A hetiszakasz érdekes szereplői című sorozatunkban a chabad.org írásának felhasználásával annak járunk utána, hogy ki ez az Og, aki abban a különleges érdemben részesült, hogy az ágya méretéről értesít a Tóra. Og, Básán hatalmas testű királya rendkívül hosszú életének epizódjait részben a Tórából, részben pedig az azt kiegészítő midrásokból ismerjük. A Tórából tudjuk, hogy Og csatát vívott a zsidók ellen (4Mózes 21:33-35) és vereséget szenvedett.
Megfordultunk és fölmentünk Básán felé; és kijött Og, Básán királya elénk, ő és egész népe háborúra Edreibe. És az Örökkévaló mondta nekem [Mózesnek]: Ne félj tőle, mert kezedbe adtam őt és egész népét meg országát; tégy vele, amint tettél Szichonnal, az emóri [nép] királyával, aki Chesbonban lakik. És az Örökkévaló, a mi Istenünk kezünkbe adta Ogot is, Básán királyát és egész népét; mi megvertük őt úgy, hogy nem hagytunk belőle maradékot. Meghódítottuk mind a városait az időben, nem volt város, melyet el nem vettünk tőlük; hatvan várost, Árgov egész vidékét, Og birodalmát Básánban. Mindezek erősített városok voltak, magas fallal, kapukkal és tolózárral, kivéve az igen sok nyílt [nem fallal körülvett] várost… Mert csak Og, Básán királya maradt az óriások maradékából [héberül refáim]; íme ágya vaságy, nemde Rábában van, ami Ámon fiaié, hosszúsága kilenc könyök és négy könyök a szélessége, a férfi könyöke szerint. (5Mózes 3:1-11)
A Tóra a refáim maradékaként utal Ogra, vagyis az óriások közül az utolsóra. Ennek megerősítéseként közli ágyának méretét: kilenc könyök, vagyis több, mint négy méter hosszú, és négy könyök, azaz közel két méter széles. Bár ez valóban nagyobb, mint egy rendes felnőtt ágy, magyarázóink azt mondják, hogy ez valójában csak a kisbaba korából származó ágya volt. A Tóra ugyanis a csecsemők ágyát jelölő „eresz” kifejezést használja, és azt is kiemeli, hogy vasból készült, tehát nem fából, mivel az nem bírta volna el a hatalmas súlyt. Más magyarázók, például Rási szerint nem a „férfi könyöke szerint” kitétel azt jelenti a szövegben, hogy a könyök méretét maga az óriás Og szolgáltatta, és nem az átlagos könyökről (45-50 cm) van szó. A Rámbám (Maimonidesz) magyarázata szerint az ámoni nép magához vette a soha nem látott méretű bútordarabot, Og népén aratott győzelme mementójaként.
A tórai történeteket kiegészítő midrás elmondja, hogy a refáimnak nevezett óriások még az özönvíz előtti időkben éltek a világban, és Og az ő egyetlen megmaradt ivadékuk volt, aki üzletet kötött Noéval: ha megmenti, egész életében szolgálni fogja őt. Egy kis deszkát erősítettek a bárkára és az óriás ebbe kapaszkodva élte túl az áradatot.
Úgy tűnik, az egyezséget Isten sem ellenezte, a midrás szerint ugyanis hűvössé tette a bárka körül az egyébként forró vizet, hogy Og ne égjen meg. Noé egy kis nyíláson át etette őt. Mások szerint egyszerűen állva maradt, és a fejét nem borította el a víz. Ez esetben igencsak óriásinak kellett lennie, hiszen a több ezer méter magas csúcsok sem látszottak ki az özönvíz során a víz alól. A Tóra azt mondja, hogy „csak Noách” és akik vele voltak a bárkánban élte túl az áradatot. A csak Noách kifejezés héber megfelelőjének számértéke 79 – akárcsak az Og név számértéke. Ugyancsak a midrás meséli el, hogy amikor a szidim-völgyi csatában egy menekülő jelentette Ávráhámnak, hogy rokona, Lót fogságba esett, akkor ez a menekülő nem volt más, mint Og, aki abban a reményben futott a gazdag és neves Ávráhámhoz, hogy ha az elesik a rokona kiszabadításáért folytatott háborúban, akkor elnyerheti feleségét, a szépséges Szárát. Isten azonban, szintén a midrás tanúsága szerint, megátkozta őt, és megígérte, hogy Ávráhám leszármazottjának kezétől esik majd el.
Az ígéret végül valóra vált, ahogyan azt fent említettük. Mózes ugyan félt, hogy a sokat próbált és félelmetes óriás ellenében hogyan tud majd győzedelmeskedni, és az is aggasztotta, hogy talán Isten mégis meg akarja kímélni Og életét Lót megmentése miatt, ám az Örökkévaló megnyugtatta őt, és megígérte neki a győzelmet. Ez be is következett, és a Tóra – Mózes aggályainak ellentételezéseképpen – felsorolja, hogy milyen városokat foglaltak el és hogy hogyan végeztek az ellenséggel.
Og halálát a midrás szerint végül mégis aprócska állatok, nevezetesen hangyák okozták. Az óriás felmérte a zsidók táborának méretét, mai mértékegységekkel 13 négyzetkilométeresre becsülte. Úgy vélte, hogy ha egy ekkora hegyet dob a zsidókra, akkor végül mégis az övé lesz a végső győzelem. Felemelte a hegyet, de ekkor hangyák milliói özönlöttek elő, lyukat rágtak a hegybe, az ráesett az óriás fejére. Ekkor csodás módon nőni kezdtek a fogai, és karóként leszorították a hegyet, hogy Og mozdulni sem tudott. Mózes ütni kezdte a tehetetlen óriás bokáját egy fejszével, Og a fájdalomtól összecsuklott nyakán a heggyel, és kilehelte a lelkét.
Címlapkép: chabad.org
