- fejezet
Mely lakóhelyen kötelesség a mezuzá fölszerelése?
Az alapfeltételek
- §. Tíz feltétel van, amelyeknek egy lakóhely meg kell feleljen ahhoz, hogy a lakója köteles legyen mezuzát fölszerelni. Ha bármelyik feltétel hiányzik, akkor ott nem kötelező mezuzát föltenni. Ezek a következők:
- a) területének négyszer négy könyöknek, vagy ennél is nagyobbnak kell lennie;
- b) legyen két ajtófélfája;
- c) legyen szemöldökfája;
- d) legyen fedele;
- e) legyenek ajtói;
- f) a bejárat legalább tíz ökölnyi magas legyen;
- g) a ház profán célokat szolgáljon;
- h) emberi lakás céljára épült legyen;
- i) emberhez méltó hajlék legyen, (pl. nem mellékhelység stb.);
- j) állandó lakhelynek legyen szánva.
- §. Olyan lakhelyre, amely négyszer négy könyöknél kisebb, nem kell mezuzá. Ha az alapterülete megvan tizenhat négyzetkönyök, de formájára nézve kör, ötszög vagy – fölösleges is mondani: négyszög – mivel a területében megvan a négyszer négy könyök – szükséges a mezuzá.
- §. Az exedra – olyan tetővel fedett és három oldalról zárt csarnokszerű rész, amelynek negyedik oldala a jó szellőzés és a megfelelő világítás miatt teljesen nyitott – még akkor is kivétel a mezuzá-állítás kötelezettsége alól, ha a negyedik oldalán van két oszlopa. Ugyanis az oszlopok a tető alátámasztását szolgálják, s nem ajtófélfák.
Hasonlóképpen egy oszlopokon nyugvó tetőnél, amely alatt nincsenek falak, noha házformájú, nem kell feltenni a mezuzát, mivel nincsenek ajtófélfák. Az oszlopokat ugyanis csupán a tető alátámasztására szánták.
- §. Az olyan házra, amelynek a bejárata mindkét oldalán ajtófélfa van, de fölöttük nem szemöldökfa, hanem boltív [a következő szabály érvényes]: Ha az ajtófélfák tízökölnyiek vagy magasabbak, kell rájuk mezuzá. Ha azonban nem érik el a tízökölnyi magasságot, nem kell rájuk mezuzá, mivel nincs szemöldökfájuk.
- §. Olyan házra, amelyen nincs tető, nem kell mezuzá. Ha a háznak az egyik része fölött van fedél, a másik része fölött nincs, én a következő szabályt gondolom megfelelőnek: Ha a bejárat felőli rész fölött van a tető, akkor kell mezuzá.
Előbb az ajtókat kell föltenni, és azután fölszerelni a mezuzát.
Ha nem lakhely
- §. A jeruzsálemi Templomhegy Szentélyének kapui, szobái, udvarai és hasonlóképpen a zsinagógák és tanházak bejáratai, amelyekben nincsenek lakások, de ahol emberek élnek, nem igényelnek mezuzát, ugyanis szent helyek ezek.
A falusi zsinagógára, amelyben vendégek laknak, kell mezuzá.
A Jeruzsálemi Szentély komplexumának egyetlen kapujára sem kell mezuzá, kivéve a Niknor kaput és a közelében lévőket, valamint a Párhedrin szobájának bejáratát, mert ez a szoba szolgált a főpap lakóhelyéül, amikor a Jom Kippuri szolgálat miatt hét napra el volt vágva az otthonától.
- §. Szalma tárolására szolgáló csűrre, tehénistállóra, fáskamrára és más raktárhelyiségekre nem kell mezuzá, ugyanis írva van[1]: „…házad ajtófélfáira…” – azaz az olyan házra, amelyik a ti használatotokra szolgál –, s nem a fentiekre és a hasonlókra.
Következésképp ha egy csűrt nők öltözőként is használnak, akkor arra kell mezuzá, mivel így lakás céljára is szolgál. Őrházra, excedrára, tornácra, kertre, karámra nem kell mezuzá, mivel ezek nem lakások. Ha azonban mezuzát igénylő lakhelyek nyílnak ezekre a létesítményekre, akkor ezekre is kell mezuzá.
- §. Ennek értelmében udvarokra és utcákra szolgáló kapukra valamint városkapukra kell mezuzá, mivel házak nyílnak rájuk. Még amikor tíz építmény nyílik is egymásba, ha a legbelsőre kell mezuzá, akkor mindegyikre kell. Következésképpen Bölcseink azt mondták: Arra a kapura, amelyik kertből udvarra nyílik, kell mezuzá.
Nem állandó lakhelyek, mellékhelységek és fürdők
- §. Árnyékszékre, fürdőházra, mikvére, cserzőműhelyre és hasonlókra nem kell mezuzá, mivel ezek nem számítanak emberhez méltó hajléknak.
A Szukkot idejére épített sátorra, és a hajóra épített házra nem kell mezuzá, mivel ezek nem számítanak állandó lakóhelynek.
A fazekas két bódéját illetően, amelyek egyike a másikban van: a külsőre nem kell mezuzá, mert az nincs állandó használatban. A piaci raktárhelyiségekre sem kell, mert nem állandó hajlék céljára szolgálnak.
Ritkábban használt ajtók
- §. Az olyan lakásban, amelynek sok ajtaja van, minden egyes ajtóra kell mezuzá, noha ki- és bejárásra általában csak az egyiket használják.
A lakás és a padlásszoba közötti kis bejáratra is kell mezuzá. Ha van egy különálló szoba a házban, vagy akár csak egy olyan, amelyik egy másik szobába vezet, akkor mezuzát kell szerelni a legbelső szoba ajtófélfájára, a külső szoba ajtófélfájára, és a ház ajtófélfájára is, mivel ezek a helyiségek mind lakás céljára szolgálnak, és állandó építmények.
- §. Ha valaki gyakran használ egy olyan ajtót, amely a zsinagóga és a tanház, illetve a saját háza között van, akkor arra is kell mezuzá.
Ha két ház között van az ajtó, akkor a mezuzá helyét az ajtó forgópántjainak helye határozza meg: a mezuzát arra az oldalra kell helyezni, amelyiken a forgópántok látszanak.
A mezuzá pontos helye
- §. Hová kell fölszerelni a mezuzát? A bejárat belső oldalára, legfeljebb egy ökölnyire az ajtófélfa külső élétől, és a bejárat fölső harmada kezdeténél. Ha magasabbra szerelik, az még érvényes, egészen míg nincs közelebb egy ökölnyinél a szemöldökfához.
A házba lépő felől nézve jobb kéz felől kell elhelyezni. Ha a bal oldalra helyezik, nem érvényes.
A közös tulajdonban lévő házra is kell mezuzá.
A micva ereje
- §. A mezuzá micvájának betartására nagy figyelmet kell fordítani, mert ez mindenkor, mindenkire nézve kötelező.
Ennek a micvának a betartása révén valahányszor az ember hazaérkezik vagy távozik, találkozik a Szent – áldott legyen – nevének egyetlenségével, és eszébe jut az Iránta érzett szeretet. Így fölébred álmából, nem időtálló hívságainak hajszolásából, és felismeri, hogy semmi sem tart örökké, csak a világ Teremtőjének felismerése. Ez arra serkenti az embert, hogy nyerje vissza teljes tudatosságát, és kövesse az egyenesség útját.
Bölcseink azt tanították: Akinek van tfilin a fején és a karján, cicitet visel az öltözékén, és van mezuzá az ajtaján, az biztos lehet benne, hogy nem fog vétkezni, mert annyi dolog figyelmezteti a jóra. Ezek az angyalok, akik megakadályozzák, hogy bűnt kövessen el. Ahogy a vers mondja[2]: „Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelői körül, és kiszabadítja őket.”
[1] 5Mózes 6:9.
[2] Zsoltárok 34:8.