Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám:
Széfer Softim: A Bírák könyve
A Szánhedrin és a büntetőjog szabályai
1. fejezet
A 71, a 23 és a 3 tagú bíróságok
A bíróság felállításának micvája
- §. Tevőleges parancsolat az Írásokban, hogy bírákat és végrehajtókat [felügyelőket] rendeljünk minden városban és minden tartományban, ahogyan írva van:[1] „Bírákat és felügyelőket adj magadnak minden kapudban.”
A „bírák” olyan tisztségviselők, akik a bíróságon látják el feladataikat, előttük jelennek meg a peres felek. A „felügyelők” viszont olyan tisztségviselők, akik szolgálati jelvénnyel és korbáccsal vannak ellátva, ők állnak a bírák előtt, ellenőrzik a vásárokat, piacokat és az utcákat, felügyelik a boltokat, a megállapított árakat és mértékeket. A szabálysértőket testi fenyítéssel büntetik. Az ő tevékenykedésük egyetlen ellenőre a bíró.[2]
Ha valakit törvényszegésen kapnak, a bíróság elé kell vinniük, hogy a bírák ítéljék meg őket bűnösségük szintje szerint.
- §. Kötelességünk bíróságokat felállítani minden tartományban és minden városban, de ez a kötelesség csak Izraelre vonatkozik. A diaszpórában ezzel szemben nem kötelességünk minden tartományban bíróságot felállítani.[3] [Ez a rendelkezés pedig a fenti] vers [folytatásából származik]: „…adj magadnak minden kapudban, amelyeket az Örökkévaló, a te Istened neked ad, törzseid szerint.”
A Szánhedrin és a 23 tagú kis bíróság
- §. Hány rendszeres[4] bíróságot kell felállítani a zsidó nép között, és hány bírának kell szolgálnia egyetlen bíróságon?
Először is a legfelsőbb bíróságot állítják fel a Szentélyben. Ennek a neve Nagy Szánhedrin.[5] 71 bírából állott, hiszen írva van:[6] „Gyűjts össze nekem hetven férfiút Izrael vénei közül.” És Mózes elnökölt körükben, ahogy [a vers folytatásában áll]: „hogy álljanak ott veled”. Így lesz a szám 71.
Az a feje a Nagytanácsnak, aki a legbölcsebb közülük. Ő az ülés feje, vezetője , s az ő tisztségének neve nászi – fejedelem mindenütt. Ő foglalja el Mózesnek, a mi Tanítónknak helyét.
A [többi] 70 között a legnagyobb rangban a tanács fejének kijelölt helyettese. Ő ül a nászi jobbján, s a neve áv bét din – a bíróság atyja . A többi bíró előttük ül, koruk és [tudásbéli] rangjuk szerint.[7] Akinek nagyobb a bölcsessége a többinél, az ül közelebb a nászihoz, annak balján. [A Szánhedrin tagjai] félkörben ülnek, hogy a nászi és az áv bét din láthassa egyszerre mindnyájukat.
Ehhez járul még két, egyenként 23 bírából álló bíróság. Az egyik a Szentély udvarának bejáratánál[8] tartja üléseit, a másik pedig a Templom-hegyre vezető kapunál.[9]
[Ezen felül] nevezünk ki Izrael minden városában, melyben 120 vagy több [felnőtt férfi] lakik, [úgynevezett] „kis” szánhedrint. A város bejáratánál tartják üléseiket, ahogyan írva van:[10] „És állítsátok föl a kapuban a jogot.” Hány bíró legyen egy ilyen bíróságon? 23. Akinek a legnagyobb a bölcsessége, az legyen a főbíró, és a többi üljön félkörbe, hogy a főbíró láthassa mindannyiukat.
3 tagú kis bíróságok 120 tagú városban
- §. Az olyan városban, amelynek 120 [felnőtt férfinél] kevesebb lakója van, három bírából álló bíróságot rendelünk, mert ne álljon egy bíróság soha háromnál kevesebb főből. Így lehet kisebbségi és többségi vélemény, ha véleménykülönbség mutatkozik valamely ügy megítélése kapcsán.
- §. Ha egy városban nincs két nagytudású bölcs – egy olyan, aki képes az egész Tóra alapján tanítani és döntvényeket hozni; no meg egy olyan, aki hozzáértően tud figyelni, tudja, hogyan kell kérdezni, és hogyan lehet megfelelő válaszokat nyerni –, akkor inkább ne legyen ott bíróság, még ha ezerszámra élnek is ott zsidók.
- §. Ha a bíróságnak van két ilyen [tudású bírája]: egy, aki hozzáértően tud figyelni [az egész Tórára vonatkozó minden ügyben], és egy másik, aki ki tudja fejteni [a dolgokat], az érvényes bíróság. Ha három ilyen bírája van, akkor az már egy megbízható bíróság; ha pedig négy olyan bírája van, aki ki tudja fejteni a dolgokat [az egész Tórára vonatkozó összes ügyben], az már igazán bölcs bíróság.
A bíróság felállása
- §. Minden kis szánhedrin előtt három sorban Tóra-tudósokat ültetünk. Minden sorban 23-an ülnek. Az első sor van a legközelebb a szánhedrinhez, a második sor mögötte, a harmadik sor amögött. A Tóra tudói minden sorban tudásuk szintje szerint ülnek.
- §. Ha véleménykülönbség mutatkozik a bírák között, és szükségesnek látszik, hogy a Törvény tudói közül egyet felavassanak, kiegészítendő [a bírák] számát, az első sorban ülök közül a legnagyobb tudásúnak adják az avatást. A második sorból a legbölcsebb előre lép,[11] és az első sorba ülhet, hogy az üres helyet betöltse; és a harmadik sorban is a legbölcsebb előrelép, s a második sorba ülhet, hogy betöltse az üres helyet. A hallgatóságból választanak valakit, az ülhet a harmadik sorba. Hasonlóképpen, ha egy második vagy harmadik [pót]bírát kell beavatni, ugyanezt az eljárást követik.
- §. Amikor a szánhedrin ülésezik, két törvényszéki írnok álljon előttük: az egyik jobbfelől, a másik balfelől. Az egyik jegyezze azoknak az érveit, akik a vádlottat elmarasztalandónak tartják, a másik pedig azoknak az érveit, akik szerint föl kellene menteni.
Miért kell 120 fő a legkisebb bírósághoz?
- §. Miért csak olyan városban kell szánhedrint kijelölni, melynek lakossága több mint 120 [főt számlál]? Mert így lesz a szánhedrin 23 bírája, három sorban a [Törvény] tanulói, egyenként 23-an, 10-en, akik a zsinagógában ülnek,[12] két [törvényszéki] írnok, két törvényszolga, a peres felek, két tanú; azután két olyan tanú, aki az előbbi kettő vallomásának ellentmond; azután megint két tanú, aki a második két tanú vallomásának ellentmond, és megvédi az első tanúk [vallomásának] hitelét;[13] két adománygyűjtő és egy harmadik, aki elosztja az adományokat; egy orvos, aki köpölyöz, egy írnok[14] és a kisgyermekek tanítója.[15] Így jön ki a 120.
[1] 5Mózes 16:18.
[2] Ezzel a kijelentésével Maimonidész arra látszik uttalni, hogy a felügyelők kijelölése nem független micva, hanem a bírákéval kapcsolatos, hiszen ők voltaképpen a bírák döntéseinek végrehajtói.
[3] Ezt úgy kell értenünk, hogy bírákat viszont ki kell jelölni minden városban, de tartományi bíróságra nem vonatkozik ez a kötelezettség a diaszpórában.
[4] Ti. olyat, amely rendszeresen ülésezik, és amely a fenti háláchában megfogalmazott alapelvek szerint működik. Két peres fél bármikor létesíthet ad hoc, egyetlen ügyre szerveződött bíróságot is.
[5] A szánhedrin a görög szünhedrionból származik, jelentése: ’ülés, gyűlés, tanácskozás’.
[6] 4Mózes 11:16.
[7] Felvetődik a kérdés: hogyan érvényesülhet egyszerre a kor szerinti és a tudás szerinti rangsor? A Keszef Misné szerint előbb a kor, azután a tudás szerint, Ráv Kápách viszont szöveghibát vél felfedezni itt, szerinte a helyes olvasat: „kettejük előtt ülnek tudásuk szerint”, tehát csak a tudás számít.
[8] Tehát az asszonyok csarnokában, a Nikánor kapu előtt, mely a Templom udvarának bejárata.
[9] A Chuldá kapunál, a legtöbben ugyanis ott léptek a Templom-hegy területére.
[10] Ámósz 5:15.
[11] „Azt mondjuk neki: jobb az oroszlánok farkának lenni, mint a rókák fejének” (Szánhedrin 37a.).
[12] Ezek az aszará batlanim, a „10 dologtalan”, akiknek van ráérős idejük, hogy a közösségnek szenteljék. Az a város nevezheti magát gazdagnak, amelyik megteheti, hogy azt a tíz embert, aki állandóan a zsinagógában tartózkodik, eltartsa – mondja a Talmud (Mögilá 5a.). A csoport természetesen több mint tíz emberből is állhatott, akik állandóan váltották egymást az ima, dicséret, az Írások tanulmányozása, esketés, temetés stb. szolgálatában.
[13] A Keszef Misné magyarázata szerint szükséges, hogy minden közösségben legyen elég ember arra, hogy ellentanúkra is jusson, mert különben a tanúságtevők nem riadnának vissza a hazugságtól. Ez utóbbiaknak azután megintcsak kell ellentanú, aki megvédi az első tanúk igazát, mert különben nem riadnának vissza a hazugságtól. Egy tanú pedig nem tanú.
[14] Ez nem a törvényszék írnoka, hanem a közösségé.
[15] Lásd A Tóra-tanulás szabályai (2:1.): „Amely városban nem tanulják a gyermekek a Tórát, azt kiközösítéssel kell sújtani, amíg nem alkalmaznak tanítókat. Ha nem alkalmaznak tanítókat, a város megérdemli, hogy elpusztuljon.”
