A Misna szóhasználata

[Most, hogy bebizonyosodott, hogy a Misna szóhasználata helyes, a Gömárá a fent idézett 2. fejezet 1. Misna eltérő megfogalmazásával kapcsolatban teszi fel a kérdést:]

– וְנִיתְנֵי הָתָם “הָאִישׁ קוֹנֶה”!

Ha valóban a „megszerez” szó a helyes, akkor miért nem az áll ott is (a későbbi Misnában), hogy „A FÉRFI MEGSZEREZHETI”, és miért az áll benne, hogy „A FÉRFI ELJEGYEZHETI…”?

[A Gömárá válasza:]

– מֵעִיקָּרָא תָּנֵי לִישָּׁנָא דְּאוֹרַיְיתָא, וּלְבַסּוֹף תָּנֵי לִישָּׁנָא דְּרַבָּנַן.

Először, a traktátus nyitó Misnája az eljegyzés leírására az Írás terminológiáját, azaz a „megszerez” szót használja, amely az Írásnak abban részében jelenik meg, amelyik Ábrahám (föld)vásárlásáról szól, később pedig, a 2. fejezetbeli Misnában a rabbinikus terminológiát – az „eljegyez”, mökádés szót – használja a Misna szerzője.

וּמַאי לִישָּׁנָא דְּרַבָּנַן?

És mi a Rabbik ilyen szóhasználatának az értelme?

[A válasz:]

– דְּאָסַר לָהּ אַכּוּלֵּי עָלְמָא כְּהֶקְדֵּשׁ.

Az eljegyzésre használatos kidusin kifejezés a hekdes szó származéka, amely a megszentelt – általában a Szentélynek felajánlott – tulajdont jelenti. Tehát a kidusin, az eljegyzés aktusa által a férj mindenki más számára tilalmassá teszi az asszonyt, hasonlóan a szent tulajdonokhoz, amit tilos szent célon kívül másra használni.

 

[A Gömárá most az első Misná szövegének szóhasználatát elemzi tovább:]

– וְנִיתְנֵי הָכָא “הָאִישׁ קוֹנֶה”!

Ahelyett hogy „Egy nő… szerezhető meg”, miért nem azt tanítja a Misna, hogy „A FÉRFI MEGSZEREZHETI”, ugyanúgy, ahogy a 2. fejezet 1. Misna azt mondja: „A FÉRFI ELJEGYEZHET…”?

[A Gömárá így válaszol:]

– מִשּׁוּם דְּקָא בָּעֵי לְמִיתְנָא סֵיפָא “וְקוֹנָה אֶת עַצְמָהּ” בְּדִידָהּ – תָּנָא נַמִי רֵישָׁא בְּדִידָהּ.

Mivel Misnánk későbbi (b) paragrafusa szintén a nő szemszögéből tanítja a törvényt: „AZ ASSZONY… SZEREZHETI VISSZA MAGÁT…”, ezért a Misna első paragrafusát szintén az asszony szemszögéből fogalmazza meg: „EGY NŐ HÁROMFÉLEKÉPPEN SZEREZHETŐ MEG”.

[A Talmud nem tartja kielégítőnek ezt a választ:]

– וְנִיתְנֵי “הָאִישׁ קוֹנֶה וּמַקְנֶה”!

Ha az első Misna két paragrafusának egyeznie kell, akkor ugyanígy taníthatná mindkét törvényt a férfi szemszögéből, mondván:A férfi háromféleképpen szerezhet asszonyt, és kétféle módon bocsáthatja őt el…” – ? –

[A Talmud így válaszol:]

– מִשּׁוּם דְּאִיכָּא מִיתַת הַבַּעַל, דְּלָאו אִיהוּ קָא מַקְנֵי, מִן שְׁמַיָּא הוּא דְּמַקְנֵי לָהּ.

A (b) paragrafust mindenképp az asszony szemszögéből kellett megfogalmazni, mivel a két mód egyike, amellyel az asszony visszanyerheti szabadságát, a férje halála, amely esetben nem a férfi bocsátja el az asszonyt a házasság kötelékéből, hanem az Ég bocsátja el. Így, mivel a (b) paragrafusnak az asszonnyal kapcsolatban a „szerezheti vissza magát” kifejezést kell használnia, ezért az (a) paragrafus is az asszony szemszögéből tanítja a törvényt.

[A Talmud egy másik lehetséges magyarázatot is fölvet az (a) paragrafus megfogalmazásával kapcsolatban:]

וְאִי בָּעֵית אֵימָא: אִי תָּנָא “קוֹנֶה” – הֲוָה אָמִינָא אֲפִילּוּ בְּעַל כָּרְחָה, תָּנָא “הָאִשָּׁה נִקְנֵית”, דְּמִדַּעְתָּהּ – אִין, שֶׁלֹּא מִדַּעְתָּהּ – לָא.

Ha kívánod, így is válaszolhatunk: a Misna azért választotta ezt a kifejezést, mert ha a Misna azt tanította volna, hogy „a férfi megszerezhet”, akkor azt gondolhatuk volna, hogy az asszony akár akarata ellenére is eljegyezhető. Ezért tanította a Misna: EGY NŐ… SZEREZHETŐ MEG…”, amivel arra utalt, hogy az asszony beleegyezésével igen, akarata ellenére azonban nem…

 

* * *