszerez” mintsem az „eljegyez” szót, mert itt a kidusin egyik lehetséges módjaként a „pénzről” is beszélni akar. A „megszerez” szó használatának külön jelentősége van a pénz általi eljegyzés esetében, ahogy azt az alábbiakban látni fogjuk.

 

A pénzzel való eljegyzés bibliai forrása

[Ahhoz, hogy a „megszerez” szó és a pénz kapcsolatát jobban megértsük, a Talmud itt tovább kérdez:]

וְכֶסֶף מְנָא לָן?

És azt honnan tudjuk, hogy a „pénz” érvényes módja a kidusinnak?

[A Gömárá válaszol:]

– גָּמַר קִיחָה קִיחָה מִשְּׂדֵה עֶפְרוֹן,

A gözérá sává[1], vagyis a „hasonló kifejezések” elve alapján két „kichá” kifejezésből következtetünk, mégpedig az Efrón mezejének megszerzése „kichá” szavából indulunk ki.

כְּתִיב הָכָא: “כִּי יִקַּח אִישׁ אִשָּׁה”, וּכְתִיב הָתָם: “נָתַתִּי כֶּסֶף הַשָּׂדֶה קַח מִמֶּנִי”.

Ugyanis itt a házassággal kapcsolatosan az van írva[2]: „Ha valaki elvesz („kichá”) egy nőt, és feleségévé teszi…”, és ott, amikor Ábrahám megvásárolta Efrón mezejét, a Machpélá barlangot, az áll[3]:Megadom a mezőért árát, fogadd („kichá”) el tőlem”. Mivel tehát mindkét idézetben a „kichá” szó szerepel, így érthető, hogy a kettő ugyanazt a fogalmat takarja.

וְקִיחָה אִיקְרֵי קִנְיָן, דִּכְתִיב: “הַשָּׂדֶה אֲשֶׁר קָנָה אַבְרָהָם”.

A „kichá” („fogadd el”) kifejezés egyértelműen a pénzzel való „megszerzésre” vonatkozik, ahogyan az Írás Efrón földjének megvásárlását is „megszerzési” műveletnek nevezi[4]: „…a mező, amelyet Ábrahám megszerzett….

 

(2/b oldal kezdődik)

 

[A Gömárá itt még egy helyet említ, ahol látjuk, hogy a „szerezni” („venni”) kifejezés egyértelműen a pénzzel való birtoklást jelöli:]

אִי נַמִי: “שָׂדוֹת בַּכֶּסֶף יִקְנוּ”.

Ezenkívül: „Mezőket pénzen fognak venni…”[5]. Látjuk, hogy ebben az idézetben is egy föld pénzért történő megvásárlását, a „venni”, „megszerezni” igével fejez ki az Írás.

תָּנֵי “הָאִשָּׁה נִקְנֵית”.

Így tehát Misnánk helyesen használja itt a megszerzés szót: Egy nőszerezhető meg…”, mivel a „pénz” általi kidusin valóban a házasságkötés egyik törvényes módja, és a szó használata a forrásokra, az „…Ábrahám megszerzett…”, illetve a „…pénzen fognak venni…” kifejezésekre is utal.

[1] A gözérá sává a Tóra-értelmezés tizenhárom szövegmagyarázó elvének egyike. Ha a Tóra két, egyébként össze nem függő részében egy-egy hasonló szó vagy kifejezés fordul elő, a gözérá sává arra tanít minket, hogy ezek a passzusok kapcsolódnak egymáshoz, és az egyik szakasz törvénye a másik tárgyára is vonatkozik. A gözérá sává alapjául csak a szóbeli hagyományban erre a célra kijelölt szavak használhatók.

[2] 5Mózes 24:1.

[3] 1Mózes 23:13.

[4] Uo. 25:10.

[5] Jeremiás 32:44.