Misna (Ávot 5:23): Ben Hé Hé tanítása szerint: „Minél nagyobb a fáradozás, annál nagyobb a jutalom” . Ez a bölcsesség nem csupán a fizikai erőfeszítésekre vonatkozik, hanem a spirituális törekvésekre is – a micvák betartására és a tóratanulásra.
Élijáhu Dressler rabbi példája a szülő-gyermek kapcsolatból mutatja be, hogy a szeretet és az odaadás mértéke közvetlenül összefügg azzal, mennyit teszünk a másikért. Ugyanez igaz a zsidóság gyakorlására is: minél több energiát fektetünk a micvákba és a tanulásba, annál mélyebb kapcsolatot építünk Istennel. A Misna ezen tanítása nem csupán a zsidóságra vonatkozik, hanem az élet minden területére: a szeretet, az odaadás és a kitartás mindig megtérül. A Misnában foglalt bölcsesség és Dressler rabbi példája arra ösztönöz, hogy többet adjunk önmagunkból – mert csak így érhetjük el a legnagyobb jutalmat.
בס”ד
A DEE CSALÁD PIRKÉ ÁVOT PROJEKTJE
בֶּן הֵא הֵא אוֹמֵר, לְפוּם צַעֲרָא אַגְרָא:
Ben Hé Hé mondotta: „Minél nagyobb a fáradozás, annál nagyobb a jutalom.” (Ávot 5:23)
A Misna tanítása
Ha eredményt akarunk elérni, akkor azért tenni is kell. Ben Hé Hé itt természetesen nem fizikai munkáról beszél, hanem a parancsolatok betartásáról, illetve a tóratanulásról.
Élijáhu Dressler rabbi egyik könyvében feltette a kérdést: vajon a szülő szereti jobban a gyermekét vagy a gyermek a szülőt? Válasza pedig az volt, hogy
„A szülő jobban szereti a gyermeket, mert a szülő többet ad a gyermekének”.
Az, hogy adunk valamit, hogy az éjszaka közepén is fel kell kelnünk gyermekeink érdekében, hogy keményen kell dolgoznunk családunk eltartása érdekében – ezek a tettek hozzák létre a szeretet legerősebb kötelékét.
A nagy jutalom
Így már érthető, hogy miért lesz nagyobb a jutalom, ha több energiát fektetünk a micvák teljesítésébe vagy a tóratanulásba. A leküzdésre váró nehézségek hatására még többet és többet adunk önmagunkból és ez az, ami közelebb visz Istenhez – minél többet teszünk érte, annál közelebb.
Azok, akik nem beleszületnek a zsidóságba, hanem önszántukból választják a zsidóság útját, rögtön nagyon magas spirituális szintre jutnak. Azok, akik számára a zsidóság nem választás, hanem születésüktől fogva adottság kérdése, ez a magas szint sok-sok tóratanulással és rengeteg micva teljesítésével érhető el.
Megvitatható kérdések:
Mikor jártál utoljára a Tórával foglalkozó előadáson? Mikor segítettél legutóbb valakinek? Hogy érezted magad közben, illetve utána?
Mivel próbál meggyőzni minket a rossz ösztön (jécer hárá), hogy ne szakítsunk időt a tanulásra vagy mások segítésére?
Hogyan válhat az imádkozás vagy a szombattartás rutinja életünket pozitív irányba terelő, felemelő élménnyé?
Írta: Leo Dee rabbi
Lea bát Refáel veCipóra
Maja Eszter bát ráv Árje Mordecháj veLea
Rina Mirjám bát ráv Árje Mordecháj veLea
emlékére és lelkének emelkedésére
