Chászid filozófia
A kóser étkezés kabbalisztikus jelentése
A lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi írása
- fejezet
A tisztaság ismérvei vagy meghatározó tényezői
A hasított pata és a kérődzés
Mózes harmadik könyvében[1] a Tóra részletesen kifejti, melyek a tiszta állatok, amelyeket megehetünk, és melyek a tisztátalanok, amelyeknek tilos a fogyasztása. A Tóra két ismérvet említ, amelyek alapján a tiszta állat felismerhető: kérődzik, és hasított a patája[2].
A rabbinikus kommentárokban[3] felvetődik a kérdés, hogy vajon e két ismérv határozza-e meg a tisztaság, illetve a tisztátalanság státuszát. Másképpen fogalmazva, vajon az teszi-e tisztává az állatot, hogy kérődzik és hasított a patája, és ezek hiánya oka-e tisztátalanságának? Ugyanis tekinthetnénk ezeket az ismérveket csupán külsődleges jellegzetességeknek is, amelyek alapján egy tiszta állat felismerhető; azaz lehet, hogy egy állat egészen más miatt tiszta, de annak érdekében, hogy mi felismerhessük, mint tiszta állatot, az Örökkévaló ezekkel a jellegzetességekkel ruházta fel, megkönnyítve számunkra tiszta állatként történő azonosítását.
Gyakorlati különbség áll fenn e két alternatíva között:
Tórai törvény rendeli el, hogy „az, ami tisztából ered, maga is tiszta”[4] – még ha nem is rendelkezik a tisztaság azonosító jegyeivel. Például, amikor egy tiszta állatnak olyan utóda születik, amelyiknek nem hasított a patája, ez az utód, abból eredően, hogy tiszta állat ivadékaként született, maga is tiszta, függetlenül attól, hogy nem rendelkezik a tisztaság ismérveivel.
Már most, ha ezen ismérvek pusztán a beazonosítás célját szolgáló ismérvek lennének (a második alternatíva szerint), akkor ez a rendelkezés már pusztán logikai szempontból is indokolt lenne: mivel ez az állat egy tiszta állat ivadéka, nincs szükség további ismérvekre. Ha azonban maguk az ismérvek határozzák meg a tisztaságot, akkor, a logika alapján, a nem hasított patájú utódot tisztátalannak kellene tekinteni. Az azonban, hogy a törvény szerint az ilyen állat mégis tisztának ítéltetik, mutatja, hogy ez olyan bibliai rendelkezés, amely a mi értelmünk fölött áll.
Szabad-e vele játszani?
Másfelől viszont annak a kérdésnek, hogy a tisztaság ténye logikai érvelés, vagy bibliai rendelkezés alapján döntendő-e el, jogi következményei is vannak:
Tilos játszani az eleségként szolgáló tiszta állatokkal[5], mivel ez az étel megszégyenítése lenne. Ez azonban csupán azokra a táplálékul szolgáló állatokra vonatkozik, amelyek egy tiszta faj egyedei. Ha azonban a faj tisztátalan, de bibliai rendelkezés tisztának nyilvánítja, akkor ennek egyedeire nem vonatkozik a fentebbi tiltás.
Ez a különbség a következő bibliai vers szövegösszefüggésében bizonyítható[6]: „…és a Leviatán (cethal), amelyet azért formáltál, hogy játszadozzál vele.” A Jeruzsálemi Talmud[7] megkérdezi, hogyan játszadozhat valaki egy tiszta állattal, és ezt a választ adja: a Leviatán tisztátalan állatfajból származik, ám egy speciális rendelkezés tisztának nyilvánította. Ebből következik, hogy ha tisztaságát kizárólag egy bibliai rendelkezésnek köszönheti, akkor lehet játszani vele.
Így tehát egy olyan állat estében, mely tiszta fajból származik, de valamilyen oknál fogva mégsem születik kérődzőnek vagy hasított patájúnak: ha azt mondjuk, hogy a kóserság jelei egyben a kóserságot meghatározó elemek is, akkor ez az állat nem kéne, hogy kóser legyen, és az, hogy mégis kósernek számít, bibliai rendelkezésnek köszönhető. Ilyen estben tehát szabad vele játszani.
Ha azonban ezek a jelek a kóserság ismérvei csupán és nem meghatározó elemei, akkor az ilyen állat továbbra is kóser minden külön bibliai rendelkezés nélkül, és így tilos a vele való játék.
A tisztaság ismérvei a meghatározóak
Számos bizonyíték van arra, hogy a tisztaság külsődleges ismérvei egyben a tisztaságot meghatározó tényezők is. Ami azt illeti, maga a bibliai szöveg is ezt látszik igazolni, amikor azt állítja, hogy egy bizonyos állat tiltott „mert kérődző ugyan, de patája nem hasadt, tisztátalan az nektek.”[8]
[1] 3Mózes 11.
[2] Uo. 11:3
[3] Ragacsovi rabbi Joszéf Rozen, Cáfnát Pánéách Maimonidész munkáiról, A tiltott ételek szabályai 1. fej., részletesen lásd ott . Vö. A tévelygők útmutatója 3:48. Lásd még Likuté Szichot, II:375.
[4] Bchorot 5b.
[5] Lásd 756. lábj.
[6] Zsoltárok 104:26.
[7] Sábát 9:7. [idézi Jób 40:29-et: „Játszadozhatsz-e vele (a Leviatánnal ), mint a madárral”]. Vö. még Chulin 67b. és Chidusé Ágádot ott s.v. Leviatán
[8] 3Mózes 11:4-6.; és vö. ott 11:7., „mert hasadt patájú ugyan és kettéhasított a patája, de nem kérődzik, tisztátalan az nektek.”
