בס”ד
A DEE CSALÁD PIRKÉ ÁVOT PROJEKTJE
הוּא הָיָה אוֹמֵר, הַיִּלּוֹדִים לָמוּת, וְהַמֵּתִים לְהֵחָיוֹת, וְהַחַיִּים לִדּוֹן. לֵידַע לְהוֹדִיעַ וּלְהִוָּדַע שֶׁהוּא אֵל, הוּא הַיּוֹצֵר, הוּא הַבּוֹרֵא, הוּא הַמֵּבִין, הוּא הַדַּיָּן, הוּא עֵד, הוּא בַעַל דִּין, וְהוּא עָתִיד לָדוּן. בָּרוּךְ הוּא, שֶׁאֵין לְפָנָיו לֹא עַוְלָה, וְלֹא שִׁכְחָה, וְלֹא מַשּׂוֹא פָנִים, וְלֹא מִקַּח שֹׁחַד, שֶׁהַכֹּל שֶׁלּוֹ. וְדַע שֶׁהַכֹּל לְפִי הַחֶשְׁבּוֹן. וְאַל יַבְטִיחֲךָ יִצְרְךָ שֶׁהַשְּׁאוֹל בֵּית מָנוֹס לְךָ, שֶׁעַל כָּרְחֲךָ אַתָּה נוֹצָר, וְעַל כָּרְחֲךָ אַתָּה נוֹלָד, וְעַל כָּרְחֲךָ אַתָּה חַי, וְעַל כָּרְחֲךָ אַתָּה מֵת, וְעַל כָּרְחֲךָ אַתָּה עָתִיד לִתֵּן דִּין וְחֶשְׁבּוֹן לִפְנֵי מֶלֶךְ מַלְכֵי הַמְּלָכִים הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא:
Ugyancsak ő (Elázár Hákápár rabbi) mondta: „Azoknak, akik megszülettek, a rendeltetése a halál, a halottaké a feltámadás és az élőké a számadás. Hogy tudják, tudassák és tudvalévő legyen: Ő az Isten, Ő az Alkotó, Ő a Teremtő, Ő az Értő, Ő a Bíró, Ő a Tanú, Ő a Felperes és Ő az, aki majd ítéletet hoz, áldott legyen a Neve, aki előtt nincs igazságtalanság, sem feledés, sem részrehajlás, sem vesztegetés, hiszen minden az Övé. S tudd, hogy mindenért számot kell adni.
Ne vigasztaljon rossz ösztönöd azzal, hogy a halálba menekülhetsz, mert hisz akaratod ellenére lettél teremtve, akaratod ellenére születtél, akaratod ellenére fogsz meghalni és akaratod ellenére kell majd számot adnod a Királyok Királya előtt, legyen áldott a Neve!” (Ávot 4:22)
Eliézer Hákápár rabbi rendkívül fontos dolgot emel ki a fejezet utolsó misnájában: az Égben mindenképpen megítélnek majd minket a tetteink után, és ezen ítélet alól sehogy sem bújhatunk ki. Megpróbálhatjuk elhitetni magunkkal, hogy a mi világunk az ember végső célállomása is egyben, ám halálunk után, az eljövendő világban mindenképpen meg kell majd állnunk Teremtőnk előtt és számot kell adnunk tetteinkről.
Úgy tűnik, mintha Eliézer rabbi egyenesen várná a kérdésünket: biztos van kiskapu… – ezért hát kijelenti: „akaratod ellenére lettél teremtve, akaratod ellenére születtél, akaratod ellenére fogsz meghalni, és ugyancsak akaratod ellenére kell majd számot adnod a Királyok Királya előtt”.
Az ember természetéből fakadóan hiszi, hogy kontrollálhatja a saját életét. Gyerekként eldöntheti az ember, hogy 25 évesen férje/felesége lesz, három gyereke és hatalmas villája Manhattanben, negyven éven át dolgozik könyvelőként és utána Floridában tölti a nyugdíjas éveit, ám valójában senki sem tudja, hogy hol és mikor találkozik a jövendőbelijével, hány gyereke lesz, a gyerekeinek milyen különleges dolgokra lesz szüksége, hol fog dolgozni és ehhez hol kell élnie vagy egyáltalán milyen karrier áll előtte. Az élet aspektusai közül a legjelentősebbek fölött nincs kizárólagos hatalmunk.
Az élet talán leginkább egy számítógépes játékhoz hasonlít: kihívás kihívást követ, és az a feladatunk, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk minden egyes kihívás kapcsán. A való életben ezek az erkölcsi döntések. A játék végén megkapjuk a végső értékelést, ez az égi ítélet az eljövendő világban.
Megvitatható kérdések:
Mit vársz/vártál el 18 évesen az élettől (család, munka, stb.)?
Ezek közül mire van hatásod, mit irányítasz te?
Vajon mindig lehetőség van az erkölcsi döntés meghozatalára, vagy vannak olyan helyzetek, amelyek ezt lehetetlenné teszik? Tudsz példát mondani az életedből?
Benjamin Franklin azt mondta, hogy semmi sem biztos, csak a halál és az adók. Vajon a halál gondolata arra késztet minket, hogy másként döntsünk bizonyos élethelyzetekben, mint e gondolat nélkül tennénk?
Lea bát Refáel veCipóra
Maja Eszter bát ráv Árje Mordecháj veLea
Rina Mirjám bát ráv Árje Mordecháj veLea
emlékére és lelkének emelkedésére
