Oberlander Báruch: Szabad szombaton részt venni a miniszterelnök beiktatásán?

Oberlander Báruch rabbi a miniszterelnök szombati beiktatása kapcsán vizsgálja, mit enged és mit nem a háláchá, és mi számít igazán egy vallásos zsidó számára.

Múlt pénteken többen küldték el nekem ugyanazt a linket és tették fel ugyanazt a kérdést: háláchikusan megállják-e a helyüket az

ott írtak. Arról van szó, hogy az új miniszterelnök szombati beiktatására meghívót küldtek többek között zsidó hitközségek vezetőinek is, amivel kapcsolatban felmerül az a nagyon izgalmas háláchikus kérdés, hogy szabad-e a szombati törvények értelmében elmenni és megtisztelni ezt az alkotmányos eseményt.

Mit mond a háláchá?

Annyira fontos ez a kérdés, derül ki az írásból, hogy a neológ vezetők még egy bizonyos David Golinkint, „a háláchá ma élő talán legnagyobb alakját” is bevonták a kérdésbe, aki megengedte a részvételt, amihez bizonyos kikötéseket tett: „ne üljön autóba, kivesz egy szobát a közelben, nem visz magával telefont és semmi egyebet sem, nem fogyaszt bort vagy pezsgőt, és csak gyümölcsöt eszik.” Vagyis nyilvánosan megtartja a szombatot és nem fogyaszt nem kósert.

Mivel többen megkérdeztek, hogy mi a véleményem, ezért először körülnéztem a jelen kor és az előző nemzedék háláchá-szakértőinek műveiben, de David Golinkinnek, mint háláchikus szaktekintélynek, nem találtam nyomát. Azt kell mondanom, hogy lehet, hogy nagy professzor, de az autentikus háláchikus vérkeringésben nem foglal el semmilyen helyet.

Így aztán nekiláttam a témát feltárni, elsősorban azt, hogy mi lehetett a kérdés, amire ez a válasz született, mi lenne az, amit „igyekszik megengedni” a neológia. Hiszen, ha ezek azok a kitételek, amiket nem engedtek meg, akkor mit is kellett volna megengedni?

Nem ütközik akadályba

Összességében nem találtam komoly kérdést, ami akadálya lenne a jelenlétnek, hiszen Budapesten belül bármilyen messziről is oda lehet gyalogolni annak is, aki nem él a Parlament közelében (lásd A rabbi válaszol 6. kötet 14. fejezet). Ráadásul Pest nagy részén eruv is van, így még vihetett is volna szükséges dolgokat. Talán kérdés lehet az ellenőrzőkapun való átjutás, ám ha nincs nála semmi fém, akkor gond nélkül át tud menni, hiszen nem fog „besípolni”. Tehát ebben az esetben nincs akadálya annak, hogy valaki elmenjen és megtisztelje az új miniszterelnököt. Bár itt nem lett volna rá szükség, de van hagyománya kisebb tilalmak megengedésének, hogy az uralkodót megtiszteljük (lásd uo. 1. kötet 83. oldal 334. lábj.).

A szombat megtartása

Ugyanakkor nagyon-nagyon örültem annak, hogy ez a téma felmerült és a vallási vezetők kampányba kezdtek azért, hogy a zsidók egyenek kósert, ne utazzanak szombaton, ne vigyenek telefont és kerüljék el a látszatát is a szombatszegésnek. Remélem, hogy ez egy állandó kampány lesz és nem csak négyévente egyszer, új miniszterelnök beiktatásakor kerül majd elő, hiszen ez minden szombaton felmerülő kérdés, amivel szembe kell nézni.

Mégis megfontolandó a jelenlét

Mi az, ami mégis megfontolandó egy vallásos zsidónak, vagy egy rabbinak, aki a vallást képviseli egy ilyen meghívás esetében? Az, hogy történetesen délelőtt volt az ünnepség, és úgy szólt a meghívó, hogy fél 10-kor foglalják el a vendégek a helyüket. Ez azt jelentené, hogy az ember a szent szombaton nem tud zsinagógába menni, a közösségével imádkozni és kimarad a heti közösségi tóraolvasásból is, ami ráadásul múlt héten kettős szakasz volt, amivel befejeztük a Vájikrá, Mózes második könyvének olvasását. Itt mérlegelnie kell az embernek, hogy számára és a közössége számára minek van elsőbbsége: nézőként jelen lenni egy parlamenti ünnepségen, vagy a szent szombaton a közösségével imádkozni és a tóraolvasást meghallgatni. Talán ezért jó kompromisszum, ha csak egy világi vezető vesz részt az eseményen.

Áldás Magyar Péterre és kormányára

Mi a Vasváriban azzal tiszteltük meg az új miniszterelnök beiktatását, hogy a tóraolvasás végén magyarul és héberül kihirdettem, hogy Mi sebérách áldást fogok mondani az új miniszterelnökért, a minisztereiért és az új kormányért, hogy sikeresen munkálkodjanak egész Magyarország fejlődéséért, és benne a zsidó közösség biztonságáért is, amire az egész közösség együtt mondta ámén!

Ima után voltak egy páran, akik átsétáltak a Kossuth térre, kicsit rápillantani az ünnepségre. Az már kérdés, hogy a „buli” teljesen a szombati hangulathoz tartozik-e, de biztos, hogy séta közben, távolabbról rápillantani szabad volt.

Sok sikert kívánok Magyar Péternek, Magyarország új miniszterelnökének, és remélem, hamarosan lesz rá alkalom, hogy szemtől szemben ismerkedhessen meg az itteni zsidóság képviselőivel.

Oberlander Báruch

Fotó: AFP