Ajánlások és jóváhagyások – hogyan született meg a Tánja könyv
Feldman Mussie rebecen női tanításából
A Tánja tanulását Feldman Mussie rebecen nem az első fejezettel kezdte. A chászid hagyomány szerint a könyv minden része – még az előszó és az ajánlások is – tanításokat hordoz. Ezért a mostani órán a könyv elején található két haszkámá, vagyis rabbinikus jóváhagyás került a középpontba.
A Tánja szerzője, Schneur Zalman of Liadi – az Álter Rebbe – nem egyszerűen egy új könyvet akart kiadni. A mű olyan mély chászid és kabbalisztikus tanításokat tartalmazott, amelyeket addig többnyire csak szűk körben tanultak. Ezért különösen fontos volt számára, hogy nagy tekintélyű rabbik jóváhagyását kapja meg a nyomtatás előtt.
Két nagy rabbi Anipoliból
A kéziratot két híres chászid mesterhez küldte: Rabbi Zusha of Anipoli és Rabbi Yehuda Leib HaKohen of Anipoli rabbikhoz.
A történet szerint mindketten egy-egy éjszakára kapták meg a kéziratot, hogy tanulmányozzák. Amikor elkezdték olvasni, olyan lelkesedés fogta el őket, hogy nem tudták magukban tartani örömüket. Mindketten úgy érezték, ezt a különleges könyvet azonnal meg kell osztaniuk a másikkal.
Éjszaka elindultak egymás felé, és a várost átszelő hídon találkoztak. Ott, a híd közepén kezdtek táncolni örömükben – mert felismerték, milyen jelentős mű született.
Rabbi Jehuda Léb úgy fogalmazott: a Tánja olyan, mint a ktoret, a Szentélyben bemutatott illatos tömjén, amely képes meggyógyítani a nemzedék spirituális betegségeit. Rabbi Zusa pedig azt mondta: ezzel a könyvvel a kezünkben fogjuk fogadni a Messiást.
Miért volt szükség a nyomtatásra?
A jóváhagyások egyik fő témája nem is a könyv dicsérete, hanem egy gyakorlati probléma. A Tánja tanításai már korábban is terjedtek kéziratos másolatokban. Ezeket azonban sokszor hibásan másolták.
Voltak véletlen hibák – és voltak szándékosak is. A chászidizmus ellenzői néha tudatosan torzították a szöveget, hogy később azt állíthassák: a chászid tanítások ellentmondanak a hagyományos Tórának.
Ezért a két rabbi jóváhagyása hangsúlyozza: szükség van egy hiteles, nyomtatott kiadásra, amely megőrzi a szöveg pontos formáját. A dokumentumok még egyfajta korai „copyrightot” is tartalmaztak: öt évig tilos volt másnak újranyomtatni a könyvet.
„Zseni” – miért nevezte így Rabbi Zusát?
Az Álter Rebbe egyik levelében „gaon”-nak, vagyis zseninek nevezte Rabbi Zusát. Egy történet világít rá, miért.
Egyszer az Álter Rebbe és egy másik tanítvány egy nehéz kérdésen vitatkozott Maimonidész egyik művéből. Már majdnem arra jutottak, hogy a nagy középkori rabbi tévedett.
Ekkor odalépett hozzájuk Rabbi Zusa, meghallgatta a problémát, majd félrevonult és néhány perc múlva visszatért egy papírral. A papíron különböző talmudi és rabbinikus források pontos hivatkozásai szerepeltek.
Amikor utánanéztek ezeknek, rájöttek: Maimonidésznek teljesen igaza volt.
Amikor megkérdezték Zusát, honnan tudta mindezt, azt válaszolta: „Abban a pillanatban, amikor kétségbe vontátok Maimonidészt, a lelke megjelent nálam, és megmutatta, hol találjátok a bizonyítékot.”
Egy titokzatos takarító
A Tánja nyomtatása előtt egy másik különös történet is történt. Egy chászid kereskedő az Álter Rebbe tanácsára egyre sikeresebb lett az üzletben, míg végül egy német városba, Königsbergbe jutott.
Ott egy színházban találkozott egy takarítóval, aki az Álter Rebbét becenevén emlegette, és üdvözletét küldte neki. Később a chászid egy csomagot adott át neki – a Tánja kéziratát.
A férfi átolvasta a kéziratot, és csak ennyit mondott: „Ruách hákodes – szent ihlet.”
A chászid hagyomány szerint ez a titokzatos ember a 36 rejtett igaz ember – a lámed-váv cádikok – egyikéhez tartozhatott. Úgy tartják, a világ fennmaradása ezeknek a rejtett igazaknak az érdemén múlik.
Levél a békéről az otthonban
A tanulás végén a rebecen ismét egy levelet idézett Menachem Mendel Schneerson-től.
A levél egy nőnek szólt, aki házassági nehézségekről írt. A Rebbe hangsúlyozta: ha egy korábbi eljegyzést bontottak fel, lehet, hogy bocsánatot kell kérni a másik féltől – ezt azonban csak a részletek ismeretében lehet eldönteni.
Ugyanakkor egy fontos micvára is figyelmeztetett: a tahárát hámispáchá, a családi tisztaság törvényeinek megtartására. A Rebbe szerint ezek betartása békét és áldást hoz az otthonba.
A levél végén még gyakorlati tanácsot is adott: a beteg gyermek kezelésében érdemes újra orvoshoz fordulni, mert új gyógyszerek jelentek meg.
A boldogság hónapja
A tanítás végén a rebecen emlékeztetett: Ádár hónap kezdetén járunk. A hagyomány szerint „misénichnász Ádár márbim beszimchá” – amikor beköszönt Ádár, növeljük az örömöt.
Ez az időszak különösen alkalmas arra, hogy az ember tudatosan keresse a boldogságot – és ezzel új energiát adjon saját életének és környezetének is.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
