Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám:
Széfer Násim: A nők könyve
A házasság szabályai
Ide tartozik két tevőleges, két tiltó, összesen négy parancsolat:
- Házasságot kell kötni kötubá (házassági levél) és kidusin (a zsidó törvényekben előírt eljegyzés) által.
- Nem szabad nemi érintkezést folytatni kötubá és kidusin nélkül.
- A férfi ne vonja meg feleségétől az ellátásra, ruházkodásra és testiségre vonatkozó jogait!
- Szaporodni és sokasodni kell.
- fejezet
A házasság: kötelesség és tilalom
A jegyesség
- §. A Tóra-adás előtti időkben, ha egy férfi és egy nő találkozott az utcán, és együtt elhatározták, hogy egybekelnek, a férfi hazavitte a nőt, intim kapcsolatot létesített vele, és ezáltal a feleségévé tette. A Tóra-adás után a zsidóknak megparancsoltatott, hogy ha egy férfi feleségül kíván venni egy nőt, akkor először tanúk jelenlétében kell feleségeként megszereznie, és csak ezután válik a feleségévé. Erre utal az Írás[1]: „Ha valaki feleséget vesz, és az hozzá megy…”
- §. A megszerzésnek ez a módja a Tóra egyik tevőleges parancsolatát teljesíti.
A feleség megszerzésének három szabályszerű módja van: pénz átadásával, okirat által, és intim kapcsolat létesítése révén.
Az intim kapcsolat létesítésének és a hivatalos okirat átadásának módja a Tóra szövegéből származik, míg a pénz átadásának érvényessége rabbinikus [következtetés a Tóra szövegéből].
A megszerzésnek ezt a stádiumát általánosan éruszinnak (eljegyzésnek) vagy kidusinnak (fölszentelésnek) nevezik. Azt a nőt, akit az említett három mód valamelyikével szereztek meg, a mökudeset (megszentelt) vagy möureszet (eljegyzett) szóval illetik.
- §. Miután az eljegyzés művelete hivatalosan megtörtént, és a nő mökudeset lett, férjes asszonynak tekintendő, noha a nemi aktus még nem történt meg, és a nő még nem lépett be a férje házába. Ha a férjén kívül bárki más nemi kapcsolatot létesít vele, az a bíróság halálos ítéletének teszi ki magát. Ha pedig el akar válni, akkor [a férjnek] getet (válólevelet) kell írnia.
A paráznaság tilalma
- §. Ha egy férfi a Tóra-adás előtti időkben találkozott egy nővel az utcán, és mindketten óhajtották, a férfi fizethetett neki, és „az út szélén”[2] nemi kapcsolatot létesíthetett vele, aztán otthagyhatta. Az ilyen nőnek „parázna”[3] a neve.
A Tóra-adás után a paráznaság tiltottá vált, ahogy írva van[4]: „Ne legyen kéjnő Izrael leányai között.” Ezért tehát arra a személyre, aki csupán kéjvágyból, kidusin nélkül létesít intim kapcsolatot egy nővel, a Tóra által előírt korbácsbüntetést szabják ki, mivel szajhával lépett viszonyra.
- §. Minden olyan viszony létesítését, amelynek tilalma a Tórából származik, és ami égi halálbüntetést von maga után – azaz a Párását Ácháré Mot-ban említett eseteket –, árájotnak, az egyes megnevezett tiltott viszonyokat pedig külön-külön ervának nevezik.
A másodlagos tilalmak
- §. Vannak más nők[5], akiknek esetében a szóbeli hagyomány tiltja intim kapcsolat létesítését; ezek a tilalmak rabbinikus eredetűek. Ezeket a nőket snijotnak (másodlagosnak) nevezik, hisz [a velük való kapcsolat] tilalma másodlagos jellegű az árájothoz képest. Húsz ilyen fajta nő van, és pedig:
- az anyai nagyanya; ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé: az anyai nagyanya anyai nagyanyja – és a további felmenők – szintén tiltottak;
- az anyai nagyapa anyja: ez a tilalom egyedül rá vonatkozik [a felmenőire nem];
- az apai nagyanya; ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé: az apai nagyanya anyai nagyanyja – és a további felmenők – szintén tiltottak;
- az apai nagyapa anyja: ez a tilalom egyedül rá vonatkozik [a felmenőire nem];
- az apai nagyapa felesége; ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé: akár Jákob ősatyánk felesége is mindannyiunk számára tiltott;
- az anyai nagyapa felesége: ez a tilalom egyedül őrá vonatkozik;
- az apa anyaági testvérének felesége;
- az anya fivérének felesége, legyen az akár apai vagy anyai ági;
- a fiúgyermek menye; ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik lefelé; még akár Jákob ősatyánk számára is tiltott bármelyikünk felesége;
- a leánygyermek menye; ez a tilalom [lefelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a fiúgyermek leányának leánya; ez a tilalom [lefelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a fiúgyermek fiának leánya; ez a tilalom [lefelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a leánygyermek leányának leánya; ez a tilalom [lefelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a leánygyermek fiának leánya; ez a tilalom [lefelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a feleség fia fiának a leánya; ez a tilalom [lefelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a feleség leánya leányának leánya; ez a tilalom [lefelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a feleség apjának anyai nagyanyja; ez a tilalom [felfelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a feleség anyjának apai nagyanyja; ez a tilalom [felfelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a feleség anyjának anyai nagyanyja; ez a tilalom [felfelé] egyedül őrá vonatkozik;
- a feleség apjának apai nagyanyja; ez a tilalom [felfelé] egyedül őrá vonatkozik.
A megszakítás nélkül folytatódó snijotnak tehát mindössze négy kategóriája van: az anyai nagyanya – ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé; az apai nagyanya – ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé; az apai nagyapa felesége – ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé; és a fiúgyerek felesége – ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik lefelé.
A Tóra enyhébb tilalmai
- §. Minden olyan intim kapcsolatnak, amit tilt a Tóra, de amely nem büntetendő égi halállal, iszuré lávin (tiltó parancsolatok tilalma) a neve, de hívják ezeket iszuré ködusá (a szentség tilalmai) néven is.
Ilyenből kilenc van: özvegyasszony és főpap közötti viszony; főpap, vagy egyszerű pap és elvált asszony, zoná[6] vagy chálálá[7] közötti viszony; tiltott kapcsolatból (ervából) született nő és zsidó férfi közötti viszony; tiltott kapcsolatból (ervából) született férfi és zsidó nő közötti viszony; zsidó nő és betért moábita vagy ammonita közötti viszony; férfi és elvált felesége közötti viszony, miután az feleségül ment egy másik férfihoz; zsidó nő és olyan férfi közötti viszony, akinek a heréje összezúzódott vagy a hímvesszeje megcsonkult; jövámá (özvegyasszony[8]) és más [az elhunyt férje fivérein kívüli] férfi közötti viszony, amíg a sógorai iránti kötelezettsége fennáll.
A rabbinikus rendelkezés szerint az elvált asszony és a chálicán[9] keresztül ment asszony státusa azonos, és [mindkettőnek] tilos pappal [viszonyt létesítenie]. A Bölcsek a nötinimet – nőket és férfiakat egyaránt – a tiltott kapcsolatból született személlyel azonos kategóriába sorolták; ezek tilalma rabbinikus. A tiltott testi kapcsolatok szabályaiban fogjuk majd elmagyarázni, kik a nötinim.
- §. Vannak bizonyos viszonyok, amelyekre valamilyen tevőleges parancsolatból származó tilalom vonatkozik, de tiltó parancsolat nem tiltja őket. Három ilyen van: betért egyiptomiak és edomiták első és második nemzedéke, férfi és nő egyaránt; és a nem szűz nő és főpap közötti viszony.
Ezekben az esetekben nincsenek versek, amely azt mondják: „Ne lépjen be [az Örökkévaló gyülekezetébe]…” vagy „Nem vehet el…”
Az [áttért egyiptomiakkal és edomitákkal való házasságot tiltó] tilalom, [5Mózes 23:9-ből] származik, amely azt mondja: „A harmadik nemzedék jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe”. Ez arra utal, hogy az első és a második viszont nem léphet be [ebbe a házassági kapcsolatba].
Hasonlóképpen [a 3Mózes 21:13. tevőleges parancsolatból]: „[A főpap] hajadon lányt vegyen el” levezethetjük, hogy nem vehet el olyan nőt, aki nem szűz. A tevőleges parancsolatból levezetett tilalom státusa azonos a tevőleges parancsolatéval.
[1] 5Mózes. 22:13.
[2] 1Mózes 38:16-ból idézett kifejezés.
[3] Uo. 38:21-ből idézett kifejezés.
[4] 5Mózes 23:18.
[5] Maimonidész azért csupán a „nőket” említi a tilalmak alatt, mivel a zsidó jogban a házasság kötésnél mindig a férfi az aktív fél. Természetesen mindezek a tilalmak a nőkre is vonatkoznak.
[6] Ebbe a kategóriába tartozik a nem zsidó nő, vagy az olyan zsidó nő, aki korábban olyan férfival hált, aki bármilyen módon tiltott volt a számára.
[7] Az olyan nő aki egy kohénra tiltott nemi kapcsolatból született, vagy az, aki korában nemi kapcsolatot létesített egy kohénnal, aki akkor tiltott volt a számára.
[8] A Tóra kinyilvánítja, hogy ha egy férfi gyermektelenül hal meg, de egy vagy több fivére él még, akkor az özvegye nem mehet feleségül tetszése szerint bárkihez, hanem az elhunyt valamelyik fivérének kell őt a jibum néven ismert processzus formájában feleségül vennie. (5Mózes 25:5.)
[9] Ha bármelyik fél elutasítja a jibumot, a Tóra biztosítja a chálicá [a a sarulehúzása] néven ismert eljárást, ami által az özvegyet feloldja kötelezettsége alól (5Mózes 25:9.).
