A Misna bölcsessége nem csupán elméleti útmutatás, hanem a mindennapi életünket is formáló tanítások tárháza.
בס”ד
A DEE CSALÁD PIRKÉ ÁVOT PROJEKTJE – Hatodik fejezet – első misna
שָׁנוּ חֲכָמִים בִּלְשׁוֹן הַמִּשְׁנָה, בָּרוּךְ שֶׁבָּחַר בָּהֶם וּבְמִשְׁנָתָם:
רַבִּי מֵאִיר אוֹמֵר כָּל הָעוֹסֵק בַּתּוֹרָה לִשְׁמָהּ, זוֹכֶה לִדְבָרִים הַרְבֵּה. וְלֹא עוֹד אֶלָּא שֶׁכָּל הָעוֹלָם כֻּלּוֹ כְדַי הוּא לוֹ. נִקְרָא רֵעַ, אָהוּב, אוֹהֵב אֶת הַמָּקוֹם, אוֹהֵב אֶת הַבְּרִיּוֹת, מְשַׂמֵּחַ אֶת הַמָּקוֹם, מְשַׂמֵּחַ אֶת הַבְּרִיּוֹת. וּמַלְבַּשְׁתּוֹ עֲנָוָה וְיִרְאָה, וּמַכְשַׁרְתּוֹ לִהְיוֹת צַדִּיק וְחָסִיד וְיָשָׁר וְנֶאֱמָן, וּמְרַחַקְתּוֹ מִן הַחֵטְא, וּמְקָרַבְתּוֹ לִידֵי זְכוּת, וְנֶהֱנִין מִמֶּנּוּ עֵצָה וְתוּשִׁיָּה בִּינָה וּגְבוּרָה, שֶׁנֶּאֱמַר (משלי ח) לִי עֵצָה וְתוּשִׁיָּה אֲנִי בִינָה לִי גְבוּרָה. וְנוֹתֶנֶת לוֹ מַלְכוּת וּמֶמְשָׁלָה וְחִקּוּר דִּין, וּמְגַלִּין לוֹ רָזֵי תוֹרָה, וְנַעֲשֶׂה כְמַעְיָן הַמִּתְגַּבֵּר וּכְנָהָר שֶׁאֵינוֹ פוֹסֵק, וֶהֱוֵי צָנוּעַ וְאֶרֶךְ רוּחַ, וּמוֹחֵל עַל עֶלְבּוֹנוֹ, וּמְגַדַּלְתּוֹ וּמְרוֹמַמְתּוֹ עַל כָּל הַמַּעֲשִׂים:
A Misna nyelvezetén tanították (későbbi) bölcseink, legyen áldott, aki kiválasztotta őket és tanításukat!
Méir rabbi mondotta: „Aki önzetlenül foglalkozik a Tórával, sok jó dologra lesz érdemes, és az egész világ megéri érette, szeretett barátnak nevezik, aki szereti Istent, szereti az embereket, örömére van Istennek és embernek. Az ilyen embert a Tórával való foglalkozás szerénységgel és istenfélelemmel ruházza fel, és alkalmassá teszi arra, hogy igaz, jámbor, egyenes és hűséges legyen; távol tartja őt a vétkezéstől, közel hozza őt az érdemekhez, és az emberiség hasznára van, mert élnek jó tanácsával, tudásával és értelmével. Amint le van írva (Példabeszédek 8:14): »Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, a tetterő…« És ad neki (a Tóra) méltóságot és ítélőképességet, feltárulnak előtte a Tan rejtelmei, és olyan lesz, mint egy egyre erősebben buzgó forrás, mint egy soha el nem apadó folyam, miközben Ő szerény és hosszan tűrő és minden bántalmat megbocsátó lesz. Végre a Tóra felmagasztalja őt, és az összes teremtmény fölé emeli.” (Ávot 6:1)
A Pszáchim traktátus
A Talmud Pszáchim traktátusának egyik mondatából vezetik le azt az elvet, hogy „mitoch selo lismá, bá lismá” – ha az ember kezdetben valamilyen praktikus céllal vagy okkal tartja is a micvákat vagy tanul Tórát, végül elérkezik az önzetlen, önmagáért való (héberül: lismá) istenszolgálathoz. Ha ez így van, vajon miért hangsúlyozza Méir rabbi az önmagáért való tóratanulás fontosságát? Valóban van különbség a céllal (pl. hogy tiszteletet vívjon ki magának az emberek között vagy helyet szerezzen az eljövendő világban) és a tisztán önmagáért való tóratanulás között?
Ahogy az igazi építőmester a rejtett szögleteket ugyanolyan szépen kidolgozza, mint a jól látható elemeket, kifejezve ezzel elkötelezettségét, úgy a tóratanulás legnagyszerűbb formáját is az jellemzi, hogy amikor nem látható, az ember akkor is szerényen, alázatosan, csöndesen tanul, az Örökkévaló iránti önzetlen és tiszta szeretetből.
Három dolgot vár el tőlünk Isten
Micha próféta három alapvető elvet emel ki, melyeket Isten elvár tőlünk: igazságosság, jószívűség és alázatosság. Chaim Friedlander rabbi szerint az alázatosság és szemérmesség, vagyis a cniut nem csupán annyit jelent, hogy eltakarjuk a testünk bizonyos részeit, hanem azt is, hogy befelé figyelünk, tudjuk, hogy Isten velünk van és ez elegendő is nekünk. Ha Isten tudja, hogy Tórát tanulok vagy micvát hajtok végre, az elegendő. Nincs szükség mások elismerésére. Ha a vallásos cselekedeteket az ego vagy a hírnév és elismerés utáni vágyakozás motiválja, akkor ezek elvesztik tisztaságukat. A valódi nagyság a csendes, megingathatatlan elkötelezettségben rejlik, amit nem az elismerés iránti vágy, hanem az őszinteség vezet.
Megvitatható kérdések:
1. Vajon visszatart-e engem bármi attól, hogy önzetlenül szolgáljam Istent? Ha igen, mi az – dicsvágy, a büntetéstől való félelem?
2. Mit jelent Méir rabbi kijelentése, mely szerint „az egész világ megéri érette” azzal kapcsolatban, ha valaki magáért a tanulásért tanul?
3. A Misna azt mondja, hogy a „Tórával való foglalkozás szerénységgel és istenfélelemmel ruházza fel”. Hogyan fejleszti a tanulásért való tanulás a belső alázatosságot az ego által vezérelt célok ellenében?
Írta: Libby Levey
Lea bát Refáel veCipóra
Maja Eszter bát ráv Árje Mordecháj veLea
Rina Mirjám bát ráv Árje Mordecháj veLea
emlékére és lelkének emelkedésére
Cikkeinket Facebook-oldalunkon is megtalálja!
