Ez Áronnak és fiainak áldozata, amelyet áldozzanak az Örökkévalónak, amely napon fölkenik őt… Az a pap, akit fölkennek… (3Mózes 6:13,15)
Felkent, héberül másiách – משיח. A hetiszakasz érdekes személyei című sorozatunkban a Cáv hetiszakasszal kapcsolatban a zsidó nép felkent vezetőjéről ejtünk szót.
A másiách szó ma messiás értelemben használatos, ám eredetileg, tórai értelemben a nép olajjal felkent vallási (főpap), illetve világi (király) vezetőjét jelenti. Az olajjal való felkenés egyfajta felszentelést jelent, és embereken kívül a szentélyt és annak eszközeit is felkenték, ahogy szintén a Cáv szakaszban olvassuk:
És vette Mózes a kenetolajat és fölkente a hajlékot és mindazt, ami benne volt és megszentelte azokat. Azután fecskendett belőle az oltárra hétszer; fölkente az oltárt és minden edényét, a medencét és talapzatát, hogy megszentelje azokat. És öntött a kenetolajból Áron fejére és fölkente őt, hogy megszentelje. (3Mózes 8:10-12)
Felkenésről a Tóra korábbi részében is olvashatunk, amikor Jáákov ősapa, testvére, Észáv (Ézsau) elől menekülvén álmost lát, melyben egy létrán angyalok mennek fel és le. Jáákov ébredése után oltárt állít és olajjal önti le, hogy felszentelje:
És fölkelt Jákob kora reggel, vette a követ, melyet feje alá tett és tette azt oszlopnak és öntött olajat a tetejére. (1Mózes 28:18)
A nemzedékek során egy különleges, erre a célra készített, fűszerekkel gazdagított olajat használtak, melynek pontos összetevőiről a Tóra tudósít (2Mózes 30:22-33). A Talmud egy helyen (Horájot 11b) arról ír, hogy a pusztában eredetileg készített, nem túl nagy mennyiségű, mindössze 12 log (3.67 l) olaj csodás módon sosem fogyott el, bármennyit is használtak belőle, és a mai napig létezik. A Mózes által készített olajat a hagyomány szerint Josijáhu király rejtette el az első Szentély időszakának vége felé más megszentelt tárgyakkal együtt. Ettől fogva a kohén gádol felkenését az jelentette, hogy szolgálata kezdetén első ízben magára öltötte a főpapi ruházatot. Azt mondják, hogy az idők végezetén, amikor felépül a harmadik Szentély, a frigyládával és más eszközökkel együtt előkerül az elrejtett olaj is. Mind a jövőbeni főpapot, mind pedig Izrael népének jövendőbeli királyát, a messiást ezzel kenik majd fel.
A Tánách, a zsidó Biblia több alkalommal tudósít arról, hogy az aktuális próféta vagy főpap felkente a soron következő királyt. Míg minden új kohén gádolt, főpapot fel kellett kenni, addig a királyok közül csak azt, aki új dinasztiát kezdett, vagy az előzőt folytatta, ám voltak, akik megkérdőjelezték a kinevezést. Emellett létezett egy érdekes jelenség, a „háborúra felkent pap”, akinek az volt a feladata, hogy a katonákat lelkesítse csata előtt, illetve a Tórában előírt csoportokat felmentse a harc kötelezettsége alól. A Tánách helyenként „kinevezni” értelemben használja a „felkenni” szót. A Tánách ennek megfelelően helyenként „kinevezni” értelemben használja a „felkenni” szót, a „másiách” pedig bárkit jelenthet, akit felkentek vagy kijelöltek egy bizonyos szerepre.
A messiási korban a másiách egy olyan ember lesz, aki a zsidó nép igaz vezetőjeként elhozza a teljes és végső megváltást, felépíti a harmadik Szentélyt és összegyűjti a szétszórtakat Izrael földjére. Nagyszerű képességeinél fogva az egész világ szemét felnyitja az Örökkévaló nagyságára, és így az egész emberiség elismeri majd az Ő uralmát. A messiási korszakban eljön a világbéke is, és a farkas együtt pihen majd a báránnyal. Kívánjuk, hogy ez minél hamarabb, még napjainkban megtörténjen.
Fotó: Chabad.org
