A zsidóság egyik legfontosabb és legismertebb szabályrendszere a kóserság, melynek alaptörvényeit ebben a hetiszakaszban sorolja fel a Tóra. Amellett, hogy csak bizonyos állatok fogyasztása engedélyezett a zsidók számára, ezt a törvényt számos további előírás egészíti ki a vágás módjával és a hús feldolgozásával kapcsolatban, melyek szigorú követése elengedhetetlen a kóser élelmiszerek előállításához. Kivételt képeznek ez alól a halak, melyek esetében elég, ha tartózkodunk a tilalmas fajtáktól, további feladat nincs velük. A halakra vonatkozó alapszabály igen egyszerű: „Ezt ehetitek mindazok közül, ami a vízben van: mindazt, aminek uszonya van és pikkelye”. Ha e két feltétel teljesül, az adott halfajta kóser. A Misna egyik bölcse, Akiva rabbi szerint a Tórával foglalkozó zsidó éppen olyan, mint a természetes közegében fickándozó hal. Mit jelképez e metaforában a mozgást elősegítő uszony? A szellemi képességet, mely által az ember felfogja és magyarázza a tanultakat. És a külső védelmet biztosító pikkelyek? Az istenfélelmet, mely megóvja az embert, nehogy félremagyarázza a Tórát. Azt gondolhatnánk, hogy a tanuláshoz elsősorban „uszonyra” van szükség, a „pikkelyek” szerepe csupán másodlagos. Ez azonban ez éppen fordítva igaz. Egy olyan ember, aki ugyan eszes és szorgalmas, ám nincs benne istenfélelem, csupán intellektuális kihívást lát a tóratanulásban, nem pedig a spirituális fejlődés útját. Aki viszont szerényebb képességű, de őszinte hittel és istenfélelemmel közelít a Tórához, annak az Örökkévaló biztosítja az „uszonyt”, hogy sikerrel sajátíthassa el a Tant.
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 29. szám – 2023. április 11.
