בס”ד
A DEE CSALÁD PIRKÉ ÁVOT PROJEKTJE
אַרְבַּע מִדּוֹת בְּהוֹלְכֵי לְבֵית הַמִּדְרָשׁ. הוֹלֵךְ וְאֵינוֹ עוֹשֶׂה, שְׂכַר הֲלִיכָה בְיָדוֹ. עוֹשֶׂה וְאֵינוֹ הוֹלֵךְ, שְׂכַר מַעֲשֶׂה בְיָדוֹ. הוֹלֵךְ וְעוֹשֶׂה, חָסִיד. לֹא הוֹלֵךְ וְלֹא עוֹשֶׂה, רָשָׁע:
Négyféle embert ismerünk, ami a tanház látogatását illeti. Aki jár ugyan a tanházba, de nem erőlteti meg magát (nem tesz semmit annak érdekében, hogy felfogja a tanultakat, és annak megfelelően cselekedjen), az magáért a megtett útért kap jutalmat. Aki tanul (otthon), de nem veszi a fáradságot, hogy elmenjen a tanházba, az jutalmat érdemel a tanulásért. Aki ezt is, azt is teszi, az jámbor ember, míg aki sem ezt, sem azt nem teszi, az rossz, mindent semmibe vevő ember. (Ávot 5:14)
Rási szerint a „holech” – megy szó arra vonatkozik, aki elmegy a tanházba és ott meghallgatja mások tanítását, az „osze” – csinál pedig arra, aki szorgalmasan tanul. Vagyis misnánk szerint mindkettő fontos: a tanházba járás és a szorgalmas tóratanulás is.
A tóratanulás fontossága a zsidó gondolkodás alapeleme. A Tóra életünk útjelzője és az Örökkévalóhoz való kapcsolódás egyik kulcsa, ahogy a Mislé (Példabeszédek) írja (3:18): „élet fája annak, aki ragaszkodik hozzá”.
Tatz rabbi így köti össze chanuka ünnepét a szóbeli Tannal: a smone – שְׁמוֹנֶה (nyolc, chanuka nyolc napja) szó ugyanazokból a betűkből áll, mint a hásemen – השֶׁמֶן (az olaj), illetve a Misna – משנה (Misna, szóbeli Tan) és a nesámá – נְשָׁמָה (lélek). A Tóra életünk fénye és az Örökkévalóhoz való kapcsolódásunk alapja. Általa leszünk jobb zsidókká és jobb emberekké.
Lord Jonathan Sacks rabbi Ráv és Smuel talmudi vitájára hivatkozik: ha valakinek nincs samesze, vagyis szolgagyertyája, akkor vajon használhatja-e az egyik gyertya lángját a többi gyertya meggyújtásához? Ráv aszerint nem, Smuel szerint igen, és ez az eset azon három döntvény egyike, amikor a háláchá, vagyis a zsidó jog Smuelt követi Ráv ellenében, mivel „ha hitem lángját arra használom, hogy valaki másnak az életében meggyújtsak egy lángot, attól a zsidóságom nem csökken. Sőt, növekszik, mert most már több zsidó fény van a világban”. Sacks rabbi magyarázata szerint: ha valamit megosztunk másokkal spirituális téren, akkor amit megosztottunk, abból több lesz. Így zsidókként nagyra értékeljük a Tóra ismeretének megosztását és a fény terjesztését.
Így ez a misna arra tanít, hogy mennyire fontos, hogy az ember elmenjen a tanházba és az is, hogy Tórát tanuljon. Tanulásunk nemcsak saját életünket világítja be, hanem az egész világban növeli a fényt, ahogy másoktól tanulunk, illetve másokat inspirálunk a tanulásra.
Megvitatható kérdések:
Hogyan építhetjük bele a tóratanulást a mindennapi életünkbe?
Ha olyanok emberekkel vesszük körül magunkat, akik számára szintén központi fontosságú a Tóra, az hogyan hat az életünkre és mennyiben javítja azt?
Írta: Hannah Benaim
Lea bát Refáel veCipóra
Maja Eszter bát ráv Árje Mordecháj veLea
Rina Mirjám bát ráv Árje Mordecháj veLea
emlékére és lelkének emelkedésére
