בס”ד
A DEE CSALÁD PIRKÉ ÁVOT PROJEKTJE
אַרְבַּע מִדּוֹת בְּיוֹשְׁבִים לִפְנֵי חֲכָמִים. סְפוֹג, וּמַשְׁפֵּךְ, מְשַׁמֶּרֶת, וְנָפָה. סְפוֹג, שֶׁהוּא סוֹפֵג אֶת הַכֹּל. מַשְׁפֵּךְ, שֶׁמַּכְנִיס בְּזוֹ וּמוֹצִיא בְזוֹ. מְשַׁמֶּרֶת, שֶׁמּוֹצִיאָה אֶת הַיַּיִן וְקוֹלֶטֶת אֶת הַשְּׁמָרִים. וְנָפָה, שֶׁמּוֹצִיאָה אֶת הַקֶּמַח וְקוֹלֶטֶת אֶת הַסֹּלֶת:
Négyféle természetű tanítványt ismerünk, akik a mesterek lábánál ülnek: szivacs, tölcsér, mint a borszűrő és szita. A szivacs mindent magába szív, a tölcsér mindent átereszt, a borszűrő átengedi a bort, de megtartja a seprőt, a szita átereszti a rosszabb minőségű lisztet, de megtartja a tartalmasabb, rendes lisztet. (Ávot 5:15)
Személyiségénél, lelkialkatánál és az adott körülményeknél fogva mindenkinek megvan a maga tanulási stílusa. Éppen ezért a sikeres oktatás alapja, hogy mindenkit a saját stílusának megfelelően tanítunk. Misnánk négy különféle diákot sorol négy alapvető kategóriába, Ovádjá Szfornó rabbi szerint azért, hogy segítsen megtalálni azokat a megoldásokat, melyek segítségével minden diákot elérhetünk és a lehető legjobb és leginkább produktív tanulásra ösztönözhetünk. Épen ezért fontos a kategorizálás: ha tudja, ki hova tartozik, akkor a tanár nem próbál meg betenni egy kör alakú formát egy négyzet alakú lyukba.
Miért következik a misnában előbb a felsorolás és csak utána a kifejtés?
A Midrás Smuel szerint ez azt tanítja, hogy nincs „ideális” diák vagy ideális tanulási stílus.
1. Szivacs: könnyen befogadja a tanulnivalót, de erősen „ki kell facsarni”, hogy kiengedjen magából mindent. Vagyis: aki könnyen tanul, az nem biztos, hogy könnyen meg is osztja másokkal a tudását, hacsak nem kényszerítik erre.
2. Tölcsér: előnye, hogy a vizet egy meghatározott hely felé vezeti, ám hátránya, hogy adott esetben mindent ki is enged magából, semmit sem tartva meg magának.
3. Szűrő: képes arra, hogy meghallgasson egy előadást, melyben fontosabb és kevésbé fontos gondolatok is szerepelnek. Ezeket átgondolva képes utána magában tartani a kevésbé értékes elképzeléseket, és csak azokat átadni, amik igazán fontosak. Ezzel a megközelítéssel azonban azt is kockáztatja, hogy fordítva cselekszik, és a fontosabbakat kiszűrve a kevésbé lényegeseket adja csak át.
4. Szita: emlékezetében tartja a jó és fontos dolgokat, míg elfelejti a szükségtelen vagy értéktelen anyagot. Világunkban, ahol folyamatosan záporozik az információ, ez igen hasznos tudás. Másfelől fennáll a kockázata annak, hogy rosszabb minőségű gondolatokat is megosztanak és a jót tartják magukban.
Megvitatható kérdések:
Miért nevezi a szöveg a tanulókat úgy, hogy „akik tanítóik lábánál ülnek”?
Melyik stílus illik a legjobban rád? Melyik szeretnél lenni?
Írta: Yael Roodyn rebecen
Lea bát Refáel veCipóra
Maja Eszter bát ráv Árje Mordecháj veLea
Rina Mirjám bát ráv Árje Mordecháj veLea
emlékére és lelkének emelkedésére
