Egy különleges zsidó kulturális séta, ahol a századforduló Budapestjének fülledt, bohém éjszakai világa elevenedik meg legendás művészekkel és elfeledett történetekkel.
A pesti éjszaka nem mindig a romkocsmákról szólt. Volt idő, amikor a Király utca és a Nagymező utca környéke Európa-szerte híres volt mulatóiról, orfeumairól és kabaréiról, és azokról a többségében zsidó származású művészekről, akik újraértelmezték a szórakoztatás fogalmát. A Bulinegyed anno – Pesti éjszakai élet a 19-20. század fordulóján című séta június 14-én visszarepíti ebbe a világba.
Így buliztak felmenőink a pesti éjszakában
A 19–20. század fordulójának Pestje egy vibráló, sokszínű, olykor kifejezetten pikáns világ volt. Egy olyan negyed, ahol egymást érték a mulatók, zengerájok, orfeumok és bordélyházak, és ahol az éjszaka valóban csak hajnalban ért véget.
A mostani séta során ennek az eltűnt világnak a nyomait követhetjük végig, elsősorban a Király utca és a Nagymező utca környékén. Bár az egykori szórakozóhelyek már nem léteznek, az épületek többsége még mindig áll, csak épp egészen más funkcióval.
A séta során nemcsak helyszíneket, hanem sorsokat is megidéznek: anekdotákat, botrányokat, és azokat a történeteket, amelyek nélkül a pesti éjszaka mítosza nem létezne. A sétát Aradi Péter idegenvezető vezeti.
A kabaré születése: egy provokatív zseni története
A pesti éjszakai élet egyik legfontosabb alakja kétségkívül Nagy Endre volt, akinek neve ma már egybeforrt a magyar kabaré megszületésével.
Pedig az a világ, amelyben alkotott, korántsem volt könnyed. A kabaré nála nem puszta szórakoztatás volt, hanem társadalmi tükör, politikai vélemény és szellemi provokáció.
Az eredetileg Grosz Endreként született művész 1877-ben látta meg a napvilágot Nagyszőlősön, és újságíróként kezdte pályáját. Hamar a főváros pezsgő szellemi életének része lett, olyan alkotók társaságában, mint Ady Endre vagy Bíró Lajos.
Az igazi áttörést azonban a kabaré hozta meg számára.
Amikor a zsidó humor politikává vált
Nagy Endre kabaréja több volt, mint esti szórakozás: közéleti fórum lett. Olyan tér, ahol kimondták azt, amit máshol nem lehetett.
Egy anekdota szerint egyszer Vázsonyi Vilmos igazságügyi miniszter állította meg az utcán, és tréfásan számon kérte: „Már rég nem szerepeltem a kabaréjában. Talán elvesztettem a népszerűségemet?”
Ez a mondat mindent elmond a korszakról: a kabaré nemcsak szórakoztatott, hanem véleményt formált – és hatott.
Egy délután, ami új értelmet ad a városnak
A Stetl városi séták új programja nem pusztán múltidézés. Inkább egy különleges időutazás, ahol Budapest egy kevésbé ismert arca tárul fel: a bohém, merész, sokszor botrányos, de mindig élő és kreatív városé.
Ha kíváncsi arra, hogyan született meg a pesti zsidó humor, kik formálták az éjszakai életet, és milyen történetek rejtőznek a ma is álló házak falai mögött, akkor ez a program több mint ajánlott. Ne feledje: június 14. 15 óra.
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Borítóképen az egykori Fővárosi Orfeum, mai Operettszínház 1904-ben. Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.