Ezen a szombaton olvashatunk arról az ünnepélyes ceremóniáról, melynek során a zsidó földművesek felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy átadják az első terméseket a Szentélyben szolgáló papoknak, a kohénoknak: „És lesz, amikor bemész az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul és elfoglalod azt és laksz benne. Akkor végy zsengéjéből a föld minden gyümölcsének, melyet betakarítasz földedről, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, és tedd kosárba és menj arra a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy lakoztassa ott nevét”. A zsengéket abból a hét terményből kellett a sávuot és szukkot közötti időszakban a Templom-hegyre vinni, melyekkel Isten dicsérte Izrael földjét: búza, árpa, szőlő (borként), füge, gránátalma, olíva (olajként) és datolya. A termést cipelő embereket fényes ünnepség keretében, zene- és énekszó mellett kísérték Jeruzsálemig. A város kapujában az előkelők és a papok fogadták a menetet és kísérték egészen a Szentélyig, ahol a lévik kórusa várta őket. A földművesek átnyújtották az első termést tartalmazó kosaraikat a papoknak, akik a Szentély udvarán álló oltár elé tették azokat, majd elmondtak egy hálaadó szöveget, melyben köszönetüket fejezték ki Istennek az egyiptomi szabadulásért és a tejjel-mézzel folyó országért.
Ávráhám Jicchák Kook rabbi szerint a terméssel érkező zarándokok felé mutatott megkülönböztetett figyelem egyik oka a földműveléssel foglalkozó, vidéken élő emberek és a természettől elidegenedett, pénzt hajszoló városlakók közötti elhidegülés volt. A városban élők gyakran lenézték a mezőkön izzadó parasztokat. Amikor azonban megjelentek a friss terméssel a vállukon, a városiak megértették a Szentföldet termővé fordító emberek különleges szerepét, ezért tiszteletteljes és barátságos ünnepi fogadtatással igyekeztek jóvá tenni korábbi, öntelt viselkedésüket.
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 49. szám – 2023. augusztus 31.
