1. A feddés embere, aki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.
2. Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.
3. Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de aki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.
4. A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.
5. Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.
6. Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.
7. Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.
8. A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.
9. Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.
10. A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.
11. Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.
12. Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.
13. Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.
14. Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.
15. Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.
16. Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.
17. Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.
18. Látomás nélkül elvadul a nép, de aki megőrzi a tant, boldog az!
19. Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.
20. Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.
21. Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.
22. Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.
23. Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.
24. Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.
25. Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.
26. Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.
27. Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.
