Rollerező és bicikliző gyerekek sábesz napján? Mit enged és mit tilt a zsidó jog a modern közlekedési eszközökkel kapcsolatban?
Szinte minden zsidó család szembesül azzal a dilemmával, hogy a gyerekek pattanthatnak-e biciklire vagy rollerre sábesz napján, akár azért, hogy gyorsabban eljussanak a zsinagógába. A válasz azonban nem csupán kényelmi kérdés: mélyen gyökerezik a háláchikus hagyományban, amely már több mint egy évszázaddal ezelőtt is foglalkozott a „kétkerekű probléma” első változatával.
Két keréken sábesz napján?
Amikor a 19. század végén a kerékpár megjelent a mindennapi életben, a rabbiknak is új kérdéssel kellett szembenézniük: vajon szabad-e biciklivel közlekedni sábeszkor? Az egyik első ismert válasz a bagdadi bölcstől, Joszéf Chájimtól érkezett, aki egy Indiából küldött levélben találkozott a különös szerkezettel: egy járművel, amely „magától megy”, ha az ember hajtja.
Nem ő volt az egyetlen, akit foglalkoztatott a kérdés. A pozsonyi születésű Schlesinger Akiva Joszéf rabbi és a délvidéki Práger Jákov rabbi is hasonló megkereséseket kapott. A vélemények azonban nem voltak egységesek.
Miért problémás a bicikli?
A tiltó álláspontok több érven alapulnak:
1. Cipelés tilalma
A klasszikus zsidó jog, a Sulchán Áruch szerint közterületen, éruv nélkül tilos tárgyakat vinni. Egy bicikli pedig nem ruhadarab, így használata ebbe a kategóriába eshet.
2. „Hétköznapi” tevékenység
A biciklizés tipikusan olyan cselekedet, amely a mindennapi élethez kötődik. A sábesz célja viszont éppen az, hogy eltérjünk a hétköznapi rutintól.
3. Javítás veszélye
A rabbik attól is tartottak, hogy egy bicikli könnyen meghibásodhat, például defektet kaphat, és ez javításhoz vezethet, ami már egyértelműen tiltott tevékenység.
Érdekesség, hogy Joszéf Chájim kezdetben még megengedőbb álláspontot képviselt, de később, a technológia jobb megismerésével, ő is szigorított.
És mi a helyzet a rollerekkel és görkorcsolyával?
Itt válik igazán aktuálissá a kérdés. A modern, nem felfújható kerekű eszközök, mint a roller vagy a görkorcsolya, több szempontból különböznek a klasszikus biciklitől:
- nem jellemző rájuk a meghibásodás és javítás szükségessége,
- inkább játéknak számítanak, mint közlekedési eszköznek,
- általában nem nagy távolságok megtételére használják őket.
Ezért a kortárs háláchikus irodalom, például a Smirát sábát köhilchátá megengedi, hogy bár micva kor alatti gyerekek ilyen eszközökkel közlekedjenek sábeszkor, feltéve hogy éruvval körülhatárolt területen vannak, vagy jom tov idején, amikor a cipelés tilalma enyhébb.
Oberlander Báruch rabbi teljes, forrásokkal megjelölt cikke ide kattintva olvasható.
A borítókép illusztráció. A kép nem sábeszkor készült. Fotó:
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.