Mennyit ér egy óra? Többet, mint az egész túlvilág!
Egyetlen óra a földi életben többet érhet, mint az egész túlvilág – tanítják a zsidó bölcsek. Feldmann Mussie a Női szakasz legújabb előadásában a Tánjá negyedik fejezete alapján magyarázta el ezt a meglepő állítást. A Tóra-tanulás és a micvák olyan közvetlen kapcsolatot teremtenek az Örökkévalóval, amelyet még az angyalok sem tapasztalhatnak meg ugyanígy. Három haszid történet és egy tanulásait befejezni készülő tanítónőnek írt rebbei levél segített megérteni, milyen értékes minden lehetőségünk ebben a világban.
Miért értékesebb a földi élet a túlvilági boldogságnál?
A Tánjá korábbi tanításaiban megismertük, hogyan ereszkedik alá az isteni bölcsesség a Tórán keresztül az emberi világba. Ahogyan a víz a magasból a mélybe folyik, miközben ugyanaz a víz marad, úgy válik a Tóra emberi értelemmel felfoghatóvá, megőrizve isteni lényegét.
Az Álter Rebbe ebből vezeti le a bölcsek tanítását: egyetlen, megtéréssel és jó cselekedetekkel töltött időszak ebben a világban értékesebb az egész eljövendő világnál.
A Gán Édenben, az Éden kertjében a lelkek az isteni jelenlét, a Sechiná fényének ragyogását élvezik. Ez elképzelhetetlen spirituális boldogságot jelent. A teremtett lények, még az angyalok is, az Örökkévaló megnyilvánulásából részesülhetnek, hiszen a végtelen isteni lényeg közvetlenül felfoghatatlan számukra.
A földi életben azonban az Örökkévaló egészen különleges lehetőséget adott. A Tóra az ő bölcsessége és akarata, amely vele egységet alkot. Amikor valaki Tórát tanul vagy micvát teljesít, közvetlenül ehhez az isteni akarathoz kapcsolódik.
Egyetlen ámen, amelyért az angyalok mindent odaadnának
Az Álter Rebbe egyszer arról beszélt tanítványainak, hogy a Gán Édenben élő lelkek és angyalok milyen nagyra értékelik a földi micvákat.
A tanítás szerint minden túlvilági élvezetüket odaadnák azért a lehetőségért, hogy egyszer visszatérhessenek a földre, és teljes szívükből válaszolhassanak a kádisra: „Ámén, jehé smé rábá!”
Ez a néhány szó a zsinagógai imádkozás mindennapos része. Könnyen megszokássá válhat, pedig a haszid tanítás szerint rendkívüli spirituális jelentősége van.
Mussie elmesélte, hogy amikor a haszidok ezt meghallották, egy teljes éven keresztül különös lelkesedéssel válaszoltak a kádisra. Az előadó mosolyogva tette hozzá: talán azért csak egy évig, mert az embernek időről időre új inspirációra van szüksége.
A két lélek és a „kerek dolog”
Egy másik történetben két lélek találkozik: az egyik éppen elhagyja a földi világot, a másik most készül megszületni.
Az érkező lélek izgatottan érdeklődik, valóban léteznek-e odalent olyan drága micvák, mint a tfilin, a cicit vagy az etrog. A távozó lélek megerősíti, hogy igen, ráadásul egy különös, kerek tárgy segítségével meg is lehet szerezni a teljesítésükhöz szükséges eszközöket.
A „kerek dolog” természetesen a pénz.
Amikor az érkező lélek megkérdezi, miért hagyja el társa ezt a csodálatos világot, a válasz a földi élet nehézségeire utal: a megélhetésért folytatott küzdelem rendkívül megterhelő.
A történet a földi lét kettősségét mutatja meg. Itt kapjuk a micvák teljesítésének páratlan lehetőségét, miközben a mindennapi élet kihívásaival is meg kell küzdenünk.
A gazdag ember, aki az Éden kertjét választotta
Reb Hillel Paricser egy középkori történettel magyarázta tanítványainak a Chábád haszidizmus szemléletét.
A rothenburgi Maharamot, Rabbi Meir ben Báruchot fogságba vetették, hogy hatalmas váltságdíjat követeljenek érte a zsidó közösségtől. A rabbi maga ellenezte a kifizetést, nehogy ezzel további zsarolásokra ösztönözzék az üldözőket. Fogságban halt meg, és holttestét is csak később sikerült kiváltani, hogy zsidó temetésben részesülhessen.
A történet szerint a temetést lehetővé tevő gazdag ember álmában találkozott a rabbival, aki kétféle jutalmat ajánlott neki: hosszú, gazdag és megbecsült életet a földön, vagy azonnali belépést az Éden kertjébe, ahol mellette ülhet.
A férfi az Éden kertjét választotta.
Reb Hillel Paricser azonban arra tanította hallgatóit, hogy a Chábád tanításainak ismeretében másként értékelhette volna a választási lehetőséget. A hosszú földi élet újabb és újabb micvákat, Tóra-tanulást és közvetlen istenkapcsolatot kínált volna számára.
A tanulásra fordított idő befektetés a jövőbe
Az előadás végén Mussie egy tanítónőnek, illetve leendő óvónőnek írt rebbei levelet ismertetett. A nő azon gondolkodott, érdemes-e befejeznie tanulmányait és megszereznie a hivatalos képesítést.
A Rebbe határozottan a tanulmányok folytatását javasolta. A megfelelő képesítés hosszú távon jobb megélhetést és biztosabb szakmai lehetőségeket teremthet. A halogatás később megnehezítheti a visszatérést a képzéshez.
Arra is biztatta a levél címzettjét, hogy kérjen tanácsot olyan emberektől, akik ismerik a körülményeit, és segíthetnek megtalálni a gyakorlati megoldást.
Minden nap új lehetőség
A Tánjá tanítása a hétköznapi idő értékére irányítja a figyelmet. A földi életben minden nap újabb lehetőséget kapunk egy micva teljesítésére, egy imára, egy tórai gondolat megértésére vagy valakinek a megsegítésére.
Feldmann Mussie előadásának központi üzenete ezért különösen gyakorlati: érdemes felismerni, milyen kivételes lehetőség a földi élet. Az Örökkévalóval való kapcsolatot itt, a mindennapi döntéseinkkel, tanulásunkkal és cselekedeteinkkel mélyíthetjük el.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
