Hosszú várakozás után Rivka megfogan, ráadásul rögtön ikrekkel lesz várandós. Terhessége azonban nagy megpróbáltatásokkal jár, mert „tolakodtak a gyermekek az ő belsejében”. Rási ezt azzal magyarázza, hogy amikor Rivka egy tanház előtt sétált el, a jámbor Jáákov próbált kitörni, amikor a bálványimádók egy szentélye volt a közelben, akkor pedig a gonosz Észáv (Ézsau) próbálkozott.

A Talmud szerint az anyaméhben az angyalok az egész Tórát megtanítják a magzatnak. Akkor miért érezte szükségét Jáákov, hogy mielőbb világra jöjjön? Azért, mert egy igaz ember nem képes elviselni egy gonosz társaságát és mihamarabb távol akar kerülni tőle. Jáákov, aki egész életében az Örökkévalót szolgálta, nem állhatta Észáv közelségét, aki az anyagi élvezetek után loholt és gonosz, erőszakos emberré vált. E két bibliai szereplő két egé­szen eltérő kultúra alapját ve­tette meg: Jáákov a szellemi ér­tékeket első helyre emelő, az Örökkévalóval kötött szövetséget fenntartó zsidó hagyomány őse, míg ikertestvére a materialista, Istentől elrugaszkodott, saját erejét és képességeit bálványozó Edomé, amit később Róma képviselt. Ahogy az anyaméhben, úgy az életben sem kompatibilis e két világnézet.

A Talmud így fogalmaz: Ha azt mondják: Edom és Jeruzsálem is romokban hever vagy Jeruzsálem és Edom is virágzik – ne hidd el. Ha azt mondják, hogy Edom romokban hever és Jeruzsálem virágzik, vagy fordítva – hidd el. E két eszme folyamatos konfliktusban áll egymással, hol az egyik kerekedik felül, hol a másik. A küzdelem vége azonban nem lehet kétséges, hiszen Isten így vigasztalta a kétségbeesett Rivkát: „Két nép van méhedben és két nemzet válik ki bensődből; az egyik nemzet erősebb lesz a másik nemzetnél és az időseb szolgál majd az ifjabbnak”.

Naftali Deutsch

Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 9. szám – 2022. november 24.