A Misna szóhasználata
[Most, hogy bebizonyosodott, hogy a Misna szóhasználata helyes, a Gömárá a fent idézett 2. fejezet 1. Misna eltérő megfogalmazásával kapcsolatban teszi fel a kérdést:]
– וְנִיתְנֵי הָתָם “הָאִישׁ קוֹנֶה”!
Ha valóban a „megszerez” szó a helyes, akkor miért nem az áll ott is (a későbbi Misnában), hogy „A FÉRFI MEGSZEREZHETI”, és miért az áll benne, hogy „A FÉRFI ELJEGYEZHETI…”?
[A Gömárá válasza:]
– מֵעִיקָּרָא תָּנֵי לִישָּׁנָא דְּאוֹרַיְיתָא, וּלְבַסּוֹף תָּנֵי לִישָּׁנָא דְּרַבָּנַן.
Először, a traktátus nyitó Misnája az eljegyzés leírására az Írás terminológiáját, azaz a „megszerez” szót használja, amely az Írásnak abban részében jelenik meg, amelyik Ábrahám (föld)vásárlásáról szól, később pedig, a 2. fejezetbeli Misnában a rabbinikus terminológiát – az „eljegyez”, mökádés szót – használja a Misna szerzője.
וּמַאי לִישָּׁנָא דְּרַבָּנַן?
És mi a Rabbik ilyen szóhasználatának az értelme?
[A válasz:]
– דְּאָסַר לָהּ אַכּוּלֵּי עָלְמָא כְּהֶקְדֵּשׁ.
Az eljegyzésre használatos kidusin kifejezés a hekdes szó származéka, amely a megszentelt – általában a Szentélynek felajánlott – tulajdont jelenti. Tehát a kidusin, az eljegyzés aktusa által a férj mindenki más számára tilalmassá teszi az asszonyt, hasonlóan a szent tulajdonokhoz, amit tilos szent célon kívül másra használni.
[A Gömárá most az első Misná szövegének szóhasználatát elemzi tovább:]
– וְנִיתְנֵי הָכָא “הָאִישׁ קוֹנֶה”!
Ahelyett hogy „Egy nő… szerezhető meg”, miért nem azt tanítja a Misna, hogy „A FÉRFI MEGSZEREZHETI”, ugyanúgy, ahogy a 2. fejezet 1. Misna azt mondja: „A FÉRFI ELJEGYEZHET…”?
[A Gömárá így válaszol:]
– מִשּׁוּם דְּקָא בָּעֵי לְמִיתְנָא סֵיפָא “וְקוֹנָה אֶת עַצְמָהּ” בְּדִידָהּ – תָּנָא נַמִי רֵישָׁא בְּדִידָהּ.
Mivel Misnánk későbbi (b) paragrafusa szintén a nő szemszögéből tanítja a törvényt: „AZ ASSZONY… SZEREZHETI VISSZA MAGÁT…”, ezért a Misna első paragrafusát szintén az asszony szemszögéből fogalmazza meg: „EGY NŐ HÁROMFÉLEKÉPPEN SZEREZHETŐ MEG”.
[A Talmud nem tartja kielégítőnek ezt a választ:]
– וְנִיתְנֵי “הָאִישׁ קוֹנֶה וּמַקְנֶה”!
Ha az első Misna két paragrafusának egyeznie kell, akkor ugyanígy taníthatná mindkét törvényt a férfi szemszögéből, mondván: „A férfi háromféleképpen szerezhet asszonyt, és kétféle módon bocsáthatja őt el…” – ? –
[A Talmud így válaszol:]
– מִשּׁוּם דְּאִיכָּא מִיתַת הַבַּעַל, דְּלָאו אִיהוּ קָא מַקְנֵי, מִן שְׁמַיָּא הוּא דְּמַקְנֵי לָהּ.
A (b) paragrafust mindenképp az asszony szemszögéből kellett megfogalmazni, mivel a két mód egyike, amellyel az asszony visszanyerheti szabadságát, a férje halála, amely esetben nem a férfi bocsátja el az asszonyt a házasság kötelékéből, hanem az Ég bocsátja el. Így, mivel a (b) paragrafusnak az asszonnyal kapcsolatban a „szerezheti vissza magát” kifejezést kell használnia, ezért az (a) paragrafus is az asszony szemszögéből tanítja a törvényt.
[A Talmud egy másik lehetséges magyarázatot is fölvet az (a) paragrafus megfogalmazásával kapcsolatban:]
וְאִי בָּעֵית אֵימָא: אִי תָּנָא “קוֹנֶה” – הֲוָה אָמִינָא אֲפִילּוּ בְּעַל כָּרְחָה, תָּנָא “הָאִשָּׁה נִקְנֵית”, דְּמִדַּעְתָּהּ – אִין, שֶׁלֹּא מִדַּעְתָּהּ – לָא.
Ha kívánod, így is válaszolhatunk: a Misna azért választotta ezt a kifejezést, mert ha a Misna azt tanította volna, hogy „a férfi megszerezhet”, akkor azt gondolhatuk volna, hogy az asszony akár akarata ellenére is eljegyezhető. Ezért tanította a Misna: „EGY NŐ… SZEREZHETŐ MEG…”, amivel arra utalt, hogy az asszony beleegyezésével igen, akarata ellenére azonban nem…
* * *
