A házasság és a nemi élet a Bibliában

Szaporodjatok és sokasodjatok

1Mózes 1:27–28.

  1. És teremtette Isten az embert az ő képmására, Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket. 28. Megáldotta őket Isten és mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet és hódítsátok meg; és uralkodjatok a tenger halán, az ég madarán és minden élőn, mely mozog a földön.

Az asszony teremtése

1Mózes 2:18–24.

  1. És mondta az Örökkévaló Isten: Nem jó, hogy az ember egyedül van, alkotok számára segítőt, neki megfelelőt… 21. Akkor bocsátott az Örökkévaló Isten mély álmot az emberre, hogy elaludt; ekkor kivett egyet annak bordáiból és húst zárt helyébe. 22. És alakította az Örökkévaló Isten a bordát; melyet kivett az emberből, asszonnyá és elvitte azt az emberhez. 23. Akkor mondta az ember: Ez immár csontomból való csont és húsomból való hús; azért neveztessék némbernek, mert az emberből vétetett az. 24. Azért hagyja el a férfi az ő atyját és anyját és ragaszkodjék feleségéhez, hogy legyenek egy testté.

Izsák és Rebeka

1Mózes 24:1–67.

  1. Ábrahám öreg volt, előrehaladt korú; és az Örökkévaló megáldotta Ábrahámot mindennel. 2. És mondta Ábrahám az ő szolgájának, háza vénjének, aki rendelkezett mindenben, amije volt: Tedd csak kezedet csípőm alá! 3. Én megesketlek téged az Örökkévalóra, az ég Istenére és a föld Istenére, hogy nem veszel feleséget fiamnak a Kánaáni leányai közül, akinek közepette én lakom; 4. hanem országomba, szülőföldemre mész el és veszel feleséget az én fiamnak, Izsáknak…
  2. És vett a szolga tíz tevét urának tevéi közül és elment; urának minden java az ő kezében volt. Fölkerekedett és elment Árám-Náháráimba, Nochér városába. 11. És letérdeltette a tevéket a városon kívül, a kútnál, estnek idején, amidőn kimennek a vízmerítőnők. 12. És mondta: Örökkévaló, Istene az én uramnak, Ábrahámnak! Mutasd csak rendelésedet előttem ma és művelj kegyelmet az én urammal, Ábrahámmal. 13. Íme, én állok a vízforrásnál és a város embereinek leányai kijönnek vizet meríteni; 14. Legyen tehát, hogy a leány, akinek mondani fogom: Nyújtsd csak korsódat, hogy igyam, ő pedig azt mondja: Igyál és tevéidet is megitatom – azt jelölted ki a te szolgádnak, Izsáknak és erről tudom meg, hogy kegyelmet műveltél az én urammal. 15. És történt, ő még nem végzett azzal, hogy beszéljen, íme jött Rebeka, aki született Beszúélnek Milkó fiának, aki Nóchornak, Ábrahám testvérének felesége volt, és korsója a vállán…
  3. És elbocsátották Rebekát, az ő nővérüket és dajkáját, meg Ábrahám szolgáját és az ő embereit. 60. És megáldották Rebekát és mondták neki: Nővérünk te, légy tízezrek ezreivé és foglalja el magzatod az ő gyűlölőinek kapuját. 61. És fölkerekedett Rebeka, meg szolgáló leányai, nyargaltak a tevéken és elmentek a férfi után; és vette a szolga Rebekát és elment.
  4. Izsák pedig jött, érkezvén Lácháj-Rói kútjától; ő pedig a déli országban lakott. 63. És kiment Izsák sétálni a mezőre estefelé, fölvetette szemeit és látta, hogy íme tevék jönnek. 64. Rebeka fölvetette szemeit és meglátta Izsákot és lecsúszott a tevéről. 65. És mondta a szolgának: Ki az a férfi, aki a mezőn elénk jön? És a szolga mondta: Ő az én uram. Erre vette a fátyolt és befödte magát. 66. És elbeszélte a szolga Izsáknak mindazon dolgokat, amiket végzett. 67. Izsák bevitte őt (Rebekát) Sárának, az ő anyjának sátrába, elvette Rebekát és felesége lett neki és szerette őt; így megvigasztalódott Izsák az anyja után.

Jákob és a két nővér

1Mózes 29:15–30.

15. Ekkor mondta Lábán Jákobnak: Vajon azért, mert rokonom vagy te, szolgálnál engem ingyen? Add tudtomra, mi legyen a béred? 16. Lábánnak pedig volt két leánya: a nagyobbik neve Léa, a kisebbik neve pedig Ráchel. 17. Léa szemei azonban gyengék voltak, Ráchel pedig szép alakú és szép ábrázatú volt. 18: És Jákob szerette Ráchelt; és mondta: Szolgállak téged hét évig Ráchelért, kisebbik leányodért. 19. És mondta Lábán: Jobb, ha neked adom őt, mintha adom őt más férfinak; maradj nálam. 20. És szolgált Jákob Ráchelért hét évig; és olyanok voltak szemeiben, mint egynéhány nap, mivelhogy szerette őt. 21. És mondta Jákob Lábánnak: Add ide feleségemet, mert leteltek napjaim; hadd menjek be hozzá. 22. Erre egybegyűjtötte Lábán a helység összes embereit és csinált lakomát. 23. És volt este, vette leányát, Leát és bevitte őhozzá; ő pedig bement hozzá. 24. És Lábán odaadta neki Zilpót, az ő szolgálóját, Léa lányának szolgálóul. 25. És volt reggel, íme Léa az; akkor mondta Lábánnak: Mit tettél velem? Nem-e Ráchelért szolgáltam nálad, miért csaltál meg? 26. És mondta Lábán: Nem tesznek úgy a mi helységünkben, hogy odaadják az ifjabbikat az idősebb előtt. 27. Töltsd ki ennek a hetét és odaadjuk neked amazt is, a szolgálatért, mellyel majd szolgálsz nálam még másik hét évig. 28. És Jákob úgy tett; kitöltötte emennek a hetét is azt neki adta Ráchelt, a leányát őneki feleségül. 29. És odaadta Lábán Ráchelnek, az ő leányának Bilhót, az ő szolgálóját, őneki szolgálóul. 30. Bement (Jákob) Ráchelhez is és jobban szerette Ráchelt Leánál; és szolgált nála még másik hét évig….

A héber rabszolgaleány

2Mózes 21:7–10.

  1. Ha pedig eladja valaki az ő leányát szolgálóul, ez ne menjen el; mint a szolgák elmennek. 8. Ha visszatetszik az ő ura szemeiben, aki magának szánta, akkor váltassa ki; idegen népnek eladni nincs hatalma, miután hűtlen volt hozzá. 9. Ha pedig fiának szánja őt, a lányok joga szerint cselekedjék vele. 10. Ha másikat vesz magának, amannak élelmezését, ruházását és lakását ne vonja meg…

Csábítás

2Mózes 22:15–16.

  1. Ha valaki elcsábít hajadont, ki nincs eljegyezve és vele marad, jegybérrel vegye el magának feleségül; 16. ha vonakodik az atyja, hogy neki adja, akkor mérjen le ezüstöt a hajadonok jegybére szerint…

A vegyesházasság tilalma

5Mózes 7:1–4.

  1. Ha elvisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, ahova te bemész, hogy elfoglaljad azt és kiűz sok népet előled, a Chittit, a Girgosit, az Emórit, a Kanaánit, a Perizzit, a Chivvit és a Jevúszit, hét nemzetet, számosabbakat és hatalmasabbakat nálad, 2. és elédadja őket az Örökkévaló, a te Istened és te megvered őket, akkor irtsd ki őket, ne köss velük szövetséget és ne könyörülj rajtuk. 3. Ne házasodjál velük össze, leányodat ne add az ő fiának és leányát ne vedd el a te fiadnak, 4. mert eltéríti fiadat tőlem, hogy szolgálnak más isteneket, és fölgerjed az Örökkévaló haragja ellenetek és elpusztít téged hamarosan.

Tiltott házasságok

3Mózes 18:1–26.

Bevezető intelem

  1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Én vagyok az Örökkévaló a ti Istenetek. 3. Egyiptom országának cselekedete szerint, amelyben laktatok, ne cselekedjetek és Kánaán országának cselekedete szerint, ahová én viszlek benneteket, ne cselekedjetek, törvényeik szerint ne járjatok; 4. rendeleteimet tegyétek meg és törvényeimet őrizzétek meg, hogy járjatok szerintük; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. 5. Őrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet, melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk; én vagyok az Örökkévaló.

 

Felsorolás

  1. Senki közületek bármely vérrokonához ne közeledjék, hogy fölfedje szemérmét; én vagyok az Örökkévaló. 7. Atyád szemérmét és anyád szemérmét föl ne fedd; anyád ő, föl ne fedd szemérmét. 8. Atyád feleségének szemérmét föl ne fedd; atyád szemérme az. 9. Nővérednek, atyád leányának, vagy anyád leányának szemérmét – a háznak szülöttje, vagy kint született legyen – ne fedd föl szemérmüket. 10. Fiad leányának vagy leányod leányának szemérmét – föl ne fedd szemérmüket, mert a te szemérmed azok. 11. Atyád felesége leányának szemérmét – atyád szülöttje, nővéred ő – föl ne fedd szemérmét. 12. Atyád nővérének szemérmét föl ne fedd, mert atyád vérrokona ő. 13. Anyád nővérének szemérmét föl ne fedd, mert anyád vérrokona ő. 14. Atyád fivérének a szemérmét föl ne fedd, feleségéhez ne közeledj, nagynénéd ő. 15. Menyed szemérmét föl ne fedd, fiad felesége ő, föl ne fedd szemérmét. 16. Fivéred feleségének szemérmét föl ne fedd, fivéred szemérme ő. 17. Nőnek és leányának szemérmét föl ne fedd, fiának leányát vagy leányának leányát el ne vedd, hogy fölfedd szemérmét, vérrokonok ők, fajtalanság az. 18. Nőt a nővéréhez hozzá el ne végy, vetélkedést gerjesztve, fölfedvén szemérmét ő mellette az életében.

 

Erkölcstelen tettek tilalma

  1. Nőhöz tisztulásának tisztátalanságában ne közeledj, hogy fölfedd szemérmét. 20. Felebarátod feleségével ne közösülj megtisztátalanodván vele… 22. Férfiúval ne hálj, amint hálj, amint hálnak nővel; utálat az. 23. Semmi barommal ne közösülj megtisztátalanodván vele; és nő ne álljon a barom elé, hogy egyesüljön vele – keveredés az.
  2. Ne tisztátalanítsátok meg magatokat mindezek által, mert mindezek által lettek tisztátalanná a nemzetek, amelyeket én elűzök előletek; 25. és tisztátalanná vált az ország és megbüntettem azon az ő bűnét, és kivetette az ország az ő lakóit. 26. Ti pedig őrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet, hogy ne tegyetek semmit mindez utálatosságok közül, a bennszülött és az idegen, aki köztetek tartózkodik.

A paráznaság tilalma

3Mózes 19:29.

  1. Ne szentségtelenítsd meg leányodat, hogy paráznaságra engedd, hogy ne paráználkodjék az ország és megteljék az ország fajtalansággal.

Büntetések tiltott házasságok miatt

3Mózes 20:7–22.

  1. Szenteljétek meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. 8. Őrizzétek meg törvényeimet, hogy megtegyétek azokat: én vagyok az Örökkévaló, aki megszentel benneteket.
  2. A mely férfi házasságot tör valakinek feleségével – ki házasságot tör felebarátja feleségével, ölessék meg a házasságtörő férfi és a házasságtörő nő. 11. A mely férfi hál az atyja feleségével, atyja szemérmét fedte föl; ölessenek meg mindketten, vérbűnük van rajtuk. 12. A mely férfi hál menyével, ölessenek meg mindketten, keveredést követtek el, vérbűnük van rajtuk. 13. A mely férfi hál férfival, a mint hálnak nővel, utálatot követtek el mindketten, ölessenek meg, vérbűnük van rajtuk. 14. A mely férfi elvesz egy nőt és annak anyját, fajtalanság az; tűzben égessék el őt és azokat, hogy ne legyen fajtalanság köztetek. 15. A mely férfi közösül barommal, ölessék meg; a barmot pedig üssétek agyon. 16. A mely nő közeledik bármely baromhoz, hogy az egyesüljön vele, öld meg a nőt és a barmot, ölessenek meg; vérbűnük van rajtuk. 17. A mely férfi elveszi nővérét, atyja leányát vagy anyja leányát, és látja szemérmét s a nő látja az ő szemérmét, gyalázat az, irtassanak ki népük fiainak szemei előtt; nővére szemérmét fedte föl, bűnét viselje. 18. A mely férfi hál tisztulásában szenvedő nővel és felfödi szemérmét, forrását meztelenítette meg, a nő pedig fölfedte vérének forrását; irtassanak ki mindketten népük közül. 19. Anyád nővérének és atyád nővérének szemérmét föl ne fedd, mert vérrokonát meztelenítette meg, bűnüket viseljék. 20. A mely férfi hál nagynénjével, nagybátyjának szemérmét fedte föl; vétküket viseljék, gyermektelenül haljanak el. 21. A mely férfi elveszi fivérének feleségét, fertőzet az; fivérének szemérmét fedte föl, gyermektelenek lesznek.

 

Intés

  1. Őrizzétek meg minden törvényeimet és minden rendeleteimet és tegyétek meg azokat, hogy ki ne vessen benneteket az ország; amelybe viszlek bennetek, hogy lakjatok benne…

Rendelkezés a kohénok házasságáról

3Mózes 21:1., 7., 10., 13–15.

Az egyszerû kohén

  1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Szólj a papokhoz, Áron fiaihoz és mondd nekik:… 7. Parázna nőt vagy meggyalázottat el ne vegyenek, és nőt, aki elvált férjétől, ne vegyenek el; mert szent (a pap) az ő Istenének….

 

A főpap

  1. És az a pap, aki nagyobb testvéreinél, akinek fejére öntötték a kenetolajat és fölavatták, hogy felöltse a ruhákat… 13. Ő csak hajadon nőt vegyen el; 14. özvegyet, elváltat és meggyalázottat, paráznát, ezeket el ne vegye, hanem hajadont az ő népéből vegyen nőül, 15. hogy meg ne szentségtelenítse magzatát népe között, mert én vagyok az Örökkévaló, a ki őt megszenteli.

Menyasszony ellen emelt vádak

5Mózes 22:13–21.

  1. Ha valaki feleséget vesz magának, bemegy hozzá, azután meggyűlöli; 14. és ráfog hamis vádakat és kelt róla rossz hírt és azt mondja: Ezt a nőt elvettem, közeledtem hozzá és nem találtam szűziességét 15. Akkor vegye a leány apja és anyja és vigye ki a leány szűziessége jeleit a város véneihez, a kapuba. 16. És mondja a leány atyja a véneknek: Leányomat odaadtam ennek a férfiúnak feleségül, de ez gyűlöli őt. 17. És íme ráfog hamis vádakat, mondván: Nem találtam leányod szűziességét, és ezek leányom szűziességének jelei; és terjesszék ki a ruhát a város vénei előtt. 18. És vegyék a város vénei a férfiút és fenyítsék meg; 19. bírságolják meg őt száz ezüstre és adják azt a leány atyjának, mert rossz hírt keltett Izrael szüzére, neki pedig legyen feleségül, nem bocsáthatja el egész életén át.
  2. Ha pedig igaz volt az a dolog és nem találtatott a leánynak szűziessége, 21. akkor vezessék a leányt atyja házának bejáratához és kövezzék meg városának emberei kövekkel, hogy meghaljon, mert aljasságot követett el Izraelben, paráználkodván atyja házában. Így irtsd ki a gonoszt közepedből.

A házasságtörés

5Mózes 22:22.

  1. Ha rajta érnek valakit, hogy hál férjes nővel, haljanak meg mindketten; a férfi, aki hált a nővel, meg a nő. Így irtsd ki a gonoszt Izraelből.

A nemi erőszak

5Mózes 22:23–29.

  1. Ha szűz leány eljegyeztetett egy férfiúnak és valaki éri őt a városban és vele hál, 24. akkor vezessétek ki mindkettőt ama város kapujába és kövezzétek meg őket kővel, hogy meghaljanak; a leányt, mivelhogy nem kiabált a városban és a férfiút, mert meggyalázta felebarátja feleségét. Így irtsd ki a gonoszt közepedből. 25. De ha a mezőn éri a férfiú az eljegyzett leányt, és megragadja őt a férfiú és hál vele; akkor haljon meg a férfi, aki vele hált, egyedül. 26. A leánynak azonban ne tégy semmit, a leánynak nincs halálos vétke, mert mintha rátámad, valaki felebarátjára és megöli, olyan ez a dolog; 27. mert a mezőn érte őt, kiálthatott az eljegyzett leány, nem volt semmi, aki segített neki.
  2. Ha valaki talál egy szűzleányt, aki nem eljegyzett, megragadja és hál vele és rajta érik őket, 29. akkor adjon a férfiú, aki, vele hált, a leány atyjának ötven ezüstöt és az legyen az ő felesége, mivelhogy meggyalázta; nem bocsáthatja el egész életén át.

Tilos a házasság a mostoha anyával

5Mózes 23:1.

  1. Ne vegye el senki az atyja feleségét és ne födje föl atyja leplét.

A fattyú

5Mózes 23:2–3.

  1. Ne jusson be zúzott heréjű vagy elvágott tagú az Örökkévaló gyülekezetébe. 3. Ne jusson be fattyú az Örökkévaló gyülekezetébe; még tizedik nemzedéke se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe.

Más népek fiai kik kizárattak a gyülekezetből

5Mózes 23:4–9.

  1. Ne jusson be ammónita és móabita az Örökkévaló gyülekezetébe; tizedik nemzedéke se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe, mindörökké. 5. Azért, mert nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból és mivelhogy fölbérelte ellened Bileámot, Beór fiát, Peszórból, Árám-Náháráimban, hogy elátkozzon téged… 8. Ne utáld az edómitát, mert testvéred ő; ne utáld az Egyiptomit, mert idegen voltál az ő országában. 9. Gyermekeik, akik születnek nekik, a harmadik nemzedék jusson be közülük az Örökkévaló gyülekezetébe…

Erkölcstelenség

5Mózes 23:18–19.

  1. Ne legyen paráznaságra szentelt nő Izrael leányai közül és ne legyen paráznaságra szentelt férfi Izrael fiai közül. 19. Ne vidd be a parázna nő bérét és az eb árát az Örökkévaló, a te Istened házába bármely fogadalom fejében; mert az Örökkévaló, a te Istened utálata mindkettő…

Válás

5Mózes 24:1–4.

  1. Ha valaki feleséget vesz magának és férjévé lesz, akkor lesz, ha nem talál az kegyet szemeiben, mert talált rajta valami szemérmetlen dolgot és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából, 2. az elmegy házából és megy és más férfiúé lesz, 3. de meggyűlöli őt az utóbbi férfi és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából vagy ha meghal az utóbbi férfi, aki elvette feleségül: 4. nem szabad az első férjének, aki elküldte, visszavennie, hogy felesége legyen neki, miután megfertőztetett, mert utálat az az Örökkévaló színe előtt; és ne vidd vétekre az országot, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked örökségül.

A házasság első éve

5Mózes 24:5.

  1. Ha valaki vesz új feleséget, ne vonuljon ki a sereggel és ne jusson rá semmi teher; szabad legyen háza számára egy évig, hogy örvendeztesse feleségét, akit elvett…

Sógorházasság

5Mózes 25:5–10.

  1. Ha együtt laknak testvérek és meghal az egyik közülük, és fia nincs neki, ne legyen a halottnak felesége (családon) kívül idegen férfié, sógora menjen be hozzá és vegye őt nőül, sógorsági házassággal vegye el. 6. És legyen, az elsőszülött, akit szülni fog, maradjon meghalt testvére nevén, hogy ne töröltessék a neve Izraelből. 7. De ha nem akarja a férfi elvenni sógorasszonyát, akkor menjen ki sógorasszonya a kapuba, a vénekhez és mondja: Sógorom vonakodik fenntartani az ő testvérének nevét Izraelben, nem akar engem sógorsági házassággal elvenni. 8. És hívják meg városának vénei és szóljanak hozzá; ő meg odaáll és azt mondja: Nem akarom elvenni, 9. akkor lépjen oda sógorasszonya hozzá a vének szemei láttára, húzza le saruját a lábáról és köpjön ki előtte; szólaljon föl és mondja: Így történjék a férfiúval, aki nem építi föl testvérének a házát. 10. És neveztessék el Izraelben: Saruja-lehúzottnak háza.

Jehudá és Támár története

1Mózes 38. fejezet

  1. És történt abban az időben, elment Jehúda a testvéreitől és betért egy adullámi férfiúhoz, neve Chíra. 2. És meglátta ott Jehúda egy Súá nevű kanaáni férfiúnak a, leányát, elvette és bement hozzá. 3. És viselős lett, és szült egy fiút, és elnevezte Érnek. 4. És ismét viselős lett és szült egy fiút és elnevezte Ónánnak. 5. És ismét szült egy fiút és elnevezte Sélának; ő pedig Kezíbben volt, midőn szülte azt. 6. És vett Jehúda feleséget Érnek, az elsőszülöttjének, neve Támár. 7. De Ér, Jehúda elsőszülöttje rossz volt Isten szemeiben, és megölte az Örökkévaló. 8. És mondta Jehúda Ónánnak: Menj be testvéred feleségéhez és sógorképen vedd el és támassz magzatot testvérednek. 9. És tudta Ónán, hogy nem az övé lesz a magzat és volt, ha bement testvére feleségéhez, a földre veszítette, hogy ne adjon magzatot testvérének. 10. És rossznak tetszett az Örökkévaló szemeiben, a mit tett és megölte őt is. 11. Akkor mondta Jehúda Támárnak, a menyének: Maradj özvegyen atyád házában, a míg nagy lesz Séla fiam; mert azt gondolta, hátha meghal ő is, mint testvérei. És elment Támár és maradt atyja házában. 12. Sok idő múlt el és meghalt Súá leánya, Jehúda felesége; és megvigasztalódott Jehúda és fölment juhainak nyírőihez, ő és Chíra, az ő adullámi barátja, Timnába. 13. És tudtára adták Támárnak, mondván: Íme, ipad fölmegy Timnába juhait nyírni. 14. És letette özvegysége ruháit magáról, elfödte magát fátyollal és beburkolózott és leült Énájim bejáratán, mely a Timnába való úton van, mert látta, hogy nagy lett Séla és ő nem adatott hozzá feleségül. 15. És meglátta őt Jehúda és paráznának gondolta, mert elfödte arczát. 16. És letért hozzá az útra és mondta: Nosza, kérlek, hadd menjek be hozzádmert nem tudta, hogy a menye. Mondta: Mit adsz nekem, ha bejössz hozzám? 17. És mondta: Én küldök majd egy kecskegödölyét a nyájból. Mondta: Ha adsz zálogot, a míg elküldöd. 18. És mondta: Mi az a zálog, a mit adjak neked? Mondta: Pecséted, zsinórod és a botod, mely kezedben van. És odaadta neki, bement hozzá, és viselős lett tőle. 19. És fölkelt, elment és letette fátyolát magáról, és felöltötte özvegysége ruháit. 20. És elküldte Jehúda a kecskegödölyét az ő adullámi barátja által, hogy átvegye a zálogot az asszony kezéből, de nem találta. 21. És megkérdezte a helysége embereit, mondván: Hol van a szentelt nő, a ki Énájimban az út mellett van? Mondták: Nem volt erre szentelt nő. 22. És visszatért Jehúdához és mondta: Nem találtam meg őt, és a helység emberei is mondták: Nem volt erre szentelt nő. 23. És mondta Jehúda: Tartsa meg magának, nehogy csúffá legyünk; íme, elküldtem e gödölyét, te pedig nem találtad meg őt. 24. És történt mintegy három hónap múlva, tudtára adták Jehúdának, mondván: Paráználkodott Támár, a menyed, és íme, viselős is paráznaságból. És mondta Jehúda: Vezessétek ki, hogy elégettessék. 25. Éppen kivezették, ekkor küldött ipjához, mondván: Attól a férfitól, a kié ezek, vagyok én viselős; mondta ugyanis: Ismerd csak fel, kié ez a pecsét, a zsinór és a bot. 26. És fölismerte Jehúda és mondta: Igazságosabb ő nálamnál, mivelhogy nem adtam őt Séla fiamhoz. És többé nem ismerte meg őt. 27. És volt szülésekor, íme, ikrek a méhében. 28. És volt, midőn szült, kinyúlt az egyiknek keze; akkor vett a bába és rákötött kezére piros fonalat, mondván: Ez jött ki először. 29. S történt, a mint visszahúzta kezét, íme kijött testvére, és mondta: Mily rést törtél magadnak! És így nevezték őt el: Pérecz. 30. Azután kijött testvére, a kinek kezén volt a piros fonal, és így nevezték el: Zérach.

 

Ámnon és Támár története

2Sámuel 13:1–21.

  1. Történt ezután, Absálómnak, Dávid fiának volt szép nővére, neve Támár; azt megszerette Ámnón, Dávid fia. 2. És kínja volt Ámnónnak egészen megbetegedésig nővére, Támár miatt, mert hajadon volt és lehetetlennek tetszett Ámnón szemeiben, hogy bármit is elkövessen rajta. 3. Ámnónnak pedig volt egy barátja, neve Jónádáb, fia Simeának, Dá­vid testvérének, s Jónádáb igen okos ember volt. 4. És mondta neki: Miért vagy te egyre soványabb, oh királyfi, napról-napra? Ugye megmondod nekem. Mondta neki Ámnón: Támárt, Ab­sá­lóm testvéremnek nővérét szeretem. 5. Erre mondta neki Jóná­dáb: Feküdj ágyadra és tettesd magad betegnek; s ha majd jön az atyád, hogy téged lásson, így szólj hozzá: jöjjön csak Támár nővérem és adjon nekem kenyeret enni, készítse el szemem előtt az ételt, azért hogy lássam és kezéből egyem. 6. Lefeküdt tehát Ámnón és betegnek tetette magát; eljött a király, hogy lássa őt, ekkor így szólt Ámnón a királyhoz: Jöjjön csak Támár nővérem és készítsen szemem előtt két bélest, hogy kezéből egyem. 7. Ekkor küldött Dávid a házba Támárhoz, mondván: Menj csak Ámnón testvéred házába és készítsd el neki az ételt. 8. És elment Támár Ámnón testvérének házába, az pedig feküdt; vette a tésztát, meggyúrta, elkészítette szemei előtt és megfőzte a bélest. 9. Vette a serpenyőt s kitöltötte elé, de az vonakodott enni; s mondta Ámnón: Vezes­setek ki mindenkit tőlem, és kiment mindenki tőle. 10. Ekkor szólt Ámnón Támárhoz: Hozd be az ételt a kamarába, hadd egyem kezedből; s vette Támár a bélest, melyet elkészített és bevitte Ámnón testvérének a kamrába. 11. Odanyújtotta neki, hogy egyék; ekkor megragadta őt és mondta neki: Jöjj, feküdj mellém, nővérem. 12. De mondta neki: Ne, testvérem, ne gyalázz meg, mert nem tesznek ilyesmit Izraelben, ne kövesd el ez aljasságot. 13. S én ­hová vigyem gyalázatomat? Te pedig olyan lennél, mint a legaljasabbaknak egyike Izraelben! Most tehát beszélj csak a királlyal, mert nem tagad meg engem tőled. 14. De nem akart hallgatni szavára, erőt vett rajta, meg­gyalázta és hált vele. 15. Erre meggyűlölte őt Ámnón igen nagy gyűlölettel; sőt nagyobb volt a gyűlölet, mellyel gyűlölte, a szerelemnél, mellyel szerette volt; és mondta neki Ámnón: Kelj föl, menj! 16. Mondta neki: Ne tör­ténjék e gonoszság, mely nagyobb a másiknál, melyet rajtam elkövettél, hogy elküldsz engem! De nem akart rá hallgatni. 17. Hívta a legényét, aki őt szolgálta és mondta: Küldjétek csak ki mellőlem ezt itt és csukd be az ajtót utána. 18. Volt pedig rajta tarka köntös, mert ily ruhákba öltözködnek a hajadon királyleányok. És elvezette őt szol­gája kifelé és becsukta utána az ajtót. 19. Ekkor hamut hin­tett Támár a fejére, a rajta levő tarka köntöst pedig megszaggatta; fejére tette a kezét és elment, egyre jajgatva. 20. És szólt hozzá testvére Ábsálóm: Vajon testvéred Ámnón volt-e nálad? De most nővérem hallgass, testvéred ő, ne fordítsd szívedet e dologra. És maradt Támár elhagyottan testvérének Ábsálómnak házában. 21. Dávid király pedig meghallotta mind e dolgokat, és haragjára volt nagyon. 22. És nem beszélt Ábsálóm Ámnónnal, se rosszat, se jót, mert gyűlölte Absálóm Ámnónt amiatt, hogy meggyalázta nővérét, Támárt.