Az első ősapa unokaöccse, a második ősapa unokatestvére és egyben sógora, a harmadik ősapa nagybátyja és egyben kétszeresen is apósa, ki az? Az aràmi Láván (Lábán), aki Cháránban, a Tigris és az Eufrátesz közé eső Arám Nácháráimban élt. Itt telepedett le Ávráhám apja, Terách családjával, miután elhagyták Ur Kászdim ősi városát. Ávráhám innen ment tovább isteni utasításra Izrael Földjére, ám feleségét e földről, saját családjából választott Jiccháknak és Jáákov is ide tért vissza anyja tanácsára, hogy megházasodjon.
A hetiszakasz érdekes személyei című sorozatunkban tehát az arámi Lávánnal ismerkedhetnek meg olvasóink a Vájécé hetiszakasz kapcsán.
Lávánnal még jóval korábban, az első menyasszony-keresés során találkozunk először, amikor az első ősapa, Ávráhám hűséges szolgája, a damaszkuszi Eliézer rengeteg arannyal és tíz tevével Cháránba érkezik Betuél házába, és elviszi Rivkát (Rebeka) Jicchák (Izsák) számára menyasszonynak. A kapzsi Láván boldogan fogadja nagybátyja, Ávráhám értékes ajándékait és boldogan ereszti útjára testvérét, Rivkát Eliézerrel. Második alkalommal már felnőtt, családos emberként bukkan fel Láván. Amikor azonban unokaöccse tulajdon nélkül érkezik a házába, ikertestvére elől menekülve és feleséget keresve, már kevésbé szívélyes, mint első alkalommal volt. Álságosan átöleli, megcsókolja a fiatalembert, bölcseink szerint a ruhájába, vagy akár a szájába rejtett ékszereket keresve Jáákovnál, és egy rövid időre befogadja az otthonába. A történet folytatása jól ismert, hogy hogyan csapja be Jáákovot több alkalommal is és hogyan dolgoztatja húsz éven át (kétszer hét évet dolgozott Ráchelért és még hatot, hogy nyájat szerezzen).
A Láván név azt jelenti: fehér és a kabala szerint ezzel a színnel az átalakulásra való képességet hordozza magában. A Tóra úgy hívja: Láván háárámi – az arámi Láván. A tórai történeteket kiegészítő midrás pedig úgy nevezi: Láván Hárámáj, a csaló. A két szó ארמי (arámi) és רמאי (rámáj) ugyanazokból a betűkből áll, és a midrás azt vonja le ebből, hogy ő volt minden csaló atyja. Hogy miért? Mert tudatosan, éveken át készült arra, hogy kijátssza Jáákovot és Leát adja neki Ráchel helyett. Azt mondja a midrás, hogy Láván nagyon hamar felismerte, micsoda áldás érkezett a nyájára, minden tulajdonára és az egész térségre Jáákov ottléte által. Elhatározta hát, hogy úgy kényszeríti őt hosszabb maradásra, hogy Leát adja hozzá feleségül, hogy további hét évet dolgozzon nála a másik lányáért. A környék minden lakóját beavatta tervébe, akik a cél, vagyis a hosszabb áldás érdekében senki nem árult el Jáákovnak a titkot, a csaló név pedig rajta ragadt Lávánon. Neve talán éppen e tulajdonságára utal: amikor bemutatkozik, fehérnek, tisztának mutatja magát, ám a tetteiből kiderül, hogy valójában álnok, kapzsi és gonosz. Jáákovnak mégis sikerül a végén kijátszania őt és a megcsodálás ősi hagyományára alapozva hatalmas gazdagságra szert tennie, majd családdal-nyájjal együtt megszöknie cseppet sem szeretetreméltó apósa elől.
Lávánt kapzsisága és csalásra való hajlama mellett a zsidó nép egyik legnagyobb ellenségének tartják bölcseink, hiszen a Cháránból Izraelbe induló vejét és családját – vagyis Izrael népének magját, amikor a nép túlélése ezen az egyetlen családon múlt – fiaival együtt üldözte, hogy visszatérésre kényszerítse.
Hetiszakaszunk és egyben az egész Tóra akkor említi utoljára Lávánt, amikor végül utoléri a hatalmas nyájakkal és rengeteg gyerekkel lassan haladó ősapát, egyezséget kötnek, mely szerint a helyszínen határként felállított követ egyikük se lépi át többé. A midrás azonban úgy tudja, hogy Láván igazán hosszú életű volt és később Bileámként, az arámi prófétaként bukkant fel, akit Bálák, Moáv királya bérelt fel, hogy a pusztában vándorló zsidókat megátkozza. (A sikertelen kísérletek történetét ebben a videóban láthatják.) Mi több, a midrás szerint a szikla, melyhez útban az átok elmondásából kiszemelt helyszíne, Moáv síksága felé a szamár a sziklához szorította Bileám lábát, nem volt más, mint a Jáákov és Láván által emelt oszlop, Gáled. Eszerint Láván 400 éves volt, amikor – nem sokkal a sikertelen megátkozás után – meghalt a zsidók midjániak ellen folytatott háborújában.
