Van erőd! – Mit tanít Nachson ben Aminadav a belső erőről?
Van az életben egy különös feszültség: hogyan lehet erősnek lenni anélkül, hogy az ember kérkedővé válna, és hogyan lehet szerénynek maradni úgy, hogy közben ne veszítsük el az önbizalmunkat. Feldman Mussie rebecen új női sorozatának nyitó tanítása erre a kérdésre keresi a választ, a Besálách heti szakasz egyik legismertebb jelenetén keresztül.
A Vörös-tenger kettéválása a zsidó történelem egyszeri és megismételhetetlen pillanata. A nép előtt a tenger, mögötte az egyiptomi sereg – nincs menekülőút. És mégis: a csoda nem azonnal történik meg. Előbb kell valaki, aki belép a vízbe.
Ez a valaki Nachson ben Aminadav, Jehuda törzsének vezetője. Nem Mózes, nem Áron, hanem Nachson az, aki előrelép, és elindul a vízbe – addig, amíg az már szinte a fulladás határáig ér. „És csak ekkor válik ketté a tenger” – hangsúlyozza a rebecen.
Nem mutogatni az erőt – hanem ismerni
A tanítás egyik kulcsa az erő és a fontosság kérdése. Senki sem szereti azokat, akik állandóan demonstrálják kiváltságaikat, sikereiket vagy különlegességüket. Az ilyen „erődemonstráció” sokszor inkább belső bizonytalanságról árulkodik. Ugyanakkor az ellenkező véglet sem egészséges: amikor az ember nincs tisztában saját értékeivel, és emiatt visszahúzódik akkor is, amikor lépnie kellene.
Nachson példája épp ezt az egyensúlyt tanítja meg. Ő pontosan tudta, miben rejlik az ő ereje. Nem volt az egész nép vezetője, nem volt a legidősebb törzs feje, mégis felismerte: most az ő képességére van szükség.
Hodaá és bitul – Jehuda öröksége
Jehuda törzsének különleges ereje a hodaá – a hála és az önfeladás képessége. Ez az a tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy az ember ne saját magát tegye a középpontba. Ehhez kapcsolódik a bitul, az ego „lenullázása”: nem rólam van szó, hanem a feladatról, amit az Örökkévaló most rám bízott.
Ezért volt Nachson képes megtenni azt a logikátlan, de szükséges lépést, amire mások – bármilyen nagy erőkkel is rendelkeztek – ebben a pillanatban nem voltak alkalmasak.
Első osztályú jegy – a tudatosság metaforája
A rebecen egy ismert chászid történettel világít rá a tanulságra: van, aki egész életében „harmadosztályon, a pad alatt” utazik, miközben a zsebében ott lapul az első osztályú jegy. Nem kérkedésre van szükség, hanem tudatosságra: felismerni, mit kaptunk, és mikor kell azt használni.
Egészséges öntudat, békés otthon
A tanítás végén egy, a Rebbe által írt levél üzenete kapcsolódik mindehhez: a hit és a bizalom az Örökkévalóban, valamint az a képesség, hogy ne nagyítsuk fel sem saját, sem mások hibáit – különösen a házasságban. „Néha be kell csukni a szemünket” – idézi a rebecen a Rebbét –, mert a salom bájit az az edény, amelybe az áldás bele tud ömleni.
A Besálách heti szakasz üzenete így válik nagyon is aktuálissá: ismerni az erőnket, nem mutogatni – és amikor eljön a pillanat, bátran belépni a vízbe.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
